|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
Egy korábban lezajlott pályázat inspirált...
 M
Suttogó Platánok
Városunk első lakótelepe, nyolcvan lakásos, többszintes sorházakból állt. Így maradt rajta a név: Nyolcvanas!Az utca névvel, már más volt a helyzet…Élmunkásból….Platán utca lett!
Juharlevelű, közönséges platánt ültettek, teljes utca hosszant.
Nincs még egy, oly különösen viselkedő fa, mint a Platán. Az idő előre haladtával, lemezesen veti le magáról a kérget, és foltossá dekorálja, csupasz testét. Terepszínű, „bőr” ruhát ölt magára. Fehérszürke, szürkésbarna, sárga-barna-szürke mozaikos kérgű. Április-májusban, a gömb alakú virágzat, párban lógnak a hosszú kocsányon, olyan, mint a tiki-taki játék. Gömbös termés fejlődik, repítőszőrös kis részekre hull szét, amelyet az őszi szél repít tova. A levelek hasonlók a juharfával, széles karéjúak. Kastélyparkok ékes dísze a mai napig. Ívesen hajló ágaival, széles koronájával, hatalmas termetű lehet. A nyugati platán és a keleti platán kereszteződéséből létrejött hibrid. Ellensége a Csipkéspoloska! Városok, települések díszfáit alkotják. Sok helyen külön védelmet élveznek a Platánfa-sorok. Az egyedi öreg fákat, díszkerítéssel óvja, védi a település. 2010-ben az Év Fája címet érdemelte ki: Zala-megyében, egy 500éves letenyei platán nyerte a 125 jelölt közül. (Szapáry kastély)
Az ország területén, pontosan számon tartják a matuzsálem korúakat. (1800-as évektől telepítik) Ha vízigénye teljesül, azt meghálálja, árnyat adó szép termetével. Ártéri, magas talajvizű területeken gyorsan fejlődő fa. Nagyobb figyelmet érdemelne…
Közép keményfa. Egy sorba sorolandó a szilfa,- fekete dió, és a szelídgesztenyével.
A Nyolcvanas-lakótelep addig nyújtózkodott, amíg a hely engedte, majd leálltak a lakás- építkezésekkel. Az emeletes házak között, virágzik a juhar, az akác, a hárs, fenyő, vadgesztenye, és a sok-sok cserje a parkokban, ligetesben. Kora hajnalban a madarak éneke zeng, főleg a fekete rigó. A fecskék is kedves lakótársaink, ha Afrikából visszatérnek.
A napokban azon gondolkodtam, hogy miért olyan eltérő a Tölgy és a Platán „mesevilága, mítosza, legendája?” (A Kelta mitológiában már jelen van a Tölgy…ősi gyógyító erővel. A fehér fagyöngyöt szüretelik, Vallási ünnep. A fenyőt a hősökkel és harcosokkal hozták összefüggésbe.)
Végre, sikerült meglelni a magyarázatot: Idegen! (nálunk)
A Népmese, a Népköltészet fontos eleme a Magyar Kultúrának. A népi hiedelmek, valamilyen növénnyel összefüggnek: A Szellemek a fák koronáiban laknak. Az emberek bíznak a növények Csodás erejében, teljesülnek vágyaik, megszűnnek fájdalmaik. Minden tudás, üzenet bennük rejlik!
A Platán a tengerentúlról érkezett, és maga mögött hagyta, szép legendáit. Hozomány nélkül érkezett, üres kézzel. A gyökerek „elszakadtak”. Minden megváltozott körülötte…a növények, az állatok, az emberek! Az öreg Platán fák is mesélnek az unokáiknak. Az Ő életükben 5oo esztendő nem a világ!! (Az észak amerikai nyugati platán, és a dél-európai, keleti platán megszámlálhatatlan emléket őriz magában.)
Szimbolikája a platánnak: a kommunikáció, a szeretet, és az elfogadás megtanulása!
A költészetben megjelenik, ám gyakran félreértelmezik jelenlétét. Szinte semmit sem tudnak, mesélő múltjáról. (Mihail Lermontov (1841): Platánfa /Ambrozovics Dezső fordításában!/(ajánlom) A festőknek kihívást jelent, az ábrázolása.
Meleg szeretetre, vízre szomjazó fa. Különös lelkivilága arra készteti, hogy az Istenek pitvarába is betekintsen. Könnyedén eléri a 40m-es magasságot. Ezzel a mérettel az óriás mamutfenyő derekáig ér!
(Harmadkor-Tercier) A fiatalabb harmadkorban Közép-Európa flórájában ott élt a PLATANUS! A fák jó példák arra, hogy a természet miképpen biztosítja az élet folytonosságát. A Platán tisztelete krétai, ill. föníciai eredetű. Heléné szent növénye, de Apollón is szerette. A kígyótestű Ekhidné egy platán alatt adott életet szörnyeteg gyermekének.
A danaidák számára az Auliszi Platánfa nehéz évek árnyékát vetítette előre…
Olimpiában található Zeusznak szentelt Platánerdő a leghíresebb!
Görög mitológia történetében emberek változtak fává.
Sokszor a Fák-lelkei öltöttek női alakot.
Most pedig térjünk vissza a jelenbe a Nyolcvanasi- lakótelepre, és nézzük meg, hogy mi zajlik a Platán-utcában…
November utolsó hetében járunk. A viharos erejű szél, esténként megbúbolja a fákat. Színes levéleső zuhog alá, és takarja le a szürke járdát. Kora reggel ezen a színes szőnyegen haladok a közeli bolt felé. Kicsit meglepődve veszem tudomásul, hogy itt-ott a járdaszegély foglalt. Munkásemberek füstölik a dohányt, várják a főnököt, az utasítást… Csákányok, ásók, lapátok álmosan dőlnek el az árok oltalmában. Tudják, hogy kemény munka vár rájuk, nehéz az ő életük. Mozgolódás támad. A munkások szakaszonként fölsorakoznak, és a karjukat magasba lendítve, a csákányokkal lesújtanak az eső áztatta földbe.
Ekkor valami egészen különös dolog történik…Fölsikoltanak a Platánfák! Ijedtemben a fülemre tapasztom a tenyerem. Minden hiába. A Platánfák rémülten ébrednek a félálomból. Több mint ötven éve, békességben élnek, ember nem emelt rájuk kezet. Persze, apró csínytevések adódtak, ám azt megbocsátották a fiataloknak! A bicska kifaragta a szívet, a betűket, és a Platán a testén őrzi a mai napig is….hol vannak már azok a fiatalok? Az ember gyorsan öregszik, rövid az ő időszámítása! A szerelmi vallomást, már csak a gerlék láthatják, ott fönn a magasban. Egyenletesen, tompán csapódnak a csákányok. A lapátra került föld a szomszédos árokba zuhan. Mélyül, szélesedik az új munkagödör. Egy hatalmas hengerre tekerve, várakozik a fekete kábel…
- Emberek! Emberek! Ne bántsatok minket!- erőteljesen ingadoznak a vastag ágak, de senki nem hallja, nem érti a szót.
- Elment az eszetek? Megháborodtatok?- az utca teljes hosszában, segítségért kiáltanak a fák. Minden hiába. Az árok egyre szélesebb, és mélyebb. A munkások jó tempóban haladnak a földlapátolással. Minden Platánfa gyökerét elvágják az emberek. Döbbenten, és tehetetlenül nézem ezt az esztelen dolgot. A kábel nyomvonalát, közvetlenül a fák tövénél jelölte ki a szakember, aki a munkálatokat irányítja. A vékony gyökerek, könnyen szakadnak ki a táplálékot adó földből. A karvastagságú gyökereket fűrésszel vágják, nyiszálják és dobják ki a rögök tetejére. A nyugati irányba nyújtózkodó, táplálékot szállító „csatornáknak” végük!
- Nagyon fáj, nagyon fáj! Ezt nem lehet kibírni…hagyjátok abba! Ne oltsátok ki az életünket…mi mindig jók voltunk hozzátok!- a Platán utcán végig, az életükért könyörögnek a Platánfák. Az ember pedig a földbe vagdossa a csákányt, jól halad a munkával. Délután kettőre készen kell lenni az ároknak, mert akkor fektetik le a vastag vezetéket. A technika fejlődik, az üzlet pedig üzlet! Az autóutat és a járdát költséges lett volna fölbontani. Maradt, az alig egy méteres sáv a platánfák tövében. A 21-ik fa észreveszi, hogy értem a fák szavát. Fölzúg a szél, és örvények születnek a csupasz törzsek körül. Pillanatok alatt tova „repült” az üzenet. A növények kollektív tudattal rendelkeznek, és ismerik a félelmet. Ez tudományosan is bizonyított tény! Mégis az önző ember, figyelmen kívül hagyja, önző céljai érdekében. A régi időkben, csak télen volt fakitermelés, amikor: a Természet mély álomban van. Mostanság erdőket tarolnak, zöld lombkoronásan! Fűrészporos halálszagú a táj….szívtelen, kegyetlen lett az ember, a remélt haszon reményében.
- Kérünk téged, tégy valamit az Érdekünkben. Mond el nekik, hogy szükségünk van a gyökereinkre. A mi életünk, akár 5oo évig is kitarthat! Mivel kapaszkodunk, ha jön a vihar? Mivel szállítjuk a táplálékot a levélkéinknek tavasszal? Utánpótlás nélkül, lassan sorvadni kezd a fél oldalunk. Elszáradnak a mellékágak, majd a főág. Fele erővel kell tartani a súlyunkat…- kedves, és gyöngéd női hangot hallok. Tudom, igazat mond. Az ember nemlétezhet csakúgy, egymagában a Világban. Segítőtársakra van szüksége, akármilyen okosnak tartja magát. Szomorúan nézek a kiszolgáltatott Platánokra.
- Sajnos, nem tehetek semmit. A város Önkormányzata hagyta jóvá ezt a beruházást. A Városgondozás „szakemberei” adták áldásukat, a Gyökereitek megcsonkítására! A közmunkások, felsőbb utasításra teszik a dolgukat. Örülnek, hogy akad munka, és némi aprópénz…nehéz időket élünk, mi emberek is.- a gondolataim, fölszaladnak a faderekán, majd a főágakról a mellékágak viszik az üzenetet. A juharlevelű platánfa, fönn maradt levelei suttognak egymással, végig az utca hosszant. A gömb alakú termések egymáshoz ütődnek, egyre gyorsabban. Hirtelen mozdulatlanná vállnak. Föl- pattannak a burkok, és apró lények szaladnak, mint a hangyák. A Platán gyógyító koboldkái. Az elszaggatott gyökereket szigetelik, hogy az életnedvek benn maradjanak a növény testében. Hogy milyen csodálatos a Természet?! Állok és nézem a csodát. Egy ismerős hang szólal meg:- Pontosan olyan, mint az anyai Nagymamámé.
- A Fák nevében Köszönöm, hogy meghallgattál minket. Kisleányként is láttunk téged, figyelemmel kísértük eddigi életedet. Tudjuk miként alakul a sorsod…Mi a jövőt is látjuk! Arra kérünk, írd meg a mai nap történetét…ne tegyél hozzá semmit, ám ne is vegyél el belőle. Csak az igazat mond!- a „Nagymama hangja elhallgatott.” Hűvös, novemberi szél vágtázott végig a hosszú úton, majd jobbra kanyarodott. A Platánfák mély álomba zuhantak. Most látom, hogy a munkások végeztek. A fekete kábel a helyére került. Puha föld takarja, mint a temetőben a frissen hantolt holtat. Virágkoszorúk nincsenek…csak az én szívemet szorongatja a fájdalom. Mi lesz ezekkel a Platánokkal ha jön a tavasz? Mi lesz velük, ha tépázza az ítéletidő? Nyomja e majd vállukat 500 esztendő, súlyos terhe? Lesz e ember a Földön, kiknek meséljenek a múltról….”Valamikor, réges-régen, volt itt egy város. Az emberek gonoszak voltak, és elvagdosták a platánfák gyökereit…de mi már megbocsátottunk!”
|
|
|
- August 13 2011 15:39:22
Természetbarát és természettudatos megoldások kellenének mindenfelé...
Az ember sajnos,nem ismer kegyelmet, mindent letarol, kiirt és felfal...
A közismert mondás jut eszembe: "Amikor kivágtuk az utolsó fát, és megmérgeztük az utolsó folyót, rájövünk majd, hogy a pénz nem ehető."
szeretettel ölel Irénke |
- August 14 2011 07:40:43
Irénke! Hálásan köszönöm a szép és értékes gondolataid. Remélem, sok érdekeset tudtál meg a Platánok életéről...milyen messze vagyunk már attól a szellemi tudattól, amelyet elődeink képviseltek!
Csak egy "közeli" példa: A háború alatt sok ember életét mentették meg az erdők fái!!!
A kollektív tudatra nincs szüksége a mai "vezetőknek!" Tűzzel-vassal irtják, hogy Szeretetben éljenek a családok....a közösségek! A PÉNZZEL manipulálnak mindenkit!
De hiszen ezt Te is oly szépen megírtad!!! Te is a Családok, és a Természetvédelmében dolgozol!
Szeretettel ölellek:Glica
Köszönöm a közös Irodalmi délutánt...remekül sikerült!! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. May 12. Sunday,
Pongrác napja van.
Holnap Szervác, Imola napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
