|
 Vendég: 67
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 M
- De jó neked, holnap már szabadulsz! – Mondta Péter bácsinak a cellatársa.
- Tudom, szabad leszek.
- Mióta bent vagy, senkinek nem mondtad meg, hogy miért csuktak le. Nekem azt ígérted, hogy az utolsó napodon elmeséled a történetet. Rajta, kezdj hozzá! – Sürgette a csalásért elítélt férfi.
- Te tudod, hogy mi a boldogság? Mert az én szüleim tudták. Szó szerint értelmezték, hogy jóban-rosszban, szegénységben-betegségben, míg a halál el nem választ. Nem láttam náluk boldogabb házaspárt, boldogabb gyermekeket sem nálam és a húgomnál.
Mint egy film, peregtek előtte a nyolcvannégy éve eseményei. Egészen elérzékenyült, fiatal édesanyját, életerős édesapját látva. A kishúga születését, amikor hazahozták a kórházból. Azt az édes, dundi babaszagú kislányt. Milyen szép idők voltak! A pirinyó babából milyen gyönyörű nő lett. Mennyire féltette, hányszor számon kérte az édesanyjától, hogy miért engedi el szórakozni! Pedig huszonegy éves volt már!
Dolgozott serényen és élte a fiatalok életét. Barátaival táncolni járt és moziba. Azután jött egy férfi, egy szerelem. Nem sokkal volt nála idősebb, olyan csajozós típus. Féltették tőle. Édesanyjuk mondta neki, hogy a rosszfiúk vonzzák a lányokat, később nehogy sírjon miatta. Megtiltani mégsem lehetett, találkozgattak. Általában társaságban voltak, de a szórakozóhelyre négyen jöttek a fiúk. Nem lányokkal, azokat ott szedték fel.
Már jó néhány hónapja jártak, de a lány óvatos volt. Emlékezett az intelmekre, nem akart akárkivel kapcsolatot. Mégis tetszett a fiú kitartó ragaszkodása.
Forró volt a nyár, a strandok telítve a hétvégeken. Olyan fürdőhelyre mentek, ami éjszaka is működött. Észre sem vette, hogy az udvarlója haverjaira milyen hatással van gyönyörű, fürdőruhás alakja. Egy apartmant béreltek, itt elfértek mindannyian.
- A húgom és a srác külön szobában voltak, a vágyuk már nem bírt várni. Magukra csukták az ajtót, és szerelmeskedni kezdtek. Észre sem vették, hogy az ablak nyitva van és figyelik őket. A három ”jóbarát” magánkívül volt a látványtól. Felajzottak teljesen és részt akartak az élvezetből. Megtette az ital is a hatását. Bemásztak az ablakon és rávetették magukat a párra. A húgom fiúja próbálta védeni magukat, de leütötték és megkötözték. Ezután már csak a szirénázásra tért magához, azt sem tudta, hogy mi történt. Már nem volt megkötözve. Őrjöngeni kezdett, ahogy a barátnőjét meglátta. Tágra nyílt szépséges szemeivel valahova az időtlenségbe meredt. A férfi zokogott a fájdalomtól. Nagy árat fizetett a felelőtlenségéért! Kár volt a haverjait magával hozni! Édesapánk és édesanyánk már csak a hullaházban láthatták a kislányukat. Édesanyám kinyújtotta felé a kezét és annyit mondott csak mosolyogva: jövök kislányom! És ment, a húgom hívta. Nem élt sokáig az édesapám se, egyedül nem bírt. – Péter bácsi nagyot sóhajtott és folytatta:
- Én pedig meglátogattam a húgom felelőtlen szerelmét a fogdában. Mert ugye őt gyanúsították. Nem hittek neki, hiszen az apartmant ő bérelte. A többieket senki nem látta. Ahogy elmondta a történteket hittem neki, éreztem, hogy igazat mond. A laborvizsgálatok eredménye sem tisztázta őt, bár sejtették, hogy többen voltak. Ez csak súlyosbította a helyzetét. Útmutatása szerint kutatni kezdtem, ami nem volt egyszerű, mert eltűnt mind a három tettes. Öt évembe tellett, mire megtaláltam őket egyenként a világ különböző országaiban. Nem volt hely, ahol ne találtam volna meg őket. Huszonöt évet kaptam fejenként érte.
- Na, de ötven éve vagy itt! Az hogy lehet? – Kérdezte a cellatárs.
- Ja, az egyik Amerikába menekült, arról nem tudnak, hogy megtaláltam. Most már hajnalodik, szeretnék egy kicsit egyedül maradni. Menj, amíg van melegvíz, zuhanyozz le!
Péter bácsit a börtön temetőjében helyezték végső nyugalomra. A cellájában felakasztotta magát az utolsó napon. Nem volt kit értesíteni, mert nem maradt senkije.
2009. augusztus 28.
Isaszeg
|
|
|
- július 05 2011 19:46:31
Megrendítő történet. Ha igaz azért, ha nem azért, mert nagyon jól felépítetted.
Szeretettel Joli |
- július 05 2011 20:35:24
Szia!
Egy szépen megírt történetet olvashattam Tőled
Szerintem prózát nehezebb írni mint verset.
g n |
- július 06 2011 23:51:37
Helló! Az írásod szépen és meghatóan leírt végjáték. Azért írtam végjátékot, mert ez akár csak egy film befejező részének forgatókönyve lehetne, pláne, ha az a sötét rész a kezdet lett volna, és a film a bosszúhadjáratot favorizálta volna jobban. Korábban, amikor még moziba jártam, akkor láttam Charles Bronsonnal a Bosszúvágy c. filmet. Ez az írásod legalább olyan jó, mint a filmbeli hasonló történet. Szeretettel Andy |
- július 08 2011 06:28:00
Sokkoló, de ilyen a világ.. Nagyon jól megírtad. |
- július 09 2011 14:03:11
Kedves Marcsy!
Lehet, hogy csak elbeszélésből tudod a történteket, és ezt írtad meg, de szerintem is jól sikerült.
Péter bácsi egy lapra tette fel az életét, hogy megbosszulja kishúga halálát. Néha azt érzi az ember, hogy ez igenis, igazságos eljárás, főleg, ha a törvény nem sújtja az elkövetőket elegendő büntetéssel, vagy sikerül úgy elbújni nekik, hogy sohasem találják meg.
Filmekben láttam ehhez hasonlót, hogy az igazságszolgáltatást nem törvényes eszközökkel hajtják végre. Mindig drukkoltam annak, aki ezt megtette, még ha az élete árán is!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- augusztus 24 2012 11:25:28
Köszönöm, hogy olvastatok. A történet teljesen kitalált, de pontosan az motiválta, hogy sok elkövetőt nem találnak meg soha. Természetesen Péter áldozat és bűnös is egyaránt szerintem is.
Kedves Viktória! Építőleg hatna rám, ha megírnád pü-ben, hogy hol érzed a mesterkéltséget. Szeretném hamarosan megjelentetni nyomtatásban is. Előre is köszönöm neked.
Üdv mindenkinek: Hajdu Mária |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
