Valóság vagy álom?A középutat nem találom.Ülök a félhomályban.Cigarettám füstje száll,beteriti a teret.Merengek a sötét távolba.Elveszettnek érzem magam.Lényem úgy t?nik tova,mint a kezemben tartott cigi.Fájdalmas,forró kín,mely lassan végez velem.Gondolatok tépázzák idegeimet.Reszket a testem.Már rég 1 veszélyes úton járok én.Senki nem ad támaszt.Egyedül kell szembenéznem életem viszontagságaival.Mostanra belefáradtam a harcba.Kétségek közt verg?dve élek.Tükörbe nézve gyakran eszembe jut 1 megoldás.Véget vetni az életemnek.De gyáva vagyok hozzá!Zokogva ütlegelem magam ahol csak érem.S kiabálok a sötét valóságba:Neeeem..neeem..nem lehetek ilyen szánalmas.1 id? után megnyugszom s összegörnyedve fekszem ágyamon.Könnyáztatta párnám ad nekem megnyugvást.Hirtelen 1 sikoly szakitja meg a csendet.Tágra nyílik a szemem.Verejtékben úszik meztelen testem s akkor döbbenek rá,h az a sikoly az én torkomon jött ki.Álom volt az egész.
Veszek 1 mély leveg?t,visszad?lök ágyamra.Belémhasít az igazság,a valóság ami körülvesz az az örökös Rémálom.
denes - október 30 2007 06:36:35
Ez bizony nem szép álom volt Ninocska és, ha a valóság is rémálom neked, akkor van kis gond a pillanatnyi lelkiállapotodban, amit "gyógyítanod" kell. Er?snek és bizakodónak kell lenned s akkor minden majd megváltozik.
Egyetlen megjegyzés: irodalmi m?vekben számokat nagyon ritkán alkalmazunk, csak, ha túl hosszúak lennének.
Ninocska - október 31 2007 16:41:17
Denes...ezt már rég írtam...szóval máár jól vagyok..vagyis inkább jobban...A megjegyzésedet pedig megjegyzem..s ilyen hibát nem követek el máskor