|
 Vendég: 36
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Hogy mik vannak, és mennyire kell vigyázni!
 V
Prológ
Józsi bácsi egy vállalkozások alapításával foglalkozó kis cég mindenese volt. Bár csak 8 elemit végzett, az élet jó tanítómestere volt. Különböző szakmákat űző mesterek mellett dolgozott segédmunkásként. Szorgalmas, munkaszerető ember volt, és élt a lehetőséggel, hogy ellesse és megtanulja az épen aktuális munkája csínját-bínját. A rendszerváltozás ígéretében nagy reményekkel alakult vállalkozás, egy kárpótlási jegyekből megvásárolt, kétemeletes kis házat alakított át irodává. Kezdettől fogva itt dolgozott hősünk, ő feladata volt a csöpögő csapok megjavítása, villanyszerelési munkák elvégzése, a takarítás, reggelente a posta elintézése, a tízóraizáshoz szükséges tejek, zsemlék beszerzése és kivételes alkalmakkor a méregerős kávé elkészítése is. Úgy látszott, hogy ő egy nélkülözhetetlen fogaskerék, a húszfős vállalat gépezetében. De jött a bankok világválsága, a nehéz gazdasági helyzet, a növekvő adó- és járulékterhek, a vállalati "léghajónak", hogy fönn maradjon, homokzsákokat kellett kidobni. Elsők között kellett Józsi bácsinak átvenni ezt a szerepet, egyedüli könnyebbséget csak az jelentett, hogy 58 évesen korengedményes nyugdíjba mehetett.
Az első lépések: Ismerkedés a számítógéppel.
Öröm és bánat
Kis- másfélszobás panellakásban lakott egyedül, felesége 2 évvel ezelőtt hunyt el, szívinfarktus végzett vele. Egy fia volt, aki szorgalmának és tehetségének köszönhetően ösztöndíjasként végezte el kiváló eredménnyel az egyetemet. Jelenleg egy nagy, informatikai cég programozójaként dolgozott. Féltette az apját, hogy nem tud mit csinálni a hirtelen rászabadult sok idővel, és rossz társaságba keveredve alkoholista válhat belőle. Kapóra jött neki, hogy a vállalatánál kiselejtezték a régi számítógépeket, és gondolva egy nagyot, elvitt egyet az öregnek. Rákötötte a ház kábelrendszerére. Föltöltötte a legfontosabb programokkal, megmutatta az öregnek, hogy hol kell be- és kikapcsolni megmutatta neki a bűvös "e" betűs billentyűt, mondván, ha ezt megnyomja, mindent láthat és olvashat; hogy mi történik a nagyvilágban. Fontos dolga nem engedte, hogy tovább maradjon, de elmentében megadta a mobilszámát az apjának, "Ha valami problémád akad, csak hívjál föl" búcsúzott el. Az öreg nagyon büszke volt arra, hogy neki is van kompótere. Nem komputere, mert szerinte annak a szónak semmi értelme sincsen. Egyben félt is a bekapcsolástól, mert már annyiszor hallotta, idős korban nem lehet megtanulni a számítógép kezelését és harcolni kell a vírusok ellen fúrton-fúrt, mert azok olyan galádok, hogy tönkretehetik a büszkesége tárgyát, új kincsét. Elhatározta, hogy csirájában elfojtja a veszedelmet! Szája elé felkötötte a legnagyobb zsebkendőjét, és az irodai használatban erősen elkoszolódott billentyűzet fertőtlenítése mellett döntött. A felmosó vödröt teljesen feltöltötte meleg vízzel, tett bele jócskán az intelligens mosóporból, és óvatosan beleengedte a klaviatúrát. Várt egy pár percet, hogy legyen ideje a tisztítószernek dolgoznia (ő csak tudta a módját, hisz a takarítást is ő végezte volt vállala-tánál). Ezután kiemelte a billentyűzetet, és körömkefével gyönyörű tisztára súrolta. Ezután nekitámasztotta a falnak, hagyni kell kicsepegnie. Ugyan így járt a "pipereszappan" is, - így nevezte a géphez kapott egeret. Nem sokra becsülte a mosóerejét, mert látta, hogy a dolgozók evvel próbálnak tisztára súrolni egy köpésnyi gumilapot, és egy egész műszak alatt nem tudnak végezni vele. Reggel aztán mindig elölről kezdik az egészet. (mint Ágnes asszony, de Józsi bá nem tudott erről a sztoriról.) Óvatosan bedugta a PC-be a két eszköz csatlakozó dugóját – ez nem volt nehéz, mert színes a végük, lilát a lilába, zöldet a zöldbe, és a gép villásdugóját az aljzatba. A gép indításra készen állt. Mármint Józsi bácsi szerint. Kis habozás után a PC oldalában található két gomb közül megnyomta a nagyobbikat. A gép elkezdett morogni, a képernyő sötét maradt, az öreg egy lépést ijedtében hátraugrott. Egyelőre csak zajt sikerült előállítani. Kihúzta a vezetéket a konnektorból, és hívta a fia telefonszámát. Mikor bejelentkezett, méltatlankodva mondta neki:
- Fiam! Semmitérő ez a masina, nem indul meg rendesen, pedig megmostam bő vízben a billentyűket is”. A telefonban jól lehetett hallani, amint a fia tépi a haját, és zihálva kapkod levegő után.
- Apám! Hát az egész gép kaput, ha víz, vagy pára megy bele, magát meg agyonvágja az áram Ma már ne használja a gépet, várja meg míg kiszárad és akkor próbálkozzon újra! Hátha sikerül! Az öreg így morfondírozott magában:
- Nem kell várni! Tudom, mit kell tennem. Fogta a billentyűzetet és rátette a forró fűtőtestre. Igaza volt! Egy óra múlva porszáraz volt a tasztatúra, igaz egy kicsit deformálódott a melegtől, és ettől kezdve minden második leütésnél koppant egyet az asztallaphoz verődő alja, emlékeztetve a "Tuskólábú visszatér" című izgalmas film főhősére. Aztán a sors kegyes volt hősünkhöz. Izgalmas várakozással figyelte a monitoron szaladgáló betűket, a kis résben guruló tekegolyó szerűségeket, majd tágra nyílt szemmel rácsodálkozott a képernyőn föltűnő legelő képére. Egy óra hosszat bámulta a látványt, nem akarta megzavarni holmi billentyűzéssel. Rájött, hogy az időnként fellépő sötétséget a "pipereszappan" kis megmozdításával elűzheti, és ismét gyönyörködhet a fölbukkanó zöld domboldalban. Nagyon boldog volt!
folyt. köv. |
|
|
- április 11 2011 21:14:48
Az a hálátlan fránya dög! Jól megmossa, megtisztítja, az meg... Micsoda (számítógépes) világ!
Szeretettel olvastam: Tara
Várom a folytatást.  |
- április 12 2011 09:25:27
Rég nevettem ekkorát.
Akár rólam is szólhatott volna, ha magamra hagynak a Gyermekeim ezzel a csoda masinával.
A múltkor addig nyomkodtam a gombokat, hogy "elveszett" a kamera!!A lánykám azóta sem találja!!!
Még eddig, nem tiltottak el a géptől....nagyon megértő gyerekek.
Egy vidám napsugár Vagy, az életem egén:Glica |
- április 12 2011 12:00:44
Eszméletlen JÓ!!! Rég mulattam ilyen jót! Köszönöm, hogy olvashattam! Piroska |
- április 13 2011 15:51:15
Kedves Andy Jazz!
Bár én már gyakorlott vagyok a "tasztarúrázásban", mégis az előbb elment a szövegem, mert rossz helyre nyúltam.
Nagyon jó a történet, amelyet sok humorral "fűszereztél", és biztos vagyok benne, hogy a folytatás is ilyen jó lesz!
Annyiban hasonlítok Józsi bácsira, hogy én is kérhettem a nyugdíjszásomat ez év elején, mivel több mint 41 évnyi szolgálati időm volt, de szerencsére én már 1995 óta ütögetem a számítógép billentyűzetét. És az is nagy szerencse, hogy a munkaviszonyom megszűnése után itthon is működtethetek egy gépet. Így nem igazán hiányzik a munkahelyi elfoglaltság!
Örülök, hogy megszépíted hétköznapjainkat!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- április 13 2011 19:49:58
Kedves Barátaim!
Nagyon örülök, hogy sikerült szösszenetemmel néhány perc kikapcsolódást szereznem. Ez fölbátorít, hogy útjára engedjem a második részt |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. december 03. kedd,
Ferenc napja van.
Holnap Barbara, Borbála napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
