|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
Születésemtől- Nyugdíjba -vonulásomig!
Borzalmas hideg tél volt, hatalmas hóval, embermagasságú volt ahogy eldobálták.
Január 16 éjszaláján Édesanyám vajúdni kezdett,
készültem megszületni, meglátni az új Világot!
A nagy hó miatt, csak szánkóval lehetett közlekedni Baján is és a környéken is!
Szerencsére a szomszédunkban volt egy fuvaros bácsi, akinek lovasszánja is volt. Apám, /nyugodjon békében/ rohant Hozzá éjjel 2 órakor:
-János bácsi, gyorsan fogja be a Gézát /ez volt a ló neve/, az Asszony szülni akar!
-Jövök Bandikám/ Ő Apám volt/ 10 perc múlva nálatok leszek, csak jó melegen öltöztesd be a Terkát/Édes jó Anyámat/ subám van nekem a szánkóra!
Így indult el a kis csapat, Géza a csúszós havon vágtatott ahogy tudott és bevittek minket a Kórházba.
Este 6 órakor születtem meg, addig kínoztam szegény jó Anyámat, 3,75 kg és 52 cm voltam!
-Jaj, de szép gyerek, mondta a szülész orvos,
gratulálok Apuka.
Apám erre örömében, hogy fia született jól berúgott, Másnap piros szallaggal kedveskedtek a nővérkék, mivel Anyu megmondta, hogy Piroska
lesz a nevem, mikor Apám meglátta akkorát ordított, hogy vegyék ki azt a piros szallagot a fiam hajából, van már otthon egy lány, velem, ne vicceljenek!
-Na, de Apuka, hiszen kislánya született Piroska!
Akkor apám bánatában rúgott be a csalódástól, mert annyira szeretett volna fiút!
Haláláig örök téma volt, hogy inkább fiú lettem volna, de amikor már ápolni kellett akkor megmondtam szegénynek, "Apukám most mit kezdenél, ha fiú lennél, Ő is fürdetne, etetne, főzne stb.?" Belátta, hogy igazam van 53 év után!
Szóval itt vagyok.
Óvoda, majd Általános Iskola, azután a Közgazdasági Technikum!
Csak jeles és kitünő bizonyítvánnyal lehetett továbbtanulni, a többi szakmunkásnak tanulhatott!
Szerintem ez nagyon helyes volt akkor, mert nem hemzsegtek a diplomások állás nélkül!
Érettségi után már nem volt lehetőségem továbbtanulni, mert szegény Apám egyedül keresett a négy fős családra.Mővérem elment otthonról, egészségügyet tanult és vidéken kapott állást!
Apu akkor volt erdész, akkor nyaraltunk a kis faházban, szép nyaraink voltak!
Anyukám nem kapott nyugdíjat a betegsége miatti sok megszakítás végett, a Nagypapa szintén jövedelem nélkül volt, Ő Épületszobrász volt és oda ment dolgozni, ahova hívták restaurálásokat végzett műemlék épületen, Budapesten is sokat dolgozott, de Baján is vannak munkái a mai napig, szóval, akkor kp. fizettek és nerm vontak SZTK-t így nyugdíjat sem kapott!
Nem voltunk túságosan eleresztve anyagilag!
De azért megvoltunk, addig nyujtózkodtunk amig a takaró ért!
Nagyon jó munkahelyet sikerült kapnom, először könnyű fizikai női munka fél évig, majd az irodába
üresedés miatt, felvettek adminisztrátornak.
Ekkor elkezdett felívelni a karrierem. Szorgalmas és értelmes voltam, mindent csak egyszer kérdeztem meg, utánna már nem kellett!
Egész az osztályvezetői beoosztásig vittem a ranglétrán, 30 évig!
Nem is volt másik munkahelyem, innen jöttem nyugdíjba!
Harminc év és a nyolc év szülőápolás.
Lehetett volna 8-10 munkahelyem is, a kutya sem törődött azzal, hogy csak egy volt, a vándormadaraknak sokkal több nyugdíja lett, de én
nem olyan tipusú vagyok!
Türelmes és kitartó.
Nagyon szerettek a beosztottaim, az egyik úgy mutatott be a férjének, hogy Ő a Világ legjobb Főnökasszonya.Ez becs.szó igaz! Majd elájultam! |
|
|
- September 20 2010 21:03:47
Szép életút.Egyeletes és kiegyensúlyozott, gondolom ezt a stílust viszed azóta is, olvasom a verseidet is "Nagymama".
Szerintem Te volt a fix pont az életben a magadéban is és másokéban is.Nem kis teljesítmény ez.GR.Etusom |
- September 21 2010 08:07:22
Kedves Pircsi!
Nagyon szeretem az élettörténeteket, hiszem a témáimat én magam is onnan veszem. Most a húgom jutott eszembe, aki szintén gépírói-adminisztrátori munkát végez, amióta csak munkába állt, egy munkahelyen, Úgy néz ki, hogy onnan is megy majd nyugdíjba.
Nekem ugyan több munkahelyem is volt, de szerencsére én is elég hosszú időt húztam ki egy helyen (22 év), és ezért sok ismerősöm van a régiek közül. A főnökségig nem jutottam el, de soha eszembe sem jutott ilyen. Én amolyan "szolgalelkű" típus vagyok, a családban is ilyen szerepet töltök be. Nem mondom, hogy soha nem lázadoztam emiatt, de a sorsomba belenyugvó voltam. Mindig arra gondoltam, hogy másokért élni érdemes igazán. De hiszem élhetünk másokért akkor is, ha vezető beosztásban vagyunk, ha nem szalad el a szekér velünk. Ha Téged valóban szerettek a beosztottaid, akkor biztosan jó főnök voltál. És türelmes és kitartó, ahogy írtad is. Mert ha a főnök kitartó, és egyben türelmes is tud lenni, az nagy szó, Pirikém!
Nagyon szépen, humorosan leírtad a születésedet, tetszett nekem, amikor azt írtad, hogy apukád berugott akkor, amikor azt hitte fia született, és berugott ismét, amikor megtudta, hogy mégis leány lettél!
Rejmélem, még olvashatok sok hasonló történetet!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- September 21 2010 09:25:46
Szép életút, sok öröm, siker kísérte, sok mindent megéltél, megtanultál.
Szeretettel: Léna |
- September 21 2010 12:01:33
 Köszönöm, hogy elolvastátok!
Etusom, Zsuzsika, Léna!
Zsuzsikám én is szolgalélek vagyok, sokat dolgoztam azért, hogy mindig előre toltak, nem azért mert törtető vagyok, hanem előbb bizonyítottam és akkor ért a meglepetés amikor jött a kinevezés és ami a legfontosabb, mindenki elfogadott, mert szeretett, örültek nekem.
Azután jöttek a Szüleim, Mindkettőjük gondját én viseltem, nem kis kihívás volt! Szolgáltam!
Talán majd Odafent kapok egy dícséretet érte!
Puszillak Benneteket ircsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. May 12. Sunday,
Pongrác napja van.
Holnap Szervác, Imola napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
