|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
A füstbe ment sorsjegy
-Egy nagy korsó sört kedveském.
-Másvalamit?
-Nem hiszem, de ha esetleg valaki meghív egy felesre nem fogom visszautasítani.
-Ne szerénykedjen Géza úr! Mit szeretne? Fizetek magának egy felest. Amúgy meg lenne egy kis munka is ha eltudná vállalni.
- Milyen munka lenne?
-Kis fordítás mint általában. Vettem egy masinát de nem tudom használni mert nincs hozzá magyar nyelvű tájékoztató.
- Kéz alatt vette, mert mostanság mindenhez adnak magyar nyelvű használati utasítást.
- Ugyan már hova gondol Géza! Nem vagyok én orgazda, és kéz alól sem szoktam venni. Ez egy amolyan kínai vacak, tudja kint vettem a piacon.
- Bajban leszek. Kínaiul olvasni írni nem tudok csak valamit értek ugyan beszédből de azt se minden tájszólásban. Csupán a mandarin kínait, de azt meg manapság kevesen használják.
- Nem lesz baj mert van angol francia meg egy csomó más nyelvű leírás.
- Vagy úgy! Akkor mutassa hagy lássam.
A férfi előkotort a zsebiből egy kétrét hajtott papirost és átnyújtotta Gézának. Géza széthajtogatta és elkezdte betűzni. Közben a feles is megérkezett. A környező asztaloknál csak egy páran néztek oda rájuk, már akik nem voltak törzsvendégek, mert Gézát aki ismerte itten az tudta, hogy több nyelven is beszél. A magyaron kívül vagy még hat másikat.
-Elég komplikáltan van itten leírva, és közben belekortyolt a felesbe. Ez egy akumor töltő. Van egy kivezetése egy hálózati dugóval amit a hálózatba kell dugni. Két kábel jön ki belőle az egyik a plusz a másik a mínusz. Ezeket ráhelyezi az akkumulátor pólusokra és ennyi.
-Ezt én is kitudtam silabizálni Géza. De mik ezek a mutatók meg mellettük az a kapcsoló?
-A mutató jelzi, hogy mennyi energiát vesz fel az akkumulátor, Ez a jobboldali műszer. A másik azt mutatja mennyi hiányzik vagy mennyi van már az akkumulátorban. A kapcsoló meg arra szolgál, hogy ha bekapcsolja akkor automatikusan kikapcsolja a szerkezetet ha az aksi feltöltött. Ezáltal meggátolható a túltöltés.
-Hálás köszönetem Géza úr. Mivel tartozom még?
-Semmivel. Illetve adjon két százast még mert nincsen apró, és szeretnék venni egy sorsjegyet mert kitudja? Tudja a múltkor is azért nem tudtam venni mert a trafikos nem tudott vissza adni tízezresből.
- Parancsoljon Géza úr, nyújtotta át a kétszázast. De miért hord magánál ekkora címletű pénzeket? A mai világban ez veszélyes.
-Tudja a kuncsaftjaim akik igénybe veszik szerény szolgáltatásaimat mind olyan fáintos emberek és nem is ismerik talán az aprót.
- Fizetve minden Géza úr, és kirendelhet magának még egy felest mert azt is fizettem.
Az egyik asztalnál összesúgott két ember. Egyikük gyakori vendég volt, és ismerte Gézát, de a másik az csak amolyan beugró.
-Mondja ki ez az ember, hogy hat nyelven beszél? Nem szoktak az ilyenek ilyen kopott krimcsnikbe járni.
- Ó maga nem ismeri a Gézát? Nem mindennapi eset az biztos. Valamikor az átkosban egy külker cég főosztályvezetője volt. Kellett akkor az olyan ember aki beszélt egy pár nyelvet a nagy testvér nyelvén kívül. Nos már akkor tudhatott egy pár nyelvet mert mindenhova őt hívták tolmácsnak is, na meg vitték magukkal külföldre is fordítani. Jött ugye a rendszerváltás a cég megszűnt és a Géza úr nem tudta mi történt. Egyik napról a másikra nem akartak vele szóba állni és nehezen fogta fel, hogy az igazgató azt mondta neki mostantól csak fele fizetésért tudja alkalmazni. Egy darabig csinálta de utána túl sokat hiányzott és kirúgták.
- És nem talált magának másik helyet? Ennyi nyelvvel? Na ne ugrasson már? Bárhol két kézzel kapkodnának még ma is utána.
- Az lehet. Tudja az apja és az anyja odavesztek a háborúban. Az apja valami nyelvész volt egyetemi tanár, innen az „örökség”. Gézára hamar felfigyeltek és sokan a hóna alá nyúltak és segítették. Aztán 56-ban megcsípték amikor egy szál kerékpárral akart átmenni az osztrák határon. Még volt képe azt mondani a határőröknek hogy azért nem kocsival van mert azt neki soha sem adtak csak ha valakit kísért. Most meg nem kísér éppen senkit sem és csupán csak kerékpárra futotta és kíváncsi a túlsó oldalra úgy hogy senkit sem kell kísérnie meg őt sem kísérik. Na nem sokat játszadoztak vele ha nem elkísérték de nem a sógorokhoz ha nem a kóterba. Aztán rájöttek egy kicsit lökött és betették a Hársra gyógyulni. Akkoriban sokan cseréltek volna vele. Igen ám de hamar híre ment hogy van itten egy bolond aki több nyelven is beszél és bevették a külkercéghez ahogy már ugye említettem. Vagy segített a gyógykezelés vagy eleve nem volt hülye, elég az hozzád, hogy villát vett egy szép kis formás feleséget is talált és élte a dolce vita életet. Az asszonykája megajándékozta két sikerült gyermekkel. Sajnos nem az apjuk fejit örökölték, mert szerintem még az érettségijük sincsen meg de az anyjuk agyon kényeztette őket. Volt miből mert ez a Géza se nem dohányzott se nem ivott, mentes volt minden káros szenvedélytől és pénzköltéstől. Az asszonykája nem is mártotta semmilyen vízbe a kezeit csak a pénzt számolta és állította élire. Ment minden mint a karikacsapás aztán mint mondottam jött a rendszerváltás. Mindenki kitudott magának szakítani valamit amiből saját vállalkozást tudott nyitni csak Géza nem. Illetve ha ő személyesen nem is de a kicsi asszonykája a sok pénzzel annál inkább. Nosza csinált is valami vállalkozást és Géza lett a beosztott. Ő meg a gyerekei az igazgatók. Jó darabig nem volt semmi gond sem, csak annyi hogy Géza jó párszor kért fizetésemelést.
- Fizetésemelést akarsz, szólt a neje kajánul? Hogy gondolod? Hiszen ez családi vállalkozás. Anno a külkernél sem kaptál. Na jó kaptál egy kis himi humit pluszban az elvtársaktól aztán semmi több. Tudom azért bolyongtál anno a régi volt főnöködhöz, hogy majd hát ha visszavesz magasabb bérért mint amit anno adott. Na de mi konkurensek vagyunk tudod? Ő nem tudott illetve nem akart neked soha sem többet adni. Azt szerette volna ha ugyanúgy ingyen éhbérért dolgozol neki. Énnálam még is van koszt kvartély és néha még zsebpénzt is kapsz. Na menj a dolgodra mert valakinek dolgozni is kell.
Géza lassan de biztosan egyre többet maradozott ki otthonról. Senki nem kereste vagy hiányolta mert amiket rábízott az asszony azokat megcsinálta. Mikor meg már néha haza sem ment az asszony összeállt egy maffiózóval. De csak együtt éltek mert az asszonyban volt valami becsület vagy mi és nem akart válni na meg Gézának még is kell valahol laknia, sőt a vén bolond nem annyira rossz a háznál.
-De miért nem megy el máshova pénzt keresni? Réges rég eltudna helyezkedni bárhol és tudná magát teljesen függetleníteni az asszonytól?
- Ó ő teljesen független. Néha hazajár tiszta ruha meg pénz végett, de élvezi ezt az életet. Munka íróasztal restanciák azok már régen nem az ő világa. Naphosszat itt lebzsel és fizettet magának.
. De hiszen van pénze, hiszen mondta, hogy tízezerese van csak, amit nem akar felváltani?
- - Neki pénze, és tizezrese? Szerintem azt sem tudja, hogy néz ki. Van nála mindég egy pár ezres amit adnak neki ha kell a szolgáltatása, de azon kívűl nem töri ő magát. Teljesen lelki beteg. Se család se gyerekek és ő tényleg csak nekik élt
Közben ismét Géza úr szólt a pincérnek.
.- Józsikám, hozza ki azt a másik felest amit már kifizettek nekem. Utána itt sem vagyok.
A pincér elsietett aztán kisvártatva vissza is tért az itallal.
-Isten isten Józsikám. Akkor most mennék is. Majd még jövök ma.
-Hova sietne Józsi úr? Még bőven van ma ideje itt maradni.
- Dolgom van Józsikám. Tudja a trafik az nem alkalmazkodik hozzám. Neki is meg van saját bejáratott menetrendje. Én meg kénytelen vagyok hozzá alkalmazkodni. De utána majd jövök vissza, ne hiányoljon itt engem senki sem. Géza mindenkinek rendelkezésére áll.
Kiment az ajtón és átsétált a szemben levő trafikba. A vendégek el is felejtették hogy elment, amikor is hatalmas fékcsikorgás zavarta meg a környék csendjét. A kocsmai vendégsereg kitódult az utcára. Ami a szemük elé tárult azt soha sem fogják elfelejteni. Egy kocsi befékezett, de már későn. Géza ott feküdt a kövezeten mozdulatlan. Megérkezett a rendőrség a mentők. A mentőknek már nem volt semmi feladatuk. Nem tudtak rajta segíteni mert szinte abban a percben meghalt amikor az ütközés történt. Este ez volt a fő beszédtéma az asztaloknál. Úgy nyolc felé megjelent Koltay úr a trafikos. Nem zárta be az üzletét a baleset miatt, ő nem volt kíváncsi a történtekre. Nem nagyon szerette a szeszes italokat és ritka vendégnek számított, de a nagy izgalomra most leakart gördíteni valami szíverősítőt.
-Még mondja azt valaki, hogy a pénz boldogít.
-Ezt mire érti Koltay úr?
- Jaj maguk honnan is tudnák?. Mielőtt az a szörnyű baleset történt a Gézával, előzőleg bejött hozzám egy sorsjegyet venni. Képzeljék, egy főnyereményt húzott ki. Abszolút nem lett tőle eufóriás szinte nem is örült neki mint ahogy más örült volna. Kifizette a két százast aztán már ment is. Miközben átment volna az úttesten akkor kapta el az az autó ami kioltotta az életét. Biztosan megzavarodott a nyeremény láttán és nem bírta magában feldolgozni.
- Na ná, hogy nem vágott közbe egy hang. Biztosan azon morfondírozott magában mit is csináljon. Ha elteszi a felesége biztos szimatot vesz róla, hogy megszaladt és gyanakodni kezd rá hogy meglopta. Ha odaadja neki akkor nem lát belőle semmit, mert az a dög lenyelte volna.
- Igen, igaza van magának valahol helyeselt Koltay úr. De az is lehet, hogy magában már az uj életét tervezgette.
A temetésre szinte az egész „törzsközönség” elkísérte. A nej nem nagyon erőltette meg magát. Hamvasztatta, és utána szétszórták ott a hamvait. Egy valaki meg nem állhatta, hogy miután kifejezte részvétét az özvegynek ne mondja oda neki.
-Mennyire sajnálom Gézát. De biztosan maradt utána azért Önnek és a gyerekeknek is, ámbár szép kis üzletet tudnak fenn tartani és nem szenvednek hiányt soha semmiben sem.
-Persze, hogy maradt, jegyezte meg epésen az özvegy. Adósság, pár ki nem fizetett számla meg a kopott ruhái amiben elhamvasztották.
- Bocsájtson meg asszonyom, akkor füstbe ment a nagy terve is ezzel a balesettel. Tetszik tudni mielőtt az az autó elgázolta vett egy sorsjegyet a trafikban és a főnyereményt húzta ki. Talán a nagy szerencséjét nem
bírta megemészteni és ezért nem vette észre a közeledő halált. Pedig szép kis summa lett volna. Egy millió! |
|
|
- január 15 2011 16:44:14
Kedves Avi, hiteles történetnek tűnik, hiszen az életben vannak fonák dolgok.
Gratulálok 1rásodhoz, és várom a következő: Mila |
- január 17 2011 09:45:21
Kedves Avi Ben!
Ha van valóságalapja ennek a történetnek, ha nincs, akkor is nagyon tanulságos. Hiába van egy 6 vagy akár hét nyelven beszélő ember aki valaha sok mindenre képes volt, ha összetalálkozik egy olyan asszonnyal, aki mellett tönkremegy az élete. Vagy az asszony teszi tönkre, hiszen ahogy az elején írtad, az asszony még vízbe sem igen mártotta a kezét.
Lehet bármilyen nagy tehetségű ember, ha hagyja magát, örökre elveszik. A tudása és az élete is. De talán a főhősnek inkább volt megváltás a halál.
A "gőgös" asszony meg megérdemelte, amit kapott (vagy amit nem kapott)! A sors már csak ilyen: kiszámíthatatlan.
Nagyon tetszett!
Üdv.: Torma Zsuzsann a
|
- január 20 2011 16:30:48
Látod, az Élet pont erről szól: a Nagy fordulatokról!!!!!!!!!!!!!!!!
Köszönöm, hogy olvashattalak:Glica |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. május 13. hétfő,
Szervác, Imola napja van.
Holnap Bonifác napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
