|
Vendég: 33
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Lássuk tovább
Másnap örömmel tapasztalta, hogy Kitti ott ül a gyerekek között. Amikor megjött és észrevette, egy mosolyt küldött felé, vigyázva, hogy a srácok ne lássák. Akik nem ismerték, azt hitték, egy új tanuló, de akik a bálon voltak, tudták kicsoda, így ?k régi ismer?sként üdvözölték.
-Remélem, mindannyian kipihentétek magatokat a hét végén. Nézzük, kinek mennyi kérése lehet. - Nézett bele a táblázatba Károly, hogy kiderüljön, az el?z? héten, ki milyen osztályzatot kapott. Közben észrevette a terem végében ül? szül?ket, akik érdekl?dtek a szakkör iránt, mert volt 5 új gyerek.
-Üdvözl?m a szül?ket, és remélem, megnyeri tetszésüket foglalkozásunk. Kérem az érdekl?d? tanulókat, mutatkozzanak be, mondják meg nevüket, melyik osztályból jöttek. Csak bátran, egyszer mindenki volt új. Még azok is,
akik az én osztályomba járnak. Én Kereki Károly vagyok, az iskolában matekot tanítok, itt dobot. A társam, aki mindjárt jön Tabai Mihály, ? éneket tanít az iskolában is, és itt is, a gitár mellett. A többi hangszerrel közösen dolgozunk. - Szólt bátorítóan - Nem tudom, ismerik-e a szül?k a szabályainkat, ha nem, dióhéjban. Nálunk csak hármasig van jegy, mert a többi az nem-szeretem. Ha valaki mégis kapna ilyet, azt a tanulópárja segítségével hamar kijavítja. Az a cél, hogy senki ne hiányozzon nem-szeretem jegy miatt. Miért m?ködik a tanulópár tanulás? Kérdezhetné valaki. Azért, mert a tanulópárnak a felel?ssége, hogy akit el vállalt, az minél el?bb kijavítsa a jegyét, mert addig ? sem vehet részt a foglalkozáson. A segít? önkéntes, tehát nem kényszer, itt semmi nem kötelez?, itt mindenki érezze jól magát, ez a cél. Mivel jó hangulatúak a foglalkozásaink, így általában mindenki igyekszik visszakerülni. Az értékelésr?l valamit. Ez itt nem óra, ezért nem osztogatunk jegyeket. Itt csak jutalmazás folyik. Aki azon a héten ötöst kapott kívánságot választ. Az Ötös, 3 számot jelent, a négyes 2, a hármas pedig, 1 kívánságot ér. A kívánságszám mindig az, amit ti akartok, hogy tanuljunk. Röviden ennyi.
Most kérlek benneteket, mutatkozzatok be, ha van becenevetek, azt is mond.
játok meg, nem árt, ha tudjuk.
-Horváth Ákos vagyok, kilencedikes. - állt fel az egyik barna hajú fiú - a barátom jár ide, ? mesélt nekem err?l a csoportról. Becenevem Hoki.
-Remek, ennek örülök, és szeretettel köszöntelek körünkben. Miért lettél Hoki.
-Azért, mert van még egy Ákos a családban, s így különböztetnek meg, a vezetéknevemb?l. ? Baki lett.
A gyerekek sorban bemutatkoztak, Károly mindegyikkel váltott pár szót, majd a végén Kittit is bemutatta.
-Aki még nem ismerné, engedjétek meg, hogy bemutassam nektek Baráth Kittit, aki a szombati bálon a segítségem volt. Kitti állj fel légy szíves, hadnézzenek meg. - Kitti zavartan felállt, - ? nem tud minden próbára eljönni, de amikor tud itt lesz.
-? ebbe a suliba jár? - Kérdezte az egyik új kislány.
-Nem, ? abba, ahol a bál volt, de mivel csodaszép hangja van, így itt a helye köztetek. - Válaszolta mosolyogva, amit párjának küldött titokban. Megint könyvébe mélyedt, majd kis id? múlva elégedetten szólt ismét. - Azt hiszem, a
héten mindenki hozta a tervet. Elégedett vagyok veletek. Mindig tudtam, hogy több van bennetek, mint amit mutattok. Meg kellene beszélnünk a versenyt, mert, mint már tudjátok Józsi eltörte a karját, így nincs dobosunk.
Egyébként, hogy, van a karod? - Érdekl?dött Józsitól - Mikor kerül le a gipsz?
-Ha minden jól megy 6 hét, de sajnos szilánkosan törött, így lehet, hogy tovább is kell. - Válaszolt a göndör hajú fiú, aki rajongásig szerette tanárát. - A versenyig nem kerül le róla, nem tudok játszani sajnos, de beszéltem a szervez?kkel délel?tt, azt mondták, hogy a tanár úr ülhet a dobnál, mert úgyis Karcsi bá" a felkészít?k egyike.
-Na ennek örülök, hogy ezt elintézted, persze annak nem, hogy ilyen ügyes voltál. Tehát akkor készülünk a versenyre továbbra is. így február 28.-ig egy hónapunk van az összegyakorlásra, ha akartok új számokat is tanulni Szerintem teljesen új m?sorral kéne indulnunk, de a döntés a tietek. Amíg Mihály bá" nem jön, addig ötleteket kérek. Nem is igazán tudom, mi van vele. Mindig itt szokott lenni id?ben.
-Itt is volt, de a diri hívatta, azért ment vissza az irodába. Azt hiszem, keres te valaki. - Szólt Józsi.
-Jó, akkor addig nézzük, ki mit kérhet - mélyedt a könyvébe ismét - vegyetek el? papírt, s mondom, ki hány számot kérhet. Úgy, ahogy szoktuk, csak sorszámokat kérek. Ha újat akartok, akkor el?adót és számcímet is írjatok. 3
kívánság: Marika, Bea, Zoli, Attila, Józsi, 2: Ferkó, Zsuzsi, - és sorolta sorban a neveket, aszerint, kinek hány kívánsága lehet. A gyerekek szorgalmasan írtak. A csendet kopogás zavarta meg. Az ajtóban az igazgató állt, Mihály, és két ismeretlen kíséretében. A gyerekek felugrottak.
-Maradjatok ülve - szólt az igazgató - a tanár úrhoz jöttünk, csak dolgozzatok. - léptek beljebb, s indultak Károly felé. - Az urak a rend?rségt?l jöttek, és egy pár kérdést tennének fel neked.
-Parancsoljanak velem. - Szólt Károly értetlenül, mert nem tudta elképzelni, mit akar t?le a rend?rség. Ijedten nézett Mihályra, akinek feldúlt arcáról leolvasta, valami komoly dolog miatt keresik.
-Úgy tudjuk, - kezdte a köpcös, kopasz felfigyel? - önnek vannak gyerekei.
-Igen, van egy 18 éves fiam, aki jelenleg Párizsban tanul, és van egy kislányom, aki egy hónapos. - Felelt idegesen. Kitti is felkapta a fejét erre, mert
meghallotta a kérdést, és élénken figyelt. Mivel a gyerekek is és a szül?k is hallották, mindenki kíváncsi lett.
-Igen, a kislányáról szeretnénk tudni valamit, illet?leg az anyukájáról.
-Nem értem mire kíváncsiak?
-Segítek, hogy megértse! Bejelentés érkezett, miszerint ön egy fiatalkorú személlyel tart fenn házastársi kapcsolatot, amib?l már gyerek is született. Ezt támasztja alá az, amit az el?bb mondott, hogy a kislánya egy hónapos. Tudni szeretnénk, hogy a gyerek anyukája hány éves. - szólt a fiatal rend?r.
Károly hirtelen szólni sem tudott megrökönyödésében.
- Miért érdekes ez? - csúszott ki a száján, miután leveg?höz jutott. - A kislányom valóban egy hónapos, de nem tartok fenn senkivel semmilyen viszonyt.
- Ne szórakozzon velünk! Hogy lehet az! Válaszoljon a kérdésre! Hány éves a kislány anyukája?! - Szólt a köpcös nyomozó, és Károly felé lépett.
-Miért nem kérdezik meg ?t, magát? - Állt fel Kitti.
-Kerestük otthon, de nem találtuk. Majd ?t is megkérdezzük, ha a kollegáink megtalálják. Várják a lakásnál, így el? fog kerülni, de önt nem kérdeztük kisasszony. - Szólt ingerülten a köpcös.
-Nem kell keresni, mert - lépett a férfi elé - itt áll ön el?tt. Szívesen válaszolok a kérdésére, ha kérdez, mert én vagyok a kislány anyukája. 18 leszek a jöv?hónapban - fujtatott idegességében - az pedig miért baj, hogy egy gyerek családban n? fel. Kari csupán a nevére vette, miután megszületett. Ez miért b?n?
-Tudja ezt bizonyítani? - kérdezte a kopasz.
-Ön a nyomozó, nézzen utána, - leveg? után kapkodott * hogy hol van a kislányom valódi apukája. Könnyen ráakad, ha visszanézi a baleseti híreket. - Kitti hangja elcsuklott és könnye folyni kezdett az arcán. Teljes testében remegve állt. - Ha május 30.-ra visszamegy, megtalálja. Keresse csak a kamion baleseteknél, ahol a személyautót, a kamion, a kerekek alá gy?ri. Ott találja a három áldozat között, akik 18 évesen lapított halálra az a dög. - Kitti nem bírta tovább, hevesen robbant ki bel?le a sírás, s az emlék újbóli felidézése miatt szinte sokkos állapotba került, mert szemei el?tt ismét lejátszódott az esemény. Megtántorodott. Károly nem tör?dve a nyomozókkal, odaugrott,
s elkapta a zuhanó lányt, aki akadozva próbált megszólalni ismét. - Nem...! Nem akarom!
-Nyugi baba nincs semmi baj, nem lesz semmi baj. Ne félj, itt vagyok, már elmúlt, hallod? Nyugodj meg, kérlek szépen. - Próbálta nyugtatni, miközben leültette. - Ne félj, hisz tudod, hogy nem tettem semmi olyat, amiért büntetés járna.
-Bárcsak akkor engem is lapított volna össze az a dög, akkor nem okoznék neked bajt, de így csak bántanak miattam.
-Ne mondj ilyet! Istenem!
-Amióta veled vagyok, csak a bajt hozom rád. A lakásból is kitúrtalak, most még a becsületedbe is belegázolnak. Tudom, kinek a keze van ebben is. Azt
mondtad tegnap, hogy téged nem tud bántani. Megölöm, esküszöm, megölöm! - Fakadt ki Kitti sírva.
-Tévedtem! Erre azért nem számítottam, hogy ilyen aljasságra is képes. De ilyet nem szabad mondanod, mert bajod lehet bel?le, az pedig nem éri meg.
-Miért nem hagy már békén. S most mi lesz?
-Nem tudom, biztosan ellen?rzik, azt, amit mondtál.
-Nyugodtan, még az újságokban is benne volt, az esküv?r?l a temet?be címmel. Könnyen megtalálják. És addig?
-A bejelentést nekünk ki kell vizsgálni, addig azonban velünk kell jönnie. Ha igaz, amit állított, akkor elengedik. De ez súlyos vád, ön mondhat, amit akar, nekünk ellen?riznünk kell. Ha igaz, hogy nem övé a gyerek, akkor nincs mit?l tartania. Hacsak nem egy fedél alatt laknak, de úgy tudjuk, igen.
-osszul tudják, én a barátomnál, Tabai Mihálynál lakom, mert Kiki van a lakásban a babával. - Szólt idegesen Károly
-ddig egyezik a két vallomás, mert a barátja is ezt mondta, hogy náluk lakik. Majd ellen?rizzük.
- Megkérdezhetem, hogy a bejelent? látott-e minket együtt a lakásban, kettesben. Mert, ugye a volt feleségem a bejelent??
-Err?l nem nyilatkozhatom. Az, hogy látta-e önöket együtt, azt majd kiderítjük. Mindenesetre addig, amíg nem tisztázódik a dolog, velünk kell jönnie.
-Most letartóztat? - lep?dött meg Károly.
-Nem! Az nem lehet! Azt nem tehetik! - Kiáltotta Kitti, hisz a tudat, hogy párját elviszik, teljesen kiborította. - Nem csinált semmit! Miért nem értik meg! Csak, mert nem hagyott magamra? Mert mellettem, mellettünk áll, s visszaadta a babámat?! Nem engedem! Ha ? nincs, a picimet elveszik! Csak azért lehet velem, mert ? a nevére vette. Az a b?ne, hogy segített rajtunk. Azt mondtad augusztusban, hogy nem lehet bajod bel?le. Ha tudom, akkor nem egyezem bele, mert nem akartam neked ártani! - Kitti magán kívül volt.
Nem tudta mit tegyen, hogyan akadályozza meg, hogy Károlyt elvigyék. Csak az jutott el az agyáig, hogy letartóztatják.
-Nyugi kicsi lány, figyelj rám - Térdelt le elé Károly - hallod? Nyugi! Meglátod, tisztázódik minden, és hamarosan itthon leszek, hisz nem tettem semmi olyat, ami b?n lenne. Hacsak az nem b?n, hogy szeretlek, akkor viszont boldogan vállalom a büntetést, mert soha nem találkoztam nálad jobb, kedvesebb emberrel. Tudod, hogy a királyn?m vagy, történjék bármi. Ami köztünk történt, az több, mint testiség. A lelk?nkben köt?dött a mi nászúnk, az viszont nem büntetend?, de azt senki szét nem választja. Az mindig kapocs marad, s ezért ne feledd, akármi történjék is, én örökké a tied maradok. Tudom, hogy te is így érzed. Egy dologra kérlek. Engedd, hogy elvégezzék a genetikai
vizsgálatot, mert az tisztázni fog a vád alól.
- Az nem fog fájni a picinek? - Emelte rá könnyes arcát.
Lehet, hogy egy kicsit, azt nem tudom, de fontos, mert abból kiderül az igazság- Én, kérni fogom ezt.
-Te írhatod alá ezt is, tudod. Én még nem.
-Tudom, de te hozd el Virágot, amikor kérik. Rendben? Ne félj nem lesz semmi baja bel?le.
-Jó, csak neked se legyen! Mert abba én belehalnék.
-Dehogy kicsim - Mosolyodott el Károly - Neked most csak az a dolgod, hogy vigyázz a hercegn?re és magadra. - Két tenyerébe fogta a lány arcát, s mélyen a szemébe nézett - Hol a csillagom? - Kérdezte mosolyogva, s egy dalt kezdett
énekelni, melyben folytatta a kérdést.
"Szemed fagyott homály, hol a kékség?
Elbúcsúzott, messze szállt, várja ?t a mélység
Fáradó tekinteted magamba zárom
Fejre állt világban megtalál magányom"
- a lány szemében a fényt kereste, amely most elt?nt, helyette a félelem és a bánat honolt benne. - Add vissza a csillagom, mert szeretem a szemed, ne félj, nem lesz semmi baj. Csak te tudd, hogy veled vagyok. Mindig és mindenhol. Most az a fontos, hogy nyugodt maradj, hogy a picire vigyázz, és bízzál bennem. Tudod, hogy ártatlan vagyok, így hamar itthon leszek. De kérnék t?led még valamit. Segíts a srácoknak és Misunak felkészülni a versenyre. A dolgozóban találod az íróasztalomban a szövegeket, amelyek kottái most készültek el, reggel kaptam megMisutól. Azokat hozd el légy szíves, hogy tudjanak készülni. A harmadik fiókban vannak. A munka nem állhat meg, de, hogy ezek közül melyiket választják, azt rájuk bízom. Az a lényeg, hogy készüljenek. Jó, de nélküled, semmit sem, ér az sem. Ki fog a helyedre ülni, ha Józsi még nem tud?
- Majd meglátjuk. Addigra itthon leszek. Most viszont van egy dal a fejemben, azt meg kellene jegyezned, hisz neked szól. Figyelj kicsim, próbáld megjegyezni, és írd le.
" Itt van egy álom, egy igazi vágyálom
Érzéseimet magamnak bevallom
? egy glóriával földre szállt angyal
Agyamba beleharsog egy szféra dal
Szemedben láttam, hogy már akkor tudtad
Kett?nk jöv?je csak bennünk szunnyad
Együtt élünk át még ezernyi szép napot
Érzelmi játékhoz kapunk egy új lapot"
És Károly kellemes basszusán énekelte a lánynak írt dalt, de most oly lágyan, szelíden, hogy még a két nyomozó sem tudott megmozdulni. Teljesen hatása alá került mindkett?. Sehogy sem tudták rászánni magukat arra, hogy elinduljanak, és bekísérjék. Csak állt mindenki, még a gyerekek is, ?k döbbenetükben már az elején felálltak, amikor Kitti a balesetr?l beszélt, s látták fájdalomtól eltorzult arcát. Most áhítattal hallgatta mindenki Károlyt. Amikor elhallgatott Kitti szemét nézte, amelyben a fényt kereste. Lassan visszatért a lány nyugalma, mert párja lágy hangjától elszállt a szívében lév? félelem. Károly megérezte a változást, azt, hogy megnyugodott. De tudta, még nincs teljesen rendben, mert nem látta a fényt.
Hol a csillagom? Még nem látom. Hallod szívem, add vissza nekem, hogy vigyem magammal. Tudod, az kísér az óta, amióta eljutottál hozzám. Amióta elfogadtál engem. Az ad er?t mindenhez. Ha az velem van ott is könnyebb lesz.
Kitti érezte párja kezét az arcán, s hirtelen el?tört bel?le az a vers, amelyet els? gyertyafényes vacsorájukon kapott. Akkor érezte el?ször, hogy boldog, s Károly akkor fedezte fel a fényt s szemében.
"Fák, virágok, fény és a lélegz? hajnalok
Ölel? esték várnak, ha Te is akarod
A törékeny múltból a megszépült jöv?be
Az ?röm és boldogság hálóját szöv?be
Ünnepi érzés s jelenben él? létben
Hogy Veled együtt a káprázat fényébe léptem
És az elfeledett álmok kezdésre várnak
Szemed szivárvány színében rám talárnak"
Károly is bekapcsolódott, hisz az ? eszébe is bevillant az az este. Akkor ért el el?ször hozzá Kitti lélekben. Tudta, visszajön a fény, mert akkor látta el?ször.
"A szerelmi vágyak ünnepi érzése
Csak szeret? szívem szelíd lépése
Az érzelmek útveszt?je el?tt térdepel
Bels? énem mutass utat, hogy ki érdekel
Egy félmosoly, ami máris más, mint a többi
Lelkes lét-Ielked mélyér?l el? fog jönni
Szeress ebben a stresszel fert?zött világban
Csak megkaptam, amit vártam, amit kívántam"
Csillagszem?, ne feledd, tiéd a szívem ameddig élek. Tudod, hogy régóta várlak, de várok rád, ameddig kell. Érzem, te is így vagy ezzel. Végre megtaláltalak. Meg van a csillagom! Ott ragyog! - vette észre a lány szemében a fényt, ami újra lágyult. - Jól van, most már tudom, hogy nem lesz baj. Ne félj, csak az legyen benned, hogy ott is szeretlek. Ha azért megbüntetnek, azt örömmel vállalom. Tudod, soha nem titkoltam, nem tartottam titokban. Most mennem kell kincsem, vigyázz magadra és a picire. Ne izgulj, hamarosan itthon leszek, hisz nem tettem semmit, pedig tudod, hogy mennyire akarlak. Igen, csak... mikor látlak?
-Nem tudom, hamarosan, de ha becsukod a szemed, mindig itt vagyok neked. Én is ezt teszem, mert állandóan látni akarom a csillagom. - Megsimogatta a lány arcát, s felállt, majd a rend?r mellé lépett és elindult az ajtó felé.
Kitti még mindig ült, majd hirtelen felugrott, s hátulról átölelte.
-Maci szeretlek!
-Tudom, de vigyázz mit teszel, mert még...
-Ez is baj, ha..., de hát...
-Mennem kell kicsim, ne nehezítsd meg a dolgom, tudod, hogy nehéz. Kérlek szépen, segíts! - Lefejtette a lány karját - Misu, vidd haza Kikit, kocsival. Itt a kulcs. - dobta oda a slusszkulcsot barátjának, aki döbbenten kapott utána. -
- Vigyázzatok rájuk, amíg nem leszek. Ideadod a gitárod? - S miután kapott egy hangszert gyors léptekkel indult le a lépcs?n, mert érezte, nem bírja tovább, s nem akarta, hogy Kitti lássa könnyeit.
-Ha a vizsgálat önt igazolja, hazajöhet. - szólt a kopasz - Ez a dolgunk, higgye el, ez nekünk sem kellemes. - Szólt miközben beszálltak a kocsiba.
-Tudom, - szólt Károly halkan, könnyeit törölgetve. - Nem értem, hogy miért ilyen. Azt tudtam, hogy aljas, de arra nem számítottam, hogy még erre is képes. Önt köti a titoktartás, de én tudom, kinek a m?ve mindez. Az biztos,
hogy most szívem szerint megfojtanám. Tudom, ezt nem szabad mondanom, mert önök még ezért is lecsukhatnak, de most így érzem. Nem volt elég, hogy tönkre tette az életemet, most is kínoz. Amikor ? kellett, elhagyott, most,
hogy végre én is boldog lehetnék nem hagy. Ki érti ezt? - gondolkozott hangosan.
-A felesége? - Kérdezte a fiatal rend?r.
-Igen. ? hagyott el 8 éve, most megjelent, és azt várja t?lem, hagyjam el Kikit, a kedvéért, aki még csak lelki társam, mégis több tör?dést, odavigyelést, és szeretetet kaptam, mint a feleségemt?l az egész házasságunk alatt. Amikor közöltem vele a tényt, miszerint nekem Kiki kell bosszú hadjáratot indított ellenünk. Tudom, hogy most is ? van a háttérben, de azt ? nem tudja, hogy én még egy újjal sem értem Kikihez. Megegyeztünk abban, kivárjuk, amikor semmi nem állhat az utunkba. Férfi vagyok, mint önök, így tudják milyen nehéz, de betartottam a megállapodást. Azért is költöztem el otthonról, így próbáltam védeni magunkat. Most látom csak milyen jó ötlet volt ez Pirostól. Áldom is érte.
-Elvégezzük a vizsgálatot holnap, s ha rendben van, elengedjük. Ahogy az el?bb már mondtam.
-Mennyi id? ez?
- Egy-két hét, maximum egy hónap, míg mindent ellen?rzünk.
-Remélem, egy hónap múlva már itthon leszek, mert akkor lesz Kiki születésnapja és a verseny. Arra szeretnék már itt lenni, mert a versenyen is számítanak rám a srácok. A születésnapot is elkezdtem szervezni, de van még
egy pár dolog, amit nem tudtam elintézni. Az egészet titokban kell tartanom.
Majd Misut megkérem, segítsen.
-Milyen versenyre készülnek?
-Diák zenekarok versenyére. Tavaly mi nyertünk, s nagyon bánnák, ha nem tudnánk indulni.
Ett?l kezdve Károly nem szólt, de felzaklatott szíve sehogy sem tudott megnyugodni. Az járt a fejében, milyen nehéz lehet most Kittinek. Hogyan tudja túltenni magát ezen. Remélte Misu nem hagyja most magára, s mellette lesznek. Tudta, számíthat barátjára.
Károly jól ismerte Mihályt, mert ahogy elment, s a döbbenetb?l felocsúdott, megfogta Kitti vállát, aki az ajtónak támaszkodva állt, s maga elé bámult. Bambán, értetlenül, mintha nem is tudna magáról.
-Össze kell szedned magad, mert a kicsinek szüksége van rád. Ne félj, nem hagyunk egyedül. Mától kezdve én is átmegyek Rékával, ha odajön ez a tyúk,
kapni fog. Piros tudja-e már?
-Azt mondták voltak nálunk. Ott kerestek. Biztos megijedt.
-Ne féltsd ? talpraesett csaj, tudja, mit tegyen. Nála jó kezekben van Virág.
Különben sem bánthatják a kislányt, mert Kiér mindent elintézett.
-Azt mondta, nem lesz baja, ha a nevére veszi. Látod, mégis meghurcolják
most. Pedig tudod, hogy soha nem ért hozzám egy ujjal sem.
-Tudom, de nekik ki kell vizsgálni, ez a dolguk. Ne izgulj, hamar itthon lesz.
-
-
|
|
|
- november 30 2007 09:44:33
A sok váltott párbeszéád miatt érdekfeszít? a történet s a versek kimondottan tetszenek. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|