|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egy híres professzor vizsgáztatott, és akaratlanul megbántott egy hallgatót.....
 Z
Az egyetemi oktatókról a hallgatók körében sok érdekes anekdotikus történet keringett. Ezek részben magánéletükről, részben oktatói munkájukkal kapcsolatos esetekről szóltak. Felsőévesek gyorsan tovább adták a gólyáknak ezeket és így éltek tovább a hallgatóság emlékezetében éveken át, amíg csak ott tanított a tanár. Kedveltük az ilyen kis meséket, mert emberközelbe hozták a megközelíthetetlennek mutatkozó szigorú oktatókat. Tudomást szereztünk például arról, hogy egyik tanársegéd feszült idegállapotban teljes fizetéséért gatyamadzagot vásárolt, máskor betelefonált a rendőrségre, hogy azonnal jöjjenek, mert belelőtt valaki a villamosba. Ettől ő most még nem láttuk bolondnak, jó barátságban beszélgettünk, söröztünk vele az évfolyami bulikon.
A legérdekesebb, egyben leginkább megrázó történet egy híres öreg - már bőven nyugdíjas korú professzorral esett meg - nevét szándékosan elhallgatom kegyeletből - egy vizsgáztatása alkalmával. Ő híres volt arról, hogy elvárta a megfelelő komoly viselkedést és szolid öltözéket a vizsgán. Szobájában egyszerre négy hallgató készült fel egy kerek asztalkánál, ő pedig saját íróasztalánál faggatta a hallgatót tudása felől.
Volt egy szép arcú, okos mindig jól felkészült évfolyamtársunk, egy lány, akinek fejlődési rendellenesség miatt nem nőttek ki kezén az ujjak. Ezért speciális műkezet viselt, mely nem anyagát fehér kesztyűvel takarta el. Az ujjakat mozgatni is tudta, így nem keltett nyomorék benyomást. professzor úr őt szólította ki íróasztalához felelni. észlelte, hogy mindkét kezén fehér kesztyűt visel. Úgy vélte, ez piperkőc, majomkodás - vele szembeni kihívás. Ezért haragra gerjedt és gorombán rárivallt a lányra.
- Maga hogy képzeli ezt az öltözködést, Talán gúnyolódik velem? azonnal takarodjék a szemem elől, és legközelebb ne merészeljen ilyen kihívóan öltözni.
A lány szeme könnybe borult, megdöbbenésében nem tudott megszólalni sem. Nem mentegetőzött, nem magyarázkodott, szótlanul kibotorkált a teremből.hirtelen drámai csend támadt a teremben, a hallgatók ismerték a lány betegségét.
Végül az egyik fiú vette a bátorságot és megszólalt:
- Elnézést kérek professzor úr, de társnőnk azért viseli a kesztyűt, mert nincsenek ujjai.
A tanár elszégyellte magát - kiment a lány után, és most már ő is könnybe lábadó szemmel kért otrombaságáért bocsánatot. Nem volt bűnös, hiszen nem ismerte a körülményeket, de goromba hangjáért lelkiismeret furdalást érzett. A lány - megérdemelten - jelesre vizsgázott. A mi különc professzorunk pedig a következő időkben szelídebben bánt a hallgatókkal. Nemsokára nyugdíjba vonult - de a legenda tovább élt köztünk. |
|
|
- szeptember 22 2010 11:21:52
Kedves Mamuszka!
Nagyon megható ez a történet a professzorról és a vizsgázóról.
Emberi gyarlóságok közé tartozik az, ahogy a vizsgáztató először viselkedett, az pedig az emberségéről tanuskodott, hogy utána elnézést tudott kérni a vizsgázó lánytól. Ez utóbbi mindenképpen dicsőségére vált.
Örülök, hogy olvashattam.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- szeptember 22 2010 11:38:13
Köszönöm megértő szavaidat, kedves figyelmedet - számomra ma is megható, feledhetetlen a történet.
üdv. mamuszka |
- szeptember 25 2010 09:48:53
Igaz, csak a tiszta erkölcsű emberek képesek erre - az említett professzor ilyen volt - ő karolta fel annak idején József Attilát..
köszönöm, hogy véleményt írtál
szeretettel mamuszka |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
