|
 Vendég: 79
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
tragikus történet egy fiúról, aki rejtélyes módon meghalt
Amikor anyám sírjához kimegyek a temetőbe, gyakran megállok egy magas kripta előtt. Fejrészén fehér márványtáblán két név olvasható: Szalma Károly 1912-1944, - eltűnt a Don-kanyarban, nem láthatta már újszülött fiát. Mellette kerek aranykeretes fénykép, fiatal szőke fiút ábrázol. ifj. Szalma Károly élt 19 évet. a kripta lábánál és a fejtámla mellett mindig friss virágok, kedvenc ételeiből kóstoló.
Még sohasem láttam anyját - nagyon idős lehet már - mikor hozza a friss virágokat. Anna nénit a bánat és fia sírjának gondozása tartja életben.
-Jól ismertem őket. A háború után egy ketté osztott családi ház egyik felében ők - a tulajdonosok - a másik részében mi laktunk mint bérlők. Szobánk a régi konyhából lett kialakítva, zárt udvarra nézett pici ablaka, nappal is félhomály volt benne., padozata: beton. Konyhánk veranda volt eredetileg, télen nagyon hideg. Budi az udvaron, előtte ölfarakásban patkányok tanyáztak, kíváncsian bámultak rám, mikor dolgomat végeztem. A háziak galambot, nyulakat tartottak, mi éheztünk. Anyám falura hordta ˝kelengyéjét˝- szép hímzett ágyneműt élelemért cserélte. Reggeltől estig én vigyáztam Karcsikára meg a húgomra. nem okoztak gondot. A házimunka elvégzése után kölcsön kapott könyveket olvastam.
Este az ágyban - korán lefeküdtünk, hogy spóroljunk a petróleummal - meséltem a szüleimnek.
Hamarosan elköltöztünk pár házzal messzebb nagyszüleim házába. lakáskörülményeink nem javultak, ráadásul még a vizet is vödrökkel kellett felcipelni a dombtetőre, ahol a házunk állt. Itt éltem még akkor is, amikor első gyermekem megszületett sok évvel később.
Azon a nyáron történt a tragédiák sorozata Karcsival. Úgy kezdődött, hogy anyja barátjától kapott egy motorkerékpárt. Jogosítványa nem volt, túl gyorsan hajtott, kissé ittasan - mert féltette anyját a férfitól, aki kihasználta - és a motorral belerohant egy villanyoszlopba. Elrepedt a koponyája, de életben maradt. eltorzult az arca, félre csúszott a szeme, az agya ˝elszállt˝. Egész nap bömböltette a rádiót, zavarta a szomszédokat, de senki sem tette szóvá, - megértették.
Egy napfényes júniusi vasárnap délután láttuk, Karcsi vállán fényképezőgéppel elindult a buszmegálló felé. A városba ment szórakozni. soha többé nem tért vissza! Két hónap múlva megtalálták a holttestét a Duna parton félig a vízben. A nyomozás nem tartott soká. Anyját megfenyegették: ne nyomozzon a fia gyilkosa után, mert még megjárhatja! --Anna néni azóta hordja a fia sírjára a virágot, szívében a nem csituló bánatot - immár 45 éve. |
|
|
- szeptember 27 2010 10:37:38
Kedves Mamuszka!
Elég különös az eset. Nem tudom, hogy miért fenyegették meg a szerencsétlen fiát elvesztett asszonyt, hogy ne nyomozzon? És vajon hivatalból miért nem nyomoztak utána, hogy kiderítsék, mi lehetett a halál valódi oka? Nagy a baj, ha itt tartunk, hogy sem az érintett, sem a rendőrség emberei nem deríthetenk fényt az esetre. De ha jól belegondolok, szegény Karcsi gyereknek talán megváltás volt a halál, csak az nem mindegy, hogy az milyen körülmények között következett be!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- szeptember 27 2010 10:48:55
Sokáig szóbeszéd, találgatások tárgya volt a rejtélyes halál, gyilkosságra gyanakodtak, és állítólag olyan valaki követte el - az ő társaságában látták egy szórakozóhelyen - akiről nem szabad volt kiderülnie semmi kompromittáló adatnak vagy gyanú árnyéka sem vetülhetett rá.
Én nem nyugodtam volna bele, az biztos... |
- szeptember 27 2010 13:44:35
Megható történet, sajnos voltak esetek, amikre nem derült fény, s biztosan van ma is... Ki tudja mi lett volna ha, ha kiderül... vagy Karcsinak milyen élete lett volna, ha életben marad...
A múlt elmúlt, szép emlék neki az írásod is...
Szeretettel. Léna |
- szeptember 27 2010 14:00:39
Mamuszka!
Ha már temető és Karcsi akkor el sem merem olvasni, mert az én fiam is Karcsi és felnőtt 33 éves ember, de ha nem jön a megbeszélt időben, össze visssza telefonálok, hogy nem esett -e baja!
Puszillak ircsi |
- szeptember 27 2010 14:01:36
Ja és most megyek a Temetőbe a Szüleimhez! |
- szeptember 27 2010 15:17:11
Talán a fényképezőgép volt a halálának az oka. Akkoriban érték volt. én sem nyugodtam volna bele. Kedves Mamuszka! Köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel. Tara. |
- szeptember 27 2010 16:07:08
Kedves Léna - talán a fiúnak jobb így, mert nem gyógyult volna meg soha /elrepedt a koponyája/ - de anyjának örök lelkifurdalás, meg is bűnhődött, a férfi is elhagyta, magányosan él - még ma is...
Karcsi sírját meg szoktam én is látogatni. |
- szeptember 27 2010 16:09:50
Pircsikém, ne légy babonás...a név csak jel, a te Karcsid nem járhat így..
Én szeretem a temetőket, különös csend és áhítat van - nem szenvednek, akik ott pihennek. Csak az szomorít el, amikor elhanyagolt sírokat látok... |
- szeptember 27 2010 16:12:49
Tara kedves, lehet, hogy igazad van, de ez már titok marad örökre, és végtelenül szomorú emlék nekem is - anyjának pedig maga a pokol. Ezért vezekel a sír túlzott gondozásával /még lecsót is visz - fia kedvenc ételét/..
szeretettel
mamuszka |
- szeptember 28 2010 09:05:40
Jó történeteid vannak, igen az életünkben sok minden történik velünk, hordozzuk a ránk hatással levőket.
Szeretettel Joli |
- szeptember 28 2010 09:43:20
Kedves Joli!
sok évet és sok rossz történelmi eseményt megéltem, ami szükségszerűen együtt járt emberi tragédiákkal - és némelyik nyomot hagyott bennem - ezeket osztom meg veletek
szeretettel mamuszka |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
