|
 Vendég: 123
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Az emberek azt hitték, megtalálták magukat. Pedig most voltak a legmesszebbre önmaguktól.
Az őrültet a zsenitől, csak egy hajszál választja el. Nekem mindig ez jut az eszembe, ha találkozom egy zseninek mondott egyéniséggel, legyen az bármilyen társadalmi környezet közepette, a politikai beosztás valamelyik fiókjában élve napjait. És feszélyezve érzem magam, mert azt képzelem, felettem álló, s csak akarnia kell, már is tönkre tehet. Ezeket gondolom, rakosgatva közben kérdéseimet sorba, hogyha kibukik ajkamon, ne tűnjön hülyeségnek, mert rossz képet alkotnék magamról véle.
- Leülhetek melléd! – kérdezi egy átlagos öltözetű ápoltságában vidám arcú mosolygós férfi.
Végignézve rajta; fényes barna félcipő, farmernadrág, hozzá kék ing, rövid haj, semmi elhízás: együttes üde hatás. Önkéntelenül mutatok a szemben lévő székre, miközben körbenézek magam körül a kávéház majdnem üres teraszán. Miért pont ide, mellém? Keresem a lehetséges válaszokat.
- Kezd melegedni a zápor után a levegő! – mondom csak úgy, válaszra nem várva.
- Ez a nyár már csak így kezdődik! - s közben néz reám kíváncsian. – Nem baj, ha megiszom itt egy limonádét? Várok valakit! – teszi még hozzá.
- Én is… hát persze…
Szürcsölgetjük italunkat, de inkább a jóleső hideg miatt tartjuk az ujjaink között a poharat. Nem tudok mit kezdeni vele. Témanélküliségemben hallgatok, s figyelem rezzenéseit, s várom, hogy megszólaljon. A csönd már nemcsak a vállamat nyomja.
- Kicsit el vagy hízva! Szellemi munkás vagy? – néz végig rajtam.
- Olyasféle… de nem abból élek.
- Sportolnod kéne! Azzal is erősítve az immunrendszeredet!
- Ja! Gondoltam már rá én is… már csak el kellene kezdenem…
- El fogod kezdeni! Csak akarat kérdése! Fog az menni neked is!
Már kezdtem bánni, hogy engedtem kérésének, s hagytam leülni. Így hogyan fogok felkészülni a beszélgetésre? S vajon fog e válaszolni a kérdéseimre ezen idegen előtt? Hogyan kellene elküldenem? Finoman persze. Kultúremberként; húzzál már el kisköcsög! Zavarsz! Aztán mégis a kíváncsiságomnak engedve kérdeztem.
- Üzlet? Vagy szórakozás? – bizonytalanodom el.
- Á! Nem! Interjú… az egyik netes portáltól keresett meg a titkárnő… itt találkozom a tollforgató kíváncsiságával… szerintem be akar mutatni az olvasóknak kérdései tükrében. Imázs építő ez. Amolyan kötelező tiszteletkör. Kíváncsi a véleményemre. Hogyan s mit látok jónak e mai káoszban, és van-e kilátás a jobbra. Azt hiszi, én látom az alagút végén a fényt, s megis tudom mutatni. Olyan zsenifélének képzel engem, aki képes felemelkedni a környezetén, ide-oda utazni az időben, és meg tudja mondani, hogyan kell ma építeni a jövőt. Legszívesebben azt mondanám, hogy Jézus sem tudta megmutatni Apja igazságát, nemhogy elfogadtatni. És hol vagyok én Hozzá, mint egyszerű halandó! S te kit vársz? – zárta le gondolatát.
Na! Most vagyok szarban! Felfedjem magam? Maradjak a jóízű ismeretlenségben? Bontassam ki véle a titkot; hit, alázat, szeretet?!?
- Tudod mit!? Ha már egymásnak maradtunk, van a városháza mellett egy kiváló fagyizó! A régi csemegével szemben! Kóstoltad már az ét csokisat!? Kárpótlásul nyalunk egy nagyon jót!
És beszélgetve elindultunk célunk felé az embertömegben észrevétlenül. A nap félretolta maga körül a bárányfelhőket, s kíváncsian követett bennünket. Egyszerű nyári délután volt a XXl. század első évtizedének végén. Az emberek azt hitték, megtalálták magukat. Pedig most voltak a legmesszebbre önmaguktól. |
|
|
- június 26 2010 07:22:26
Amikor mai világunk médiával fertőzött embere elkezdi magát keresni és megvalósítani, ahelyett hogy csak élné így-úgy az életét, egyenes úton jár afelé, hogy elveszítse azt.
Érthető, tipikus mai történet.
Tisztelettel: szisz |
- június 26 2010 17:59:38
Remek a történet és a megírása is. Nagyon tetszett.
Szeretettel. Léna |
- június 28 2010 10:03:52
Kedves Nagyerdessy!
Legalább Te elmondhatod, hogy megtaláltad Önmagadat az interjúalanyodban, de ha nem is így lenne, akkor is ketten értek még egyet!
Szóval, elkezdődött a beszélgetés!!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
