|
 Vendég: 77
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 MM
mamuszka: Csábítás felsőfokon...
Ki tudná pontosan meghatározni, mikor fogant meg a férfi fejében a gondolat, hogy a lányt, akit akkor látott meg először, szeretőjévé fogja tenni. Akkor talán még ő maga sem tudta, csak érezte, hogy a sors azért vezérelte éppen ide, erre az egyetemre és éppen ezekből a tárgyakból felvételizni, amiket ő tanított, hogy egyszer majd, ha megérik a mézédes vágy gyümölcse, leszakíthassa és megízlelje fiatal törékeny testét, aranyló fürtjeit simogassa és ajkának zamatát magába szívja.
A lány nem tudott megfelelően felkészülni a felvételi vizsgára, mert már éves kihagyása volt az érettségi után, és napi nyolc-tíz órában keményen dolgozott, hogy pénzt spóroljon eltervezett tanulmányai folytatásához. Tudása hiányos volt, ennek ő maga is tudatában, nem reménykedett a felvételi vizsga sikerében. Fásultan ment el a szóbelire a messzi, idegen városban, ahol egész éjszaka csipkedték a kollégiumi szoba mennyezetről rápotyogó poloskái, és arca, egész teste tele volt piros, viszkető duzzanatokkal. Fáradt volt és éppen csak túlélte öt évig tartó szerelme végét - abból fakadó bánatát. Unottan felelgetett, szinte oda sem figyelt, hiszen volt állása, ott várta a sivár otthon és a monoton munka.
Legnagyobb meglepetésére a nyár közepén megérkezett az értesítés, felvételt nyert az egyetemre és a kollégiumba is. idő közben a képzési időt egy évvel felemelték a korábbi négy évről ötre, de ez most nem számított, sőt örült neki, hogy minél hosszabb ideig távol maradhat nyomora és csalódása színhelyétől. Szeptemberben elutazott és elfoglalta helyét a kollégiumban, ahol hatan laktak és remek barátnőket kapott társként. Anyagi problémák sem akadtak, hiszen volt szépen megtakarított pénze és kapott segítséget az egyetemtől is. Az előadásokat kifejezetten élvezte, ki nem hagyott volna egyet sem, noha némelyik meglehetősen unalmasnak ígérkezett. A szorgalmas óralátogatás és a rengeteg olvasás félévkor meghozta a jeles vizsgaeredményeket. Így a továbbiakban ösztöndíjat is kapott.
Az egyetem légköre családias volt, a tanárok is személyesen ismerték a hallgatókat, sőt a kollégiumba is ellátogattak időnként. Szórakozásként ott voltak a remek színházi előadások, a két mozi, az évfolyam-estek és a folyóparti séták. Új szerelem nem érdekelte a lányt, friss volt a seb, hűtlen szerelméhez hasonlót nem talált volna...Ő volt a mesebeli herceg, akit még tizenöt éves korában szemelt ki magának és ha nem jönnek közbe zavaros politikai események, már rég a felesége lehetett volna. A felsőbb évfolyamról és saját évfolyamtársai közül is akadtak fiúk, akiknek ő tetszett, de - bár mindig kedves és barátságos volt velük - elhárította közelebbi kapcsolat kialakulásának lehetőségét. Talán éppen ebben rejtőzött a tanár ördögi tervének megvalósítási lehetősége.
A professzor és a lány egyre közelebb kerültek egymáshoz anélkül, hogy a lányban ez tudatosult volna. Véletlenül mellette ült a vasárnapi mozi és a bérletes színházi előadásokon. Beválogatták a külföldre kiránduló diákcsere csapatba, ahol a búcsúesten éppen a végén a tanárral táncolt, amikor a többiek haza mentek, és így utolsó táncosa, a professzor úr kísérte haza.
Ezután már felgyorsultak az események..noha két év telt már el a felvételi óta, a vágy türelmetlenkedni kezdett, és most már a lány is észrevette...A tanár rábeszélte, hogy nála írja meg a szakdolgozatát, és ezzel elkötelezte, hogy szakszemináriumra járjon hozzá hetente egyszer, de egyedül. A levegőben izzott az erotikus kívánás ...és már nem lehetett leküzdeni. Egy novemberi késő délután - hosszú, gyötrelmes kínlódás után - kölcsönös kezdeményezésre beteljesült a végzetes csábítás gyümölcse. Megérett és a férfi ölébe hullt. Már nem számított semmi, csak a perc...maga volt a keserves pokol a maga tökéletes kilátástalanságában. Mégis eltartott a diploma-szerzésig, hogy utána végre egyszerre vége legyen örökre - mint egy halálosan bűnös emléknek, ami meggyalázta a szerelmet, mert ez különös kapcsolat volt: apai , tanári és szeretői - és sohasem lépett túl a hivatalos kereteken. Mások előtt idegenként viselkedtek és kettesben is magázták egymást. A lány sohasem gyógyult ki vétlenül vétkes szégyenéből. |
|
|
- november 27 2010 18:06:37
Realitás felsőfokon. És jól megírva.
 |
- november 28 2010 09:18:25
Köszönöm - kedves, hogy hozzá szóltál. A téma - úgy tűnik - nem talált rá az érdeklődőkre..
szeretettel mamuszka |
- november 28 2010 14:20:01
Kedves Mamuszka!
Nem tudok undorítóbbat elképzelni, mint amikor valaki egy fölérendelt kapcsolatot érzelmek nélkül számítóan kihasznál. Mi nők hajlamosabbak vagyunk érzelmeket hinni ott, ahol a másik oldalról nyoma sincs. Ilyenkor mindig abban reménykedem, hogy a férfi is vissza fogja kapni. És elő is fordul.
Szeretettel ölellek: Tara. |
- november 28 2010 19:04:48
Drága Tara!
köszönöm, hogy reagáltál erre a kis történetre - ami persze igaz volt - és engem is felzaklatott. Tudod a testi szerelem viszolygó emlékeket ébreszt bennem - és olvasni sem szeretem az erotikus verseket, mert ha nincs mögötte lelki összetartozás, akkor bűnös és megalázó.
A férfi a sorstól megkapta sajátos büntetését, egyetlen imádott fiát - aki szép karrier előtt állt - fiatalon leukémiában - elveszítette. A Bibliában van ilyen gondolat, hogy Isten az apák vétkeit a fiakban bünteti meg...talán igaz...
szeretettel köszöntelek és ölellek Sarolta - mamuszka |
- november 28 2010 20:32:38
A történeted, kicsit felkavart. Nem szeretem, ha csak kihasználják az embert önös célok érdekében, ahogy itt is történt a tanár részéről...Ilyen fiatalon örök sebet ejthet a másik lelkén...
Viszont az írás jó , olvasmányos és jól jellemezted a szereplőket.
Szia: Lyza |
- november 29 2010 10:43:02
Kedves Mamuszka!
Azt kell mondanom, hogy valószínüleg nem egyedi az eset! Tanár és diák között sokszor megesett. Csak nem mindenki vallja be, vagy írja meg. Ha az ilyen szerelem beteljesül, és mindkét fél számára kellemes élményt nyújt, akkor talán nem lesz belőle "rossz szájízű" emlék.
Tanulságos történet!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- november 29 2010 13:12:03
Kedves Lyza!
öröm, hogy elmondtad - velem egyetértő - véleményedet.
A szerelemtől mi nők talán többet várunk, mint amennyit kapunk...a méltóságunk csak akkor őrizhetjük meg, ha egyenrangúnak érezhetjük magunkat a kapcsolatban.
szia! |
- november 29 2010 13:16:41
Kedves Zsuzsanna!
- a szerelmi kapcsolat - ha kölcsönös vonzalmon alapul - boldoggá is tehet, de ha hipnotizált vagy érzékelhetően alá- fölérendeltséget jelent , akkor kínos emlékké válik
/egyébként tényleg gyakori , de többnyire "nyílt titok" - /
köszönöm, hogy írtál róla
mamuszka |
- november 29 2010 20:25:44
Mamuszkám!
Nagyon jó kis örökzöld történet, rengeteg ilyen van, még középikolákban is! És amikor vége, akkor van a nagy csalódás!
Egyébként ez nem csak a férfiak csábítására vonatkozik, hallottam fordított esetről is, nem is egyről. Fiatal tanárnők a nagyobb fiúkkal
tartanak szerelmi viszonyt, a jó jegy érdekében!
Nagyon jól megírtad, gratulálok ircsi |
- november 29 2010 22:29:10
Köszönöm Pircsikém a véleményedet , -valóban a fordítottja is előfordul, de a férfiakat talán kevésbé viseli meg a végét jelentő csalódás
ölellek mamuszka |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
