|
 Vendég: 112
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Játékból írt reggeli szösszenet, szintén "E" nélkül...
 N
A szivárvány csókja
Könnyű nyári zápor zúdult a falura. Fénylő gyöngyök csillogtak a virágokon, a füvön, a fákon, amikor a napsugár simogatóan cirógatta arcukat.
Fiatal pár csókolózott a kapualjban, ahová az égi áldás miatt bújtak.
Az állatok a friss füvön vidáman ficánkoltak, ugrándoztak, míg az apró harmatgyémántok páraként a magasba szálltak.
A falu fölé szivárvány híd görbült, két lába tovacsúszott a dombok között.
Áldást, békét hozott, és a község lakói örömtáncot jártak, s hálát adtak a gondoskodásért, hisz a föld, a növény- és állatvilág már nagyon szomjúhozta a víz szükségét.
Madarak dala szállt, a nép örömét tilinkózták. A szivárvány boldogan mosolygott, szín kavalkádjával karolta át a világot.
Nyugalom honol, ám a távolból kiáltás hallatszik. Valaki az égi áldást szidja, hisz a víz hatására a falu szélén csúszóssá vált a gyalogút.
Kovács úr lába tovacsúszott a sárban, s hanyatt vágta magát a langyos mocsárban.
Kiabálása a habókos Marit csalta oda, aki botjával tapogatózva haladt a hang irányába. Ám hiába vigyázott, az ő lába is csúszásnak indult, és hamarosan a kiabáló úr hasán landolt.
A szivárvány csókot küldött és kacagott, míg a pár mancsa a latyakban matatott…
Karolta az úr a Marit, aki botjába kapaszkodva adott néki jó nagy taslit.
Fura hang hallatszott, valami szakadásnak hatott.
Csúszkáltak a latyakban, sáros volt már blúz és ing is, mikor arra jött a Vadász Marci.
- Mi van Mari? Látom kissé latyakos a nászágy, az úr, úgy látom, sokáig várt rád.
- Az ég küldött Marci, jó hogy jössz, húzz már innét ki!
- Jól van, na. Nyújtsd a botod, aztán fogjad két marokkal.
Ki is jött a Mari, s hálálkodott, aztán a Marci hátat fordított, s kacarászva továbbállt.
- Uram, jól van? Bocsánat, itt a botom, kapaszkodjon, s kihúzom. – szólt a Mari.
A férfi a botra ütött, és dühös hangon szólt.
- Az, hogy záporozik a víz a nyakamba, nyakig saras vagyok, az még hagyján, ám amikor száz kilós hurka szakadt rám, már csak szakadt cérnával bírta a gatyám.
(2010-11-13) |
|
|
- november 13 2010 20:28:41
Kedves Léna!
Ez óriási! Olyan jót nevettem! Annyira láthatóan írtad, hogy ott álltam nem messze, és hahotáztam. Remek!
Szeretettel: Tara. |
- november 14 2010 10:49:10
Kedves Léna!
Egy csodából vittél át a nevetésbe.  Hagytad, hogy élvezzem a szivárvány színeit, az eső illatát, aztán pedig...
Jólesett olvasni!
Szeretettel: pipacs  |
- november 15 2010 09:57:51
Kedves Tara, Viktória, Pipacs, Mist, köszönöm, hogy olvastátok. Egy kis eső után tájverset akartam írni "e" nélkül, aztán belém bújt valami, s csavarintottam az íráson... és én lepődtem meg a legjobban, hogy ilyen vicceset is tudok írni... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
