|
 Vendég: 117
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
"Kedvencem"
 M
Gyermekeim egy szép napon megajándékoztak - a technika újabb csodájával - egy mobiltelefonnal.
Hiába ágáltam ellene, hivatkozva arra, hogy van vezetékes telefonom, elég az nekem.
-De anyuci, ha úton vagy, viheted magaddal és bármikor kommunikálhatunk.
Elfogadtam, nem tehettem mást, meggyőztek, hogy tényleg milyen jó is lesz nekem.
Nagy vonalakban elmagyarázták, hogyan működik, és eltávoztak.
Egyik reggel indultam a munkahelyemre, táskámban az a szép kis "jószág", (csodáltam, mert olyan szép volt a háttérkép, jó lesz ez nekem, miért is akartam lebeszélni gyermekeimet, ma sem értem) felszálltam a villamosra - mert férjem vidékre utazott az autónkkal - és megszólalt a "CSODA".
Körbe néztem, hogy honnan jön ez a borzalmas hangos zene, de nem találtam ez eredetét.
Néztem kifelé a villamos ablakán, elmerengve, a zene viszont egyre hangosabb lett.
Az emberek néztek rám, integettek, mi a baj velem, ugyan? Mit néznek rajtam ennyire?
Egy kisgyermek - óvodás korú lehetett - oda szaladt és így szólt hozzám:
- Néni, csörög a telefonod!
Te jó isten, csakugyan! Gyorsan előkaptam a táskám mélyéről, rákacsintottam az óvodáskorú kislányra, "gyere kicsi szívem, segíts nekem".
Vette a lapot, odaszaladt, pici ujjával megnyomott egy gombot és a fülemhez rakta a telefont.
- Beszélj néni, Téged hívtak!
- Köszönöm drága!
Haza érve felhívom - természetesen a vezetékes telefonon az akkor 12 éves unokámat-, szívem, gyere légy szíves, bajban vagyok!
Úgy kivágom ezt a telefont az ablakon, hogy darabokra törik! (Mérgelődök magamban)
De meggondolom, inkább tanulmányozom!
Nézem, hogy mi mindent tud ez a csoda!
Mindenhová bejutok, - zene, csengőhang, kamera, SMS, internet, - csak éppen alkalmazni nem tudom egyiket sem. (No nem is érdekel)
Érkezik az unokám!
-Drága mama. figyelj! Apró ki ujjaival mindent szépen megmutat, magyaráz - mint ahogy én neki annak idején, amikor még kicsi volt -türelmesen, kedvesen.
- Ugye most már mindent értesz, mama?
Írjál nekem egy SMS-t légy szíves, mire haza érek!
No persze, írjak SMS-t, én a műszaki zseni?!
Próbálkozom!
Nem sikerül, utálom, gyűlölöm, kidobom!
De nem dobhatom ki, mert az unokám várja az SMS-emet!
Összeszedem minden erőmet, icurka-picurka eszemet és belekezdek.
Nem találom a betűket! Szenvedek!
Dobjam ki, tapossam össze? Nem lehet, nem szabad!
No, most megint csörög, most már legalább fel tudom venni.
- Szia mama, itthon vagyok, küldheted az SMS-t.
-Drágám mindjárt küldöm!
Igen, mindjárt, lehet, hogy a jövő héten, vagy még ebben az évben, vagy jövőre! |
|
|
- július 28 2011 13:53:14
Sanyikám! Most már tudok, mert az unokáim megtanították nekem.
Ez már nem a mi világunk! Persze minden rosszban van valami jó, nekik talán könnyebb lesz az életük ezáltal, hogy ilyen ismeretekkel is rendelkeznek.
Köszönöm, hogy figyelmeddel és véleményeddel megtiszteltél!
Szeretettel: Évi. |
- július 28 2011 13:59:43
Járt már így más is!
Jópofa, életszerű. Gratulálok: Éva |
- július 28 2011 15:31:13
Szia Évi!
Bizony mi nem úgy születtünk, mint unokáink, a mobilhoz érteni kell, és minden típus másként működik. Nekem jelenleg 3 van, de legalább 4 darabot elajándékoztam, mert rejtvényfejtésekkel nyertem többféle típust és akkor még nem érdekelt. Elég nehezen tanultam meg, néha még most is melléütök, de nagyon szeretek rajta játszani is...
Remek találmány, de mi idősebbek nem rajongunk érte - például a férjem nem viszi magával, csak ha ráparancsolok, SMS- t nem tud írni, de nem is akar, legfeljebb felhív valakit vagy felveszi, de én gondozom az övét is... |
- július 28 2011 16:27:57
Barátnőm!
Remekül elszórakoztam kis írásodon. Azt hiszem az idősebb korosztály már mind így volt az első mobillal, muszájból, mert a gyerekek akarták és amikor már belejöttünk, akkor már nagyon jó hasznát vettük! Az első telefonom u.az volt mint a képen látható.
Azóta már a harmadik van, mert hamar lemerülnek és az akujuk drágább mind egy új. Naponta meg nem töltögetem!
Gratulálok, puszi: Pircsi |
- július 28 2011 16:44:47
Mulatságosan írtad le... jót nevettem. Én is szenvedtem vele eleinte. De aztán arra gondoltam, ha megtanultam a számítógépet és több programot, akkor nem foghat ki rajtam egy telefon... |
- július 29 2011 08:49:45
Kedves Évike!
Nagyon szépen köszönöm, hogy nyomon követed a prózáimat és véleményeddel megtisztelsz.
Szeretettel: Évi. |
- július 29 2011 08:55:16
Mamuszkám drága!
Köszönöm, hogy figyelmeddel és véleményeddel megtisztelsz.
Nekem is van kettő, de én nem szeretem. Persze egyszerűbb az ember élete, de vannak bosszantó pillanatok is vele.
Például ha nincs térerő ott ahol a párom tartózkodik, vagy bárki akit hívok, és kicsörög 15o-et, és csak nem veszi fel senki, az nagyon rossz. Mert nyilván ilyenkor a legrosszabbra gondol az ember, hogy valami történt a másikkal azért nem veszi fel.
Köszönöm, hogy itt jártál!
Szeretettel: Évi. |
- július 29 2011 09:00:07
Pircsike Barátnőm!
Igen, hamar megszokja az ember, mondjuk én ki nem állhatom, de ha nem lenne már hiányozna!
Köszönöm, hogy figyelmeddel és véleményeddel itt voltál barátnőm.
Szeretettel: Évi. |
- július 29 2011 09:07:50
Kedves Irénke!
Nagyon szépen köszönöm, hogy figyelmeddel és véleményeddel megtiszteltél.
Csodálom a mai fiatalokat, akik már ebbe a világba születtek, csodálatosan tudják alkalmazni, sokkal könnyebb lesz az életük.
Legalábbis az életüknek ez a része. Amikor az unokáimnak megmutattam a legelső mobil telefonomat, tudod akkora nagy, mint egy féltégla - no ne kérdezd a tipúsát - halálra röhögték magukat. Rögtön kérdezték, hogy "mama, te ezzel kimentél az utcára emberek közé?" "Jaj, dehogy mentem, még ezeket a piciket sem szeretem utcán, nem hogy azt a nagy hülyét".
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Évi. |
- július 29 2011 11:05:49
Kedves Évike!
Ezekkel a "csodákkal" jó bánni, amikor már megtanulja az ember a kezelésüket. Így voltam annak idején a mindig újabb írógépekkel, a számítógéppel, majd a mobiltelefonnal is!
Szerencsére előbb-utóbb belejövünk, másutt is írtam, de itt is megismétlem: "mint kiskutya az ugatásba"! Amúgy meg az idősebb nemzedék nem használ mindent, amit el lehet érni rajta, én legalábbis megmaradok csak a telefonálásnál, (hívás, fogadás, szám és cím bevitele, mentése, szerkesztés, időbeállítás, és a hívások kitörlése, amikor már sok van belőlük).
Az egyéb műveletekhez meg ott van a számítógép, az interneten csak azt nem lehet megtudni, amit nem akarunk.
Nagyon jó fogalmazással és humorosan írtad meg a történetet!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- július 29 2011 15:24:17
Zsuzsikám kedves!
Nagyon szépen köszönöm, hogy figyelmeddel és véleményeddel megtiszteltél.
Szeretettel: Évi. |
- július 30 2011 15:23:15
Márpedig a mobil nagyon hasznos dolog.
Emlékezz csak vissza a nyuszkó ée a róka esetére ))) |
- július 31 2011 13:13:22
István kedves!
Emlékszem!
De én akkor is utálom!
Köszönöm, hogy figyelmeddel és véleményeddel megtiszteltél.
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
