|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
M
Radnai István:
FRUZSINA ÉS LEONÓRA
A legnagyobb gond a cserépkályha. Fagyoskodnak az elhagyatott házban, pulóver, pulóver hátán - ki tudja, még örökülvettek "svájci" bundabugyit is, ami a szépségüket emelte.
A gáz egyre drágább, tehát ki kell kapcsolni. a lehelt meglátszik, vagy mégse, Vacognak? Vagy mégse!
A legnagyobb gond a cserépkályha, csak nem fogunk a huszonegyedik században fűteni - szokták az érdeklődőknek válaszolni. A vendége pánikszerűen menekülnek, ha a nagypapa megmaradt pálinkájának áldások hatása elmúlik.
Az előszoba egy hodály. Voltál-e már a múlt század tízes éveiben épült polgári lakásban?
Az előszobafal mellett áll a gardróbszekrény, átellenben a cipőszekrény, még úgyis elférnek, hogy ajtók nyílnak, tükörberakásos fehér, de már fényüket vesztett koszos-sárga teliajtók. A legtöbb kétszárnyú, kivéve a cselédszobát, a fürdőtermet, benne minden szaniter felszerelést és végül konyha, a spájz, és egy nélkülözhetetlen helyiség, elvégre, ha naccsága a toalettjét piperészi, nem mehet oda be, könnyíteni senki.
Van egy kis tapétaajtó. Tudod-e az milyen? Rejtve vezetne a hálószobába, de a szidolozott kilincsek mindenkinek elárulják.
Amióta szétverték a lakást és bevezették a gázt, mindenütt ízléstelen csövek. És a drótokról se feledkezzünk el. De nem, ez most nem tartozik ide, kedves Matild.
- Mondd, kedves Matild, te még emlékszel Borbálára? Persze, hogy emlékszel, hiszen kollégák voltatok! Úgy-e jártál ebben a lakásban, amikor még volt fűtés benne? Azok a jó öreg, zöld cserépkályhák, csak neki kellet dőlni! Szóval a cserépkályha most a legnagyobb gond! - Ülj le, kérlek, adjak egy plédet, a térdedre, tudod csak reumád miatt, mi nem fázunk. Bocsáss meg, úgy látszik felfáztam vagy a kávé? Nem szoktam bejelenteni, de már nem tudok többféle süteményt behozni és mégis egyedül nem hagyhatlak, tudod, a jólneveltség.
Hogy öt perce voltam, igen, valóban, nincs öt perce! Hogy hol fázhattam fel? A Molnár, tudod a Molnár Amália, az az undok bérelszámoló, akit meg kell tűrnöm a szobában.
- Hogy miért járok be, hát miből fűteném ezt a nagy lakást? Hogy nincs bekapcsolva a konvektor, hát észrevetted, hogy nem kattog? Tudod, kicsit süket vagyok, a Molnár mindig nyitott ablaknál dohányzik, a huzat! Biztosan a huzat!
A legnagyobb gond a cserépkályha, amit a hodályból lehetne fűteni, a tapétaajtó helyére kellene beépíteni, még falat sem kell bontani. Van egy kert is, ha annak lehet nevezni, hol bozótos, hol kopaszra levágják a bokrokat. F. és L. csak ebben értenek egyet, kivágni - de mégse! valamikor szabadtűzön akartak szalonnát sütni, évek óta tervezgetik. Lehet, hogy van a kamrában vagy a padláson egy party-grill? Már elfelejtették. Ebben a lakásban minden elvész. Csak tatarozásnál kerül elő, de festve húsz éve nem volt.
a cserépkályha a legnagyobb gond, mert a tapétaajtó oldalán van az akvárium. Lehet, hogy van benne ékszerteknős, de lehet, hogy nincs is, ritkán jön elő, etetni hetenként egyszer is elég. G. odaépítette be az akváriumot.
- Márpedig, kedves Tamara, aszt, amit G. odaépített, nem szabad elmozdítani, annak úgy kell maradnia, akár működik akár nem.
- Azt mondod kegyeletből? És hogy te a Matild vagy?! Bocsáss meg, de Borbálának annyi barátnője jár ide!
- Hogy Borbála már nem is él? Hogy mondhatsz ilyet, minden falon ott van a képe. Jobban jelen van, mintha...
- Azt akarod mondani! Mintha élne!? Mintha? Kikérem magamnak, itt ne anyázz! Volt neked gyerekszobád, kedves Adél?
- Azt mondod, hogy te a Matild vagy? Amikor mindenki tudja, hogy Erzsébet névre kereszteltek? Te elfuserált Zsóka, jó, hogy nem Leontinnak hívatod magad, amikor nekem a cserépkályha a legnagyobb gondom!
- Na, igyál, nem sajnálom tőled, pedig emlék a nagypapától, szilva! Tudod, volt Szatmárban egy házuk. a szülőház, de összedőlt, na, ott még van egy cserépkályha.
Valami őrült azt ajánlotta bontsuk le és hozzuk ide!
- Hogy itt fűtsek a huszonegyedik században. A szilvafák is korhadnak, mind a hét, a nagypapa minden tavasszal megszámolta, pedig a szilvát, aszonta, nem kell metszeni, ne szereti!
- Te Zsóka, ha aszt mered mondani, hogy a teherautón, a kályhacsempe mellett elfér a fa is, csak össze kell vágni! Aszt mondod? Mindenkinek elhíresztelem, hogy nem is Getrúdnak hívnak, csak így mutatkozol be!
- Hogy Matild, hát legyen Matild, majd megtudják, hogy Bözsi vagy és baboskendőben szolgáltál. G. nagyanyjánál!
- Jaj, ha G. élne! - Mit mondtál, hogy nem vettük sok hasznát? Hogy eljátszotta a lóversenyen? A nyugdíját? Hiszen meg sem érte, az a fizetése volt!
- Jaj, ezt a kegyeletsértés, hogy a teknős az asztalon is elférne? Hová gondolsz, a polcot G. sajátkezűleg szerelte oda. Az ott, ott, igen az ott is marad, ne ártsd magad a dolgomba!
Maga elé motyogja, miközben kiviharzik az illemhelyre, - hogy ez a kelekótya Adrienn, hogy elszemtelenedett és azóta is idejár aprósütményt zabálni, hogy szegény B. meghalt, Bé, mint Borbála!
Na, bepisiltem, mérgemben nem toltam le csak a bundabugyit, a másikat nem!
- Leonóra, Leonóra! Hozzál ki a szekrényből! Emiatt, a szerencsétlen Olga miatt nem mehetek a saját ruhásszekrényemhez! Hogy miért ültettem le az egyetlen fűtött szobában? Nyugodt lehetsz, lecsavartam a konvektort, micsoda pazarlás! A gáz! Miért szereltett be G., ha ennyire drága? Hol élsz, akkor még olcsó volt!
Ki is dobtuk a cserépkályhát a régi emésztőbe!
Hogy miért nem vesszük ki? - L. nem érti. Kérdezősködne, de ebben megnyugszik. Minden tökéletes, amit G. csinált, a halála is. Ezt jól tudja!
Nem megy be a szobába, utálja Matildot, tudod, a Zsókát, a Bözsit, a baboskendős cselédet, hogy mit evett rajta B.
- Persze, hogy hízelgő, minden cseléd talpnyaló, Leonóra, ezt megtanulhatnád!
- Ha volna pénzünk, de ez a gáz olyan drága, felvennék egy cselédet!
- Hiogy nincsenek cselédek? Ne viccelj, az egész Rózsadomb teli van velük, van, ahol fityulát hordanak megint és libériás inas nyit ajtót! Hogy inas elvtársnak szólítják, na és!
Ezt a Gy. is megmondta a rádióban és a parlamentben!
De a legnagyobb gond a cserépkályha, de csak a pisis bugyi után,na jó, leveszem! elég a bundabugyi, hiszen, ha nem kap aprósüteményt vagy kávét, elkotródik végre.
- Leonóra, hogyhogy üres a szoba? Nem láttad?
-Tényleg, Fruzsina! És nyitva az ablak, tíz éve nem volt nyitva, hogyan tudta? A párnát is kivette közüle!
- Maguk meg mit kiabálnak be az ablakunkon, szemtelen népség? Ki állt szóba magukkal?
- Aszt mondják seprűnyélen?
- Leonóra, nézd meg gyorsan a helyén lóg-e a partvis?
- Nincs a helyén? Ajjaj! Most, hogy megyünk el hazulról, ha Karola néni meghív ebédre?
- Mit mondasz Leonóra, hogy Sári néni, már húsz éve meghalt, és soha nem hívták Karolának?
Mégiscsak a legnagyobb gond a cserépkályha - Nórikám!
|
|
|
- június 06 2010 08:10:47
nem akarom az értelemzést válaszommal befolyásolni, majd! |
- június 06 2010 09:59:41
Én is nehezen követtem az eseményeket, nekem egy idős asszonyról szól aki már nem tudja kontrollálni sem a tetteit, sem a gondolatait. Egy nagy polgári lakásban, amit már nem lehet a mai viszonyok között felfűteni, s nem lehet a régi életet biztosítani... az új gazdagok Budán, azok igen. Ők valóban tartanak cselédet... Nem vagyok pesti, de hallottam ezekről.
Én ezt olvastam ki belőle lehet, hogy mások mást fognak...
Nekem tetszett. Jelenkorunk egyik tünete...
Szeretettel. Léna |
- június 06 2010 18:22:25
Nem tudom eldönteni, egy fösvény idős asszonyról, vagy egy valamikor jódódban élőről formáltad - e.Úgyhogy az előbbire tippelek, egy kis szenilitással. Amúgy meg tetszik.
Üdv:Gizi |
- június 09 2010 09:17:48
Kedves István!
Azt hiszem, ha az előttem hozzászólók véleményét összesítem, akkor jó úton járok: az egész történetet egy monológnak látom, még akkor is, ha párbeszédes formában van írva. Ezek a mondatok bizony lehetnek egy öreg, magányos, szenilis hölgy mondatai, (saját kérdéseire saját maga válaszol).
Lehet, hogy hiányzik neki egy társ, egy barátnő, akivel szívesen elcsevegne és talán apró süteménnyel is szívesen megkínálná.
De talán még van is valóságalapja ennek a történetnek, mert el tudom képzelni, hogy van egy öregasszony, egy régiesen berendezett polgári családi házban, és hiába van a cserépkályha, ha nincs neki mivel fűteni. Nem csodálom, hogy ez a rögeszméjévé vált és hogy magában beszélget.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- június 12 2010 09:20:27
köszönöm, hogy olvastátok |
- június 12 2010 21:43:42
Másodszir olvvastam el,hogy talán én vagyok már idös ehhez de nekem szörnyűség az egész.Ili |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
