|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
Sz
Részlet az Isten nyilai között, avagy a Titok valóban működik c. könyvemből
2007. április - egy blogbejegyzés margójára
Ismerkedtem Budapesttel és a Dunántúllal
Az álmok, vágyak, kérések igenis teljesülnek, avagy az adok-kapok, törvénye jól működik
2007 április
Jelentem, szerencsésen hazaértem! A Turulnál és Tatán én voltam az, aki a legmesszebbről érkezett, most már én is bizonyítottam, hogy nem csak idecsalom az embereket erre a vidékre, hanem én is képes vagyok sokat utazni, hogy találkozzam kedves netes ismerősökkel, barátokkal.
Ez a két nap is példa volt arra, hogy az álmok valóban teljesülnek. Jártam 6 megyében, vezettem 700 km-t, sikerült átvergődnöm Pesten, végig száguldottam a Balcsi mellett. Élveztem a Somogyi Dombság lankáit, energiáit, mesterem tanításait, vendégszeretetét. Megismertem Kaposvár és környéke szépségeit, kipróbáltam a Kapos Hotel konyháját. Hegyek lánya a Somogyi Dombság után érintette a Bakonyt, átment a Vértesen, s a Gerecsénél kötött ki. Keresztülautóztam Székesfehérváron, majd a Vértes gyönyörűséges tájain. Megállapítottam, hogy minden vidéken megtalálható minden embertípus, s minden vidéknek megvan a maga szépsége. Tatabányán találkoztam kedves blogos társaimmal, NLC-s ismerősökkel, hozzátartozóikkal. Fantasztikus nap volt. Végre ott álltam a Turul alatt, s jártam a Tatai tónál és a várnál. Régi álmaim voltak ezek, és most két nap alatt sok teljesült belőlük. Nemcsak az, hogy ennyit utaztam, és végre eljutottam sok helyre, hanem megismertem sok embert, jó volt ismét egy közösségben lenni. Aki látott minket, nem mondta volna, hogy többségünk most először találkozott! Tizenhárman voltunk, és nagyon örülök, hogy ilyen sokan eljöttetek. Köszönöm minden jelenlévőnek, s azt is, hogy vártatok rám néhány percet, nem igazán volt fogalmam arról, hogy mennyi idő alatt érek Kaposvárról Tatabányára. Zsu, Bohóc, szenzációsan navigáltatok, nagyon köszönöm!
Izgatott a Budapesten való átkelés, merthogy ezt még egyedül nem csináltam. Már javában a Hungária körúton jártam, és fogalmam sem volt, hogy melyik sávba kellene sorolni. Mindenhol tele volt autóval, előttem is, mellettem is kamionok mentek, még a táblákat sem igen láttam, ezért a legjobbkor jött Zsu telefonja, aki fantasztikusan útbaigazított, s jól elnavigált az M7 felé. A visszaút sem volt piskóta. Alighogy felmentem az M1-re, amikor kaptam egy telefont. Egy NLC-s ismerősnek jutottam eszébe, amikor épp a Turul pihenőhelynél járt, Győr felől jött, és ment hazafelé a Mátrába, és emlékezett, hogy idekészültem. Ez a kedves férfi ismerősöm hívott fel, hogy merre járok. Kiderült, hogy három km-rel voltam mögötte. Nos, megoldódott ismét a Pesten való átkelésem, hiszen előttem ment autóval. Ez a forgalom már húzósabb volt, szorosan az autója mögött, ismeretlen utcákon át jutottam el a Hungáriára, s ha ott eltűnik előlem, tutira, ott ragadtam volna, ám még a fiammal is sikerült randizni az egyik benzinkútnál a Hungária körúton. Ezután együtt jöttünk az M3-son Gyöngyösig. Nos, kértem segítséget, s mind a kétszer megkaptam! Így teljesülnek a kérések. Ez is mutatja, hogy ez az utam támogatott volt.
S így működik, az adok-kapok törvénye is. Visszakapunk dolgokat, most egy férfitól, és Ő volt az is, aki eljött velem szaunába, amikor beteg voltam. Nagyon kedves volt, nem akarta, hogy egyedül legyek, pedig egy randijáról lépett le. Nos, ez pedig arra példa, hogy igenis működik a férfi-nő közötti barátság!
Jó éjt mindenkinek, és szerető energiát küldök, mert most aztán jól feltöltődtem!
|
|
|
- április 22 2010 18:55:12
Kedves Lena!
Remek írással jelentkeztél megint!
Végig fordulatos figyelemfelkeltő olvasmány.
Tudod amikor az első korongos találkozóra mentem, teli voltam várakozással.
Jaj! Mi lesz? hiszen az éteren át öleltük, csókoltuk egymást...
Szoszircsi ölelést küldött Marica mamának, aki imádott mindkettőnket....csak személyesen nem ismert.
Gyurcsival éjjeleket verseltünk át de nem találkoztunk addig, és sorolhatnám még hosszan
Aztán beléptem a kékrózsába az étterembe....
köszöntem hangosan, és hogy én vagyok a sziszifusz, majd odamentem Maricához és megöleltem...
Ezt csak az érti meg aki itt hónapokon át együtt hülyül és évődik egymással a neten.
Gyurcsi saját versétől könnyezett, és akkor megismertem egy olyan embert aki azt hiszem életem végéig barátom marad....
Sajnos az ibizai találkozás már nem igen jön össze, de talán egyszer... ki tudja...
Szeretettel. szisz |
- április 23 2010 07:20:07
A férfi-nő közötti barátság szerintem is működik. Csak vékonyabb az a bizonyos jég. Folytatás lesz?
Üdv, Jagi |
- április 23 2010 11:46:24
Kedves Szisz, köszönöm, hogy olvastad. Szándékosan választottam ezt a részt, egy napkorongos tali előtt. Magam is megmozgattam több megyét különböző találkozókkal, és ismét sajnálom, hogy nem lehetek ott. Mert ez az érzés, hogy hogy több hónapos netes beszélgetés után találkozik az ember, ilyenkor valóban nagy barátságok születnek, én is megtapasztaltam.
Ibizát pedig ne add fel, csak kérd!!
---
Köszönöm Neked is Rosszcsirkeff. A könyvem ilyen végig, blogon és útleírásokon keresztül megismerhető, hogyan kerestem az utamat, hogyan lett bátorságom sok mindenhez, hogyan mozdultam ki a falumból és kezdtem világot látni, hogyan kerestem és találtam párra, s nagyon sok szembesülés, fejlődés, amin keresztül mentem. Teszek még be részleteket.
---
Kedves Jagi, folytatás? Mármint a férfi-női barátságban? A könyvben van rá példa jócskán. Ma is több férfi barátom van, mint nő. Lesznek még részletek, csak most előbb egy tegnapi szösszenetem kerül fel.
Szeretettel: Léna |
- április 24 2010 14:11:11
Mennyire igaz amit írtál,tapasztaltam már én is..))Jó volt olvasni,szép napot neked! |
- április 25 2010 07:52:56
Kedves Mist, Marianna, örülök, hogy olvastatok. Köszönöm.
Szeretettel: Léna |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. május 13. hétfő,
Szervác, Imola napja van.
Holnap Bonifác napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
