Egyszer volt hol nem volt.Élt egyszer nagyon régen egy király kisasszonyka.Mégcsak alíg múlt 14 éves .
Adelának hívták.Mindig a palotához közel eső tenger partra ment ki a kis gyöngyeivel játszani.A kislány fűzögette őket de a parton állva a szemek leszaladtak és a fehéren csillogó habok elsodorták a gyöngyöket.
Adela nagyon elkeseredett hiszen hajdna az édes anyjától kapta ajándékba őket.
A kislány sírdogált aztán haza ment.
Másnap megint lement a partra gondolta hátha kisodorta a tenger a kis gyöngyöket de hiába.
Már éppen hazafelé indult amikor egy vele egy idős fiú szaladt feléje a hullámokból .
- Várj ! - Kiabálta utánna .
Adela megfordult és megpillantotta a ruhátlan, elötte álló fiút és elkezdett nevetni.
- Ezeket te veszteted el tegnap ugye?
-Igen. A gyöngyeim.
Adela nagyon boldog volt .
-Köszönöm.Hogyan tudom ezt neked meghálálni?
A fiú elgondolkodott majd így szólt.
- Én szeretnék megtudni mindent a te világodról.Szeretném ha mesélnél róla nekem.
-Ennyi a kívánságod?Én király lánya vagyok adhatok neked ruhákat , kincseket , libákat és bármit egy házikót is .
-Nincs szükségem ruhára.Nem sokat tudok rólatok.Kincseim nekem is vannak.Majd hozok neked szép nyakláncokat ha szeretnéd.
- Látod azt a palotát ott azon a magaslaton?
- Igen.
- Ott lakom a szüleimmel.Te hol laksz?
A fiú a tenger felé mutatott .
- Ott.
- De ott nincs semmi csak a tenger.
- Most nem láthatod de megmutathatom neked, ha szeretnéd.
- Mennem kell az apám bált rendez ma estére és készülnöm kell rá.
- Várj kérlek had adjak neked valamit hogy ne felejts el engem soha.Úgy félek többé nem láthatlak. Várj itt és máris vissza jövök.
A fiú berohant a tengerbe és a hullámok között eltünt. Adela a távolból már csak azt látta , hogy a fiú delfinek kíséretében úszik .Leült a homokba és várt.Nem telt bele egy kis idő és a fiú visszatért a lányhoz.Egy nagyon szép nyakéket hozott fel neki.
- Ez gyönyörű honnan hoztad?
- A gyűjteményemből kérlek mindig gondolj rám.
Adela egy puszit adott a fiúnak.
- Nem felejtelek el. Te is gyere el a bálba ha van kedved.
- Nem mehetek nekem folyton itt kell lennem.Csak íly módon tudok élni.
- Szívesen megtanítotalak volna táncolni is.
- Nem lehet ha az apám megtudja hogy kijöttema partra már így is mérges lesz rám.Mi nem beszélgethetnénk.
- Mi a neved?
- A nevemet nem ejtheted ki .nem mondhatom ki mert akkor az apám megtudja hogy itt jártam kint . Nevezz el .
- Akkor csak súgd a fülembe . Ígérem nem mondom el senkinek sem.
- De az én apám úgy is meghallaná.
- Legyen a neved Gery.
- Gery? Rendben és a te neved mi ?
- Adela hercegnő vagyok.
A fiú is megpuszilt a kis lányt és elbúcsúzott tőle.
- Remélem holnap is eljössz ide Adela hercegnő.
- Eljövök.
-Mennem kell nem bírom sokáig ide kint.
A fiú belerohant a habokba majd nyoma veszett és mint a hal elúszott.
