|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
A három majom és a biró
 M
Sokan ismerik a három majmot. Legalább is én úgy vélem. Na nem valami különleges egyedre gondolok a rendszertani ismeretek arányában. Én három elhíresült majomról akarok szólni. Régebben lehetett is a boltokban ilyent kapni kicsiny képre festve illetve öntapados matrica formájában. A három majom a három legfontosabb emberi „tulajdonságra” hívja fel a figyelmet: nem hall, nem lát. és a legfontosabb nem beszél. Nyárádi biró ur asztalát is ez a kép diszítette elég sokáig. Igaz majd nem öt évtizedet szolgálta ki és volt alkalma szinte mind a három „jótanácsot” saját börin megtapasztalnia.
Az elsőt még egész fital korában az „ánti” világban érzékelhette. Egy nagyon jónevű hires ügyvédi iroda alkalmazásában állt és persze ilyen helyen sokmindenféle hírt hall az ember. Ezalól a fiatal Nyárádi sem volt kivétel. A Szamos és társa a környék leghíresebb irodája volt. Sokféle ügyek és még sokfélébb emberek jártak ide ügyes bajos dolgaikkal. Még mint zöldfülű ügyvédet egy nap egy agilis ur kereste fel.
-Fiácskám magához küldtek az ügyemmel, mert úgy tájékoztattak, hogy te még „romlatlan” vagy a szakmában. Rögtön rá is térek a lényegre. A feleségem egy jó huszévvel fiatalabb hölgyemény. Ez még nem lenne nagy gond mivel én sem vagyok még aggastyán- huzta ki magát az ur-de egyre másra kapom az olyan információkat a bizalmasaimtól. hogy ledér a lelkem mert többször is látták fiatal férfiak társaságában. Nem csupán a jogos féltékenység vezérel, ha nem van egy megállapodás is kettőnk közt. Ha esetleg egyikünk vagy másikunk válna akkor lelépést vagyunk kötelesek egymásnak fizeni. Nem a pénzügyi vonzata ami engem idegesit ha nem a férfiui önérzetem az ami csorbát szenved. Felszarvazottnak érzem magamat. Ha szólok neki és beadon a válópert akkor meg duplán is mert közröhely tárgyává teszem magamat. Már amikor összeházasodtunk mindenki figyelmeztetett, hogy sok pénzembe és kellemetlenségembe fog kerülni a hölgy. Nem nagyon adtam én akkor ezekre a figyelmeztetésekre, mert azt gondoltam sok az irigyem. És most ezek az „irigyek” jót röhögnek a markukba. Még is mit tudna nekem ajánlani mint célra vezető megoldást?
Nyárádi elgondolkozott, és valahogy odatévedett a tekintete a három majomra. Már kész is volt a terve illetve az ajánlata.
-Kedves uram. Ismeri a három majom esetét gondolom. Nem hall nem lát és nem beszél. Tehát maga nem beszél senkinek sem rajtam kivűl a kényes esetről. Ez főleg magának az érdeke mert részemről indiszkréciótól nem kell tartania. A nem hall szintén ugyan ilyen fontos. Mindenkit és mindent halgasson meg de tegyen ugy mint ha nem érdekelné. Egyik fülén be a másikon ki. Az emberek szeretnek sokat beszélni. Viszont maga meg pontosan az ellenkezőjét fogja tenni. A közös ismerősöknek terjessze el, hogy magának mekkora ázsioi vannak még. Ha nem is itt a közvetlen környezetében de a Riviérán ezt meg azt ismerhette meg akiktől sikamlós ajánlatokat kapott, de ön megingatathatatlan és mindvégig kitart szeretett felesége mellett. Nagyon fontos, hogy ezáltal az emberek önben egyfajta pórul járt szerencsétlen sajnálatra méltó férfit lássanak.
.Gondolja fog ez sikerülni?
-Kutyaharapást szőrivel.
Nem telt el három hét és illető ur lelkesen kereste fel ismét.
-Fiacskám maga zseni! Látszik hogy most kezdte a szakmát. Ugy cselekedtem ahogy ajánlotta. Meg is lett az eredménye. Szinte levakarhatatlan lett rólam a feleségem. Ha akarom ha nem állandóan a nyomomban van és ha nem ő van mellettem, akkor követtet valakivel. Na nem járok olyan gyakran a Rivérára de most már csak azért is együtt játunk csak. Ám nem lenne a feleségem a feleségem ha nem akarna tuljárni az eszemen. Miután meggyőzödött róla, hogy szinte alaptalan a feltételezése, abbahagyta az eddigi féltékenykedést. Helyette szép csendben összecsomagolt és ismeretlen helyre távozott. A felszarvazást mondjuk nem birtam kivédeni de igy végre bizonyítékok vannak a kezembe, hogy megcsalt és beadhatom a vállókeresletem és ő fizetni fog, vagy mig élek nem egyezek bele a válásba csak ha fizet. Ez a magáé fiacskám és azzal egy vastag borítékot nyujtott át Nyárádinak. Nem kevesebb mint kétezer korona volt ami igen nagy pénz volt azokban az időkben.
A második eset a második világháború után esett meg vele. Hol volt már akkor iroda meg a Szamos és társa. Népi demokrácia volt és népi ülnökök meg népi birok biráskodtak. Ekkor fogadta meg és tartotta be a második tanácsot. A háboruban sok dolgot látott os tapasztalt. Ám ő a háború után ugy tett mint aki nem lát és vak, illetve nem akarta látni azt a sok törvénytelenséget ami akkor történt. Sokszor megpróbálták lehetetlen helyzetbe hozni. Egyszer egy tárgyaláson egy olyan emberrel szembesítették akiről pontosan tudta, hogy milyen bűnök terhelik a háboruból. Elszegényedett katonatiszt volt aki az első adandó alkalommal beállt a csőcselék közé, hogy ismét valakinek érezhesse magát. Ugyan ugy résztvett a kegyetlenlkedésekben mint a késöbbi fosztogatásokban. A felszabadulás után jódarabig bujkált és egy fejetlenségi időszakot kihasználva beállt az uj rendszer katonájának. Nem ellenörizte senki sem a multját és később ha egyesek fel is ismerték, nem merték feljelenteni és gyanusítani. Sok olyan eset volt amikor ha valaki „látott” és azt elmerte mondani, utána már nem volt biztos, hogy ismét láthatott. Gondoskodtak róla, hogy vak legyen. Nyárádi pedig nem akart mások által vakká válni, inkább saját maga vált vakká. Nem látott semmit sem amit látnia kellett volna. Mig egyszercsak megidézték erre a tárgyalásra ahol ezzel a volt nyilassal szembesíteni akarták. Neki kellett volna azt mondania, hogy látta, felismeri és az az ember megérett a kötélre. A kérdéses nap idegesen kelt. Elhatározta, hogy a végtelenségig tagadni fog. Nem lehet belőle semmi bajom. Az aki a slamasztikában van boldog lesz, hogy nem ellene fogok tanuskodni. Akik meg belőlem akarnak koronatanut csinálni nagyot fognak csalódni bennem. Lehet, hogy bajt csinálnak nekem de ennek még mindég kevesebb a valószinúsége. Ez az ur illetve elvtárs tul jól fekszik bizonyos helyeken. Magas rangja is van. Most valakik kiakarják csinálni és ahhoz én is jól jönnék nekik. De mi van akkor, hogy ha még sem akarják bizonyos körök, hogy kiderüljenek dolgok, mert több szem többet lát alapon illető elvtárs el kezd „énekelni” és nem biztos, hogy a vádlóból nem e lesz e vádlott. Látott és tapasztalt már éppen elég ilyet. Éppen ezért pontosan azt tette, ahogy előzőleg kigondoltra. Az illető a tárgyalás során egyszer nézett csak farkasszemet vele, és természetesen ugyan azt mondta a szemeivel. Nem ismerem nem láttam. Ha valaki kicsit figyelmesebben szemléli a dolgokat az észrevehette volna, hogy két pillantás után már meg is volt a „szövetség” kettőjük közt. Ha te is ugyakarod akkor az lesz amit kiterveltél. Te sem láttál, én sem láttalak, nem tudok semmit sem amit rádakarnak kenni.
Másodszor is beigazolódott az arany igazság. Nem látni és a vakot tetettni néha sokkal jobb mint meglátni megfigyelni. Ezt igazolandó az eset után, miután x elvtársat felmentették minden vád alól egy fokazattal feljebb bukdácsolt a ranglétrán. Azért még is, hogy meghállalja a „szövetséget” Nyárádinak, elintézett egy magasabb poziciót. Mert ugye a tárgyaláson ő csupán csak azt látta meg amit kizárólag csak ők ketten láthattak. Nyárádiból bírót csináltak. Most már nem csak az irodák mélyin kellett meghúzódnia várva valami zsirós jó nagy „falatra”.
A harmadik eset, a rendszerváltást követően esett meg. Nevezetsen, hogy ne beszélj. Még a közmondás is ugy szól: Ne szólj szám, nem fáj fejem. Abban az időben is sok furcsa dolog történt. Nyárádi már abbahagyta az aktiv munkát, de azért figyelt szinte minden eseményre. Egyszer a televizióban figyelt fel valami érdekes dologra. Valaki megemlitette, hogy felelősségre kellene vonni azokat az embereket volt vezetőket akik korrumpálhatóak voltak és pénzért vagy kapcsolatokért hajlandók voltak elferdíteni az igazségot. Ha rendszerváltás van, akkor keressük meg ezeket az embereket, és öntsünk tiszta vizet a pohárba jelszóval, büntessük meg őket. Nyárádi elgondolkozott.
Nos ez nem éppen a legjobbkor jön nekem. Igaz, nincs már mit kezdeni velem mert nyugdijas vagyok. Semmi olyan itéletet nem hoztam magam, amit ne más adott volna parancsban akkor. Nem volt akkora hatalmam soha sem, hogy saját magám szakálára hozhattam volna valamilyen itéletet. Tehát én nem is vagyok felelős semmiért. Azért biztos ami biztos alapon felemelte a telefon és megérdeklődte amit meglehetett az illető urról aki a nyilatkozatot tette a televizióban.
Aha! Milyen érdekes. A legjobb védekezés a támadás. Apuka volt nyilas, volt ÁVOS is, a fiucska meg most az uj politikai „titán”. Meg kell keresni és beszélni kell vele. Ugy is tett, Sokat nem kellett keresgélnie hamar megtalálta az illető urat. Találkozót kért tőle. Először az kerek perec elutasította a javsalatot.
- Nézze azt sem tudom ki maga mi maga és mit is akar. Beszél nekem itt össze vissza, hogy ezt ismer azt ismer ezzel is tud beszélni és azzal is tud. Nem kell feleslegesen megkeverni azt a bizonyos dolgot „meglehet beszélni mindent” és közös az érdekünk.
Miután a fiatalurnak megmondta, hogy ismeri a kedves papa multját elég régről, a fiucska sarokbaszórítva érezte magát.
- Na jó akkor jöjjön ide és megfogjuk beszélni. De más ugye nem tud semmit erről?
- Ismeri a három majmot, tette fel a kérdést Nyárádi? Nem hall, nem lát, és nem beszél. Nos én mind a hármat betartom.
A találkozó „kellemes” beszékgetés volt. Nyárádi közölte, hogy nem szól szám és nem fáj feje. Ő nem fog beszélni sőt ellene fog beszélni mindazoknak akik esetleg gyanuba próbálják keverni a kedves papát és ezáltal elvágnak a fiát a lassan felfelé ivelő karrier elől. Ugyan erre tett szintén „hűségfogadalmat” a másik fél. Igy kéz kezet mos alapon mind a ketten jól jártak. A fiuból hamarosan parlamenti képviselő lett Nyárádiból meg jogi tanácsadó ugyan annál a pártnál. Igy igazzá vált a harmadik szentencia is. Nem beszél vagy ahogy közimertebben ismerjük: Ha elmondod letagadom!
|
|
|
- január 14 2011 12:24:40
Kedves Avi Ben!
Nagyon örülök, hogy ismét visszajött a képernyőmre az alkotásod. Ugyanis tegnap, amint éppen a hozzászólást írtam ehhez az írásodhoz, valami "malőr" történt, és egy az egyben elment az én hozzászóló szövegem és egész mostanáig (13,20) nem láttam viszont.
Tegnap már elkezdtem írni, hogy nagyon tetszik mindhárom történetet, melyek adoma-szerűek, és szeretek ilyeneket olvasni.
Hiába múlnak az évek, sok minden nem változott meg, hiszen votlak és vannak ma is olyan emberek, akik egymással "szövetkezve" (ahogy Te is írod: kéz kezet mos alapon) mindig kijönnek abból a bizonyos "csávából".
Szívesen olvasok máskor is ehhez hasonló tanulságos történeteket!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- január 14 2011 12:29:19
Avi!
Igazán remek kis novelle és igaz, szóról - szóra így múködik!
Ne szólj szám...........
Nagyon tetszett, gratulálok: Pircsi |
- január 14 2011 15:12:25
Kedves Avi,
tanulságos a történet, s sok igazsága is van. Van, amikor jobb hallgatni, nem látni, és nem beszélni. De vannak helyzetek, amikor viszont kell... ezt a kellő pillanatban kell felismerni, hogy mikor melyik a jobb...
Én is éltem már ezzel a három dologgal, de a megfigyeléssel, meghallással, elmondással még többször...
Köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel. Léna |
- január 14 2011 17:06:23
Én látok, hallok és beszélek! De " Ha elmondod letagadom! " Tanulágos történet ez kérem szépen, ugye-ugye, lehet hogy mégis közünk van a majmokhoz. Avi kedves, tetszett ez nekem! 
Gratulálok!
Szeretettel: pipacs |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. május 13. hétfő,
Szervác, Imola napja van.
Holnap Bonifác napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
