Napkorong

A verstan alapfogalmai
Mi a vers?
A legtöbb ember számára a kérdésre a válasz egyszerű: a vers rímes, rövid sorokba tördelt szöveg.
Ez azonban nem ilyen egyszerű. Hiszen a vers például akkor is vers, ha folyamatosan egymás után írjuk a sorokat a lap szélétől a lap széléig és fordítva: a próza akkor is próza marad, ha csak az oldal közepére szedik. Tehát a külső megjelenési forma csak megkönnyíti a vers felismerését, de nem határozza meg a verset.
A másik említett szempont, a rím. Valóban, a versek nagy százalékára jellemző a rím, mégsem tekinthető kizárólagosan jellemző dolognak. Vannak olyan versek, ahol nincs rím.
Mi tesz akkor egy verset verssé?
Figyeljük csak meg például ezt a két József Attila sort:

Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,
elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik.

(József Attila: Flóra 1.)

A gyakorlott versolvasó önkéntelenül is tagolja, így:

Roskad a | kásás | hó, csepe- | részget a | bádoge- | resz már,

Itt a szótagok hosszúságának és rövidségének jut a fő szerep. A hosszan vagy röviden ejtett szótagok közti időkülönbség hoz létre valamilyen törvényszerűséget, valamilyen visszatérést.

Ez a visszatérés, a nyelvben levő hangtani elemeknek észlelhető törvényszerűsége:

• lehet az azonos vagy hasonló hangzású szótagok visszatérése (a rím)
• lehet a szótagok hangsúlyosságának és hangsúlytalanságának valamilyen rendszere (ütem)
• lehet a szótagok hosszúságának és rövidségének különbözeteiből származó rendszer (verslábak)

A vers tehát a nyelvben lévő hangtani elemeknek észlelhető törvényszerűség szerint való visszatérése.
(Versnek csakis az akusztikus visszatérésen alapuló szöveget mondjuk, így a "szabadvers" műfajilag költemény ugyan, de (helytelenül meggyökeresedett neve ellenére) verstanilag (prozódiailag) nem vers.)

A verstan

A verstan tudománya a nyelvi elemek verssé válásának törvényszerűségeit kutatja, s rávilágít a versek szövegének akusztikai összefüggéseire.
Mivel minden nyelvnek sajátos hangsúlyozási törvényei vannak, így ahány nyelv, annyi verstan.
A mi nyelvünkben szinte minden olyan verstani jelenséget vissza lehet adni, ami csak európai nyelvekben előfordul.
Amikor verstanról beszélünk, akkor elsősorban mérhető és számlálható jelenségekről beszélünk.
A sorok, a sorokban a szótagok száma például megszámolható.
A szótagok hosszúsága a kiejtés során finom műszerekkel mérhető.
Ezek a dolgok fizikai és számtani tények.

A verstan ágai:

• A rímeléssel és a versalakzatokkal foglalkozó vizsgálódások
• prozódia (a szöveg hangtani hullámzásával foglalkozó tudomány)

A vers atomjai és molekulái

Minden vers szavakból, minden szó szótagokból áll. Bár a szótag tovább bontható még hangokra, de a vers hullámzása szempontjából közömbös, hogy milyen minőségű hangok hullámzanak. Így a legkisebb egység, amely befolyásolja a vers lüktetését: a szótag.

A vers lüktetését az a tény adja, hogy a szótagok különböző tulajdonságokkal rendelkeznek.

1. Egy szótag a szóban elfoglalt helyzete szerint lehet
• hangsúlyos
• hangsúlytalan
Azt a versegységet, melyben hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok kapcsolódnak össze, ütemnek nevezzük. (A magyaros verselés jellemzője az ütem és a rím együttes használata.)
A magyaros verselés egysége az ütem. Egy ütem egy hangsúlyos szótagból és a hozzá tartozó hangsúlytalan szótagokból áll. Fülünk legfeljebb négy szótagot tűr egy ütemben. (Tehát a leghosszabb ütemben egy hangsúlyos és három hangsúlytalan szótag van) Az ütem végén önkéntelenül is igen-igen rövid szünetet tartunk. Az ütemek időbeli hossza egyenlő A versek óriási többségénél az ütemek azonos szótagszámú sorokban rímelnek össze.

2. Tudjuk, hogy a kiejtés időtartama szerint lehet: A szótag hosszúságát alapvetően a benne lévő magánhangzó hosszúsága határozza meg
• hosszú az a szótag, amelyben vagy hosszú magánhangzó van (ház, néz, ró, kéz), vagy rövid magánhangzó és utána egynél több mássalhangzó van benne. (talpra: a szó első szótagja az előbbiek szerint hosszú)
• rövid az a szótag, amelyben a magánhangzó rövid és utána legfeljebb egy mássalhangzó áll. (kar, fel, mar)
Azt a versegységet, amely a hosszú és a rövid szótagok különbözőségére épül, verslábaknak nevezzük.
A hosszú szótagot a verslábon belül vízszintes vonással, a rövid szótagot felül nyitott félkörrel jelöljük.

"Fáj ma a testem-lelkem
összetört gyémánt lettem
lázasan fájok éppen
valahol más vidéken
kóborol a lelkem.."

Szerző

RE: [b]A verstan alapfogalmai[/b]

sziszifusz
Tag

Hozzászólások: 483
Lakóhely: budapest
Regisztrált: 24.02.08

Elküldve: 26-06-2009 20:32

Ezt is köszönöm.

Kár, hogy ilyen rövid volt még olvastam volna sokáig

Szerző

RE: [b]A verstan alapfogalmai[/b]

geisz laszlo
Tag

Hozzászólások: 506
Lakóhely: Sopron
Regisztrált: 28.02.09

Elküldve: 29-06-2009 19:45

Ha ez ilyen tudományos, soha nem mertem volna szösszenni!
Egy naív firkász!

Szerző

RE: [b]A verstan alapfogalmai[/b]

Torma Zsuzsanna
Tag

Hozzászólások: 48
Lakóhely: Kaposmérõ
Regisztrált: 02.01.08

Elküldve: 03-07-2009 10:48

Kedves Marie Marel!
Egyetértek az általad leírtakkal, már csak azért is, mert minden úgy van, ahogy írod.
Igen, kedves Szisz, jó ilyeneket újra és újra elolvasni, mert a régebben tanultak már "kiesnek" az emlékezetünkből.
És kedves Geisz László! Igaz, hogy minden meg lehet tudományosan magyarázni, de vannak olyanok is, mint például Te, aki még ha nem is tanulmányozza a verstant, akkor is ráérez arra, hogy milyen egy jó vers, és azt meg is tudja írni. (Lehetünk bármily "naív" és "amatőr" firkászok!!!)

Üdv.: Torma Zsuzsanna

Szerző

RE: [b]A verstan alapfogalmai[/b]

Nagyerdessy
Tag

Hozzászólások: 193
Lakóhely:
Regisztrált: 01.01.08

Elküldve: 07-07-2009 12:18

Örülök, hogy valaki tovább visz az általam megkezdett gondolatot.
Nagyon nagy szükség van reá.
Nagyon sokat tudnék mondani a versírás valóságáról. Öröm viszont az, más is gondolkodik hasonlóan, mint én.
Kérlek, ne hagyd abba; Mihály

Mindannyian akarunk valamit.
A kérdés csak az, mi az a valami, és mindannyian egyet akarunk e.
Társ leszel az utamon?
Csak egy darabig jössz vélem?
Köszönöm.
Mond el hová megyek és miért, hátha érdekel valakit.
A hit legyen véled barátom! És az alázat embertársaid felé.