Az ördög játéka vagy
Szakadék szélén táncolsz,
Az ördög muzsikusa húzza füledbe,
csak egy lövés a mennyország,
s tudatod szétfoszlik remegve.
Már fáj, ha nem repülhetsz,
vért könnyezel halott lelked felett,
az ördög játékszere vagy régen,
hangosan kigúnyol, rajtad nevet.
Rózsaszín felhõ telepedik rád,
sátáni mosolyt karcol az idõ,
vézna tested csonthalmazán,
a fájdalom virága nõ.
Rabolsz, gyilkolsz, ha kell,
az anyag fontosabb, mint a tiszta fej,
magad sem tudod, mit teszel.
Miért teszed? Felelj.
Csak mész, járod utadat,
a halállal karöltve táncra kelsz,
zsong a világ, dübög füledbe,
ha kérdez a jó, csak a rosszra felelsz.
Nincs megváltás, nincs menekvés,
az utolsó lövés még hátra van,
bódultan esel át a túloldalra
és léted szétfoszlik a semmibe, halkan. |
|
