|
 Vendég: 117
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
novella
 N
Radnai István:
ZÁPOR
Dobogókő. A turistaházat tatarozták.
Fogalmam sincs van-e még turistaház, de ha van, akkor biztosan nem tatarozzák. Nincs heverő a folyosón, nincs tánc az étteremben. Nincs lengyel csoport, nincs… Mi nincs még vagy már?
Nincsen Erzsike a pult mögött, de lehet, hogy Julika volt, s amikor végre csend lett, elmesélte szüzessége történetét. Sokára lett csend és lengyel egyetemi adjunktus, Małgorźata, csak velem táncolt, így lettem majdnem felnőtt. Nem mesélhetem el szüzességem történetét, mert jöttek a villanyszerelők és lekérték.
M. egyből elfáradt és leült. Ja, majdnem elfelejtettem, hogy mellém ült le, de akkor még nem tudta, hogy a folyosón van egy heverő.
Erzsike, lehet, hogy tudta, lehet -, hogy nem! De a nagynénje tudta és vigyázott Erzsikére, viszont nem tudta, amit én tudtam, hogy már hiába vigyáz rá.
Egyébként is nagy volt sürgés-forgás, személyzet nem volt. A turistaházat tatarozták, én meg Erzsike lelkét.
Barátomról annyit, hogy csendesen bóbiskolt. Panni robogója odakint árválkodott, szakadt a jégeső, de Panni is fedél alatt volt, már nem tudom hol, ki tud ennyi nőt megjegyezni.
De Dobogókő felejthetetlen. Azóta is jártam arra, több mint harminc éve lehet. A turistaház közvetlen közelében egy nagy szálloda épült, egy monstrum. De a konyhája jó volt, vadételek, anyám, család, gyerekek.
Annyit el kell árulnom, nem Erzsikét vettem el, Erzsike nincs többé, a mesekönyvek lapjaira költözött. Néha, amikor mesélnem kellett, hogy a gyerekek elaludjanak, a tündért Erzsikének hívták.
M., nem fárasztom a kedves olvasót és mesemondásomba sem keveredett, pedig nem is olyan nyelvtörő.
Margitként sem került elő platinaszőkesége.
Nem tudom, miért? Ne képzelje a kedves olvasó, hogy akkor lengyelül társalogtunk. Mindketten tudtunk angolul, elég jól ahhoz, hogy lába pillanatok alatt meggyógyuljon, ha felkértem.
Ja, és miért kellett újból és újból felkérnem?
Mert a villanyszerelő viszont nem beszélt angolul, a testbeszédhez pedig Małgorźátának nem volt kedve, legalábbis a villanyszerelő nem volt az esete.
Rám pedig Erzsike olyan szépen nézett a pult mögül, hogy másnap délutánig Dobogókőn maradtam.
Hajnalodott, az eső elállt. A délutáni buszhoz még kikísért.
Barátom már ebéd után felpattant a robogóra.
Hogy el ne felejtsem a folyosón akadt még egy heverő. Barátom iszonyúan horkolt.
|
|
|
- december 23 2010 09:20:52
nagyon tetszett.. |
- december 23 2010 16:47:57
Nekem is nagyon tetszett...   |
- december 23 2010 16:58:36
Nagyon-nagyon jó!!!!!! |
- december 23 2010 19:06:11
Kedves István!
Mindig hagysz titkokat, amit csak sejtetni engedsz. Pedig most lazán meséltél, már majdnem mindent értettem. de a de, az bennem maradt... legkevésbé a tatarozásnak volt jelentősége!
pipacs |
- október 03 2011 11:37:54
Szia István!
Elég jó képet festettél, szinte látom magam előtt. Hiába, minden megváltozik. Igaza van Pirospipacsnak, mindig hagysz valamiféle titkot. Egyébként tetszett. Üdv. zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
