|
 Vendég: 117
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
N
Elmúlt hét éve, hogy a szülői házba költöztünk,
ez volt Apám és Nagyapám végakarata, hogy ne legyen másé a Ház, maradjon az enyém.
Betartottam ígéretemet és szépen felújítottuk a
házat és ideköltöztünk apám halála után egy évvel.
Nagyház, nagy kert! Van előnye és hátránya.
A ház az ízlésünknek megfelelően átalakítva kémyelmes, jól érezzük magunkat, hanem a kert, hát az jó nagy ! Szabad dolgozni benne,
mert a gaznak minden időjárás megfelel, míg a termésnek nem annyira.
Mindent meg kellett tanulnunk, hisz mindketten férjemmel közalkalmazottak voltunk
és mindent tanulni kellett! Meg kérdezgetni, meg amit a könyvekből kiolvastunk!
A kert! szabad terület a cicák nagy-nagy játszótere, az egész az övék. Minket nem zavarnak, szeretjük az állatokat.A cicák pedig aranyos szép kis állatok. Van amelyik vadóc az elszalad, van amelyik szelíd és engedi, hogy megsimogassa az ember.
Egy alkalommal hozzánk szegődött egy hamuszürke szőrű, zöld szemű kiscica, jött utánnunk a házba nem félve senmmitől, mint aki itt lakik! Enni adtam neki, falt mint egy bajnok éhes lehetett nagyon. Azután elment, majd amikor megéhezett megint jött, evett elment. Nem tudtuk ki a gazdája, de gondolom nem etette senki!
El is neveztem Szürcinek, hirtelen ez jutott eszembe.
Gyönyörű nagy kandúr lett belőle, nagyobb az
átlagosnál.
Egyszer, egy napon elhozta bemutatni a feleségét, aki már áldott állapotban volt, hogy okvetlen adjak enni Szépinek/ez lett a neve/is,
mert most nagy szüksége van rá, hisz gyermekeket vár. Kapott is, jött rendszeresen mindkettő, már több cicatáp kellett, meg a kis
jövevényekre is számítottunk, elkészítettük a szülőszobát, persze nem ott szült meg, hanem egyszer egy reggel megyek a kertbe, ahol a kamra van és ott volt a cicaház, hát látom ám, hogy megjöttek a lakók.
Két kiscicát hozott magával a Szépike, egy Kis-szépit, meg egy Kormit. Na már négy fős lett a cicacsalád.
A többi szomszéd macska is felfedezte ezt a jó helyet és jöttek sorba enni hozzánk, a napokban tizenegyet számoltam meg.
Én nem tudom beszélhetnek egymással, hogy "gyertek ott van ennivaló" vagy a szaglásuk olyan kifinomult, hogy eljönnek a
szomszédokból enni hozzánk.
Ez elsősorban akkor van a nagy invázió amikor a férjem hazajön a horgászatból és hoz nekük apró halat, amivel jól beleknek és utánna megy mindenki a maga dolgára.
A szomszédaink azt hiszik, hogy nekünk van ennyi macskánk, pedig nekünk egy sincs, csak
etetem és szeretem őket, ennyi az egész.
Már feljelentéssel fenyegetőznek, hogy ennyi macskát tartok, holott ez a sok cica a szomszédságból jön össze, valószinű ott nem kapnak enni eleget, azért mennek oda, ahol van mit enni.
Logikus nem?
Azt, hogy szeretem az állatokat az az én dolgom, nem engedek beleszólni!!!!!! |
|
|
- szeptember 27 2010 10:29:48
Kedves Pircsi!
Rögtön megláttam az írásod ímét, és mivel most volt egy kis időm, el is olvastam. Ha cicákról, kutyusokról van szó, az mindig érdekel engem!
Látom, Te is nagy állatszerető ember vagy. És ha ennyi cica odamegy hozzátok, akkor valószínüleg (ha van kutyátok) az el van kerítve a cicák helyétől. Különben elkergetné őket.
Nem tudom őszre mennyi macskánk marad meg, nekünk is csak azért volt összesen 7, mert Niki lányom hazahozott kettő kicsit a munkahelyéről. A motorháztető alatt még sem nőhettek fel.
Igaz, hogy ez a kettő vad és nem engedik magukat megsímogatni, de enni azért odajönnek.
Azért mondom, hogy nem tudom, mennyi lesz ősz végére, tél elejére, mert volt olyan eset, nem is egy, hogy egyik-másik csak úgy elveszett, nem jött haza többé. Így volt ez Cirmikénk testvérével, Simi cicával is. Tavasz vége, nyár eleje óta nem láttuk.
Ha mindenki gondját viselné a saját háziállatának, akkor a macskák és persze a kutyák sem mennének el más házához ennivalóért. A mi macskacsaládunk is azért ilyen népes, mert az ősanyjuk az egyik szomszédból jött át hozzánk és lett a miénk!!!
Remélem, a szomszédok megértőek lesznek, vagy magukhoz szelidítenek egyet-kettőt, hogy Nektek se kelljen "az egész utca macskáját etetni_" - anyám szavával szólva!
Üdvözlettel:
Torma Zsuzsanna
 |
- szeptember 27 2010 11:38:04
Édes Zsuzsikám!
Köszi, hogy elolvastad, szóval akkor tudod miről van szó cica ügyben!
Azt hiszem a Tibor írt egy verset, hogy hozzájuk bedobtak két kiscicát és mindkettőnek kitört a lába, akkor gondoltam, hogy megírom, hogy én mit csinálok az"egész utca" macskáival.
Kutyánk van két öreg, őket már nem igen zavarják a macskák, mehetnek mindenfele, de hogy fussanak utánnuk, azért már nem strapálják magukat. Meg szerintem meg is szokták a jövés menést!
Olyan is van, hogy egy sincs a láthatáron, csak kajaidőben!
Köszi, hogy elolvastad, ja és a szomszédok, hát akkor én meg az állatvédőket hívom segítségül! Egyébként mindenkivel jóban vagyok!
Nem megyek bele vitába, megmondtam én etetem őket mert szeretem és vigye heze mindenki a magáét, de erre még nem került sor. szerintem nem is tudják melyik kié!
Puszillak ircsi |
- szeptember 27 2010 12:17:30
Kedves Pircsi!
Kaptál a szívemben egy szobát. 5 cicánk van, és 3 kutyánk. Ebből 2 az utcáról került hozzánk.
Szeretettel ölellek: Tara. |
- szeptember 27 2010 17:28:59
Tara szivem!
Kedves vagy, hogy bedogadtál a szívedbe! Nagy állatbarát vagyok és
nem tudom megállni, hogy egy állat éhezzen!
Fogalmam sincs, hogy ki a gazdájuk, de azt hiszem, hogy már én!
Semmi gondot nem okoznak, inkább örömet, mert mind olyan szelíd.
A két öreg kutyánk az egyik ránkmaradt örökségül,mikor Apu meghelt, az övé volt, a mások egy kidobott pici kutya volt, még enni sem tudott!
Puszillakircsi |
- szeptember 28 2010 20:04:09
Köszönöm, hogy olvastál! Azért nem az egész utca macskáit etetem,
csak a szomszédságét,amikor apró hal van akkor a legtöbb eddig 11 db volt, az állandó létszám 6-7 cica! Ők minden reggel és délben jönnek! Reggel száraztáp, zsákos nem drága, délben ebéd maradék!
Üdvircsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
