|
Vendég: 36
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egy igaz szerelem története.
V
Nagyon várták azt a napot, már csak azért is, mert a számviteli osztály széthullóban volt. Miután átalakult KFT-vé, minden ügyvezető vitte a saját alkalmazottját, mely nem éppen a szakmai hozzáértéséről volt híres.
Új ügyvezető igazgató vette át az irányítást a kereskedelmi KFT-nél.
Azon a napon mindenki türelmetlenül várta az új kolléga - főkönyvelő - érkezését.
A könyvelési csoport lányai - négyen voltak egy irodában, Bea, Márti, Nikolett és Szilvia leginkább, hiszen az Ő közvetlen irányítása alatt kell dolgozniuk.
Gábor, az ügyvezető igazgató lépett az irodába, mellette Péter, a főkönyvelő.
Bemutatkoztak egymásnak, Péter szeme egy pillanatig összetalálkozott az egyik lány tekintetével - mintha hosszabb ideig tartott volna ez a pillantás, mint gondolta - vagy csak a képzelete játszik vele?
Péter nagyon vonzó, intelligens és nagy tudású szakember volt. Fekete haja, világoskék szeme, gyönyörű mosolya, lehengerlő modora, stílusa, udvariassága elvarázsolta a lányokat.
A négy lány közül kettő nagyon "szerelmes" típus volt. Azon nyomban álmodozni kezdtek:
- Óh, ha egyszer az enyém lehetne, megérné, hogy egy hétig az ajtót csapkodjuk egymásra a párommal!- mondta Bea elmerengve.
- Óh, ha az én kedvesem ilyen szép volna, soha nem néznék többé más férfira, - sóhajtotta Márta.
Nikolett és Szilvia egymásra néztek, mosolyogtak és folytatták tovább a munkájukat.
Péter jó szakember volt, év végére helyre állította a KFT-t, olyannyira, hogy nyereséggel zárult a mérleg.
Péter továbbra is kedves volt a munkatársaihoz, lenyűgöző egyénisége, humora, intelligenciája, egyedisége tetszett minden nőnek.
De a könyvelésről leginkább Bea és Márti hajtott a férfira.Néha már a megaláztatott szereptől sem riadtak vissza, annyira akarták a férfit, szinte tálcán kínálták magukat. Mély dekoltázs, miniszoknya, mely alig takar valamit, erotikus mozdulatok, csak azért, hogy Péter figyelmét felkeltsék.
Egyelőre eredmény nélkül.
Péter minden reggel beköszönt a lányoknak, de igazából tekintete Szilvián állapodott meg.
Szilvia szép lány volt, hosszú szőke haja, kék szeme, bájos, intelligens, kedves arca vonzotta a férfiszemeket. Alakja átlagos,, nem volt manöken-típus, apró kecses mellei, formás dereka, de a lábaival nem volt megelégedve. Éppen ezért mindig hosszú szoknyát viselt, úgy ítélte meg, az áll jól neki.
Humora, kedvessége, vidámsága, intelligenciája, segítőkészsége volt az igazi vonzereje. No és nem utolsósorban a szerénysége és az erkölcse.
Péternek tetszett a lány. Ezt Szilvia érezte, neki is tetszett Péter.
Teltek a hetek, egyre többször beszélgettek, nevetgéltek, örültek minden percnek, amit együtt töltöttek. Szerelmesek lettek.
- Szilvia drága, meghívhatlak egy vacsorára ide a közeli étterembe?
- Rendben, 18.oo órakor találkozunk. Gyere el értem. (Szilvia megadta a lakása címét)
Szilvia boldog volt, örült a férfi meghívásának, szolidan sminkelt, parfümöt úgy tett magára, ahogy az anyukája tanította:
"Kislányom, a jó parfüm nem ordít, csak suttog",
Épp, hogy leheletnyit spriccelt a kézfejére, a füle mögé, és a dekoltázsra.
Csodálatosan érezték együtt magukat vacsora közben. Hosszú percekig nézték egymást, vágyakkal tele, olyan nagyon szépek voltak ezek a szerelmes pillanatok, percek.
Elérkezett a záróra, nem volt kedvük haza menni, táncolni szerettek volna még, nézni egymást, egymáshoz simulni, érezni, amint lüktet a vágyuk és csak a beteljesülésre várnak.
Taxit hívtak, csókolóztak hazáig, közben vágyuk már a tetőfokára hágott, gyorsan ledobták ruháikat, egymásé lettek gyöngéden, szenvedélyesen, amíg a gyönyör legfelső fokára nem léptek.
Annyira csodálatos élmény volt mindkettőjük számára, hogy ilyet még soha nem éreztek.
Utána sokáig simultak még egymáshoz, önfeledten csókolták, ölelték, simogatták, szeretgették egymást, míg újra és újra utat engedve vágyaiknak eljutottak a csúcsra!
Teltek a hónapok, a munkahelyen még senki nem tudta - bár már sejtették -, hogy igazából már egy párt képeznek.
Márti és Bea újra próbálkoztak Péternél, napról napra rövidebb szoknyát vettek fel mutogatva feszes, csinos combjaikat, Péter mosolygott rájuk, de érezte, tudta, hogy az ő szíve és egész lénye már Szilviáé.
Egy szép őszi napon bejelentették esküvőjük
napját, melyre lehívták az összes kollégát.
Bea és Márti volt az utolsó, aki gratulált nekik, de végül is nem voltak dühösek, nevettek saját ostobaságukon, és haza mentek szerető párjukhoz.
Mint a mesében, Szilvia és Péter boldogan éltek amíg meg nem haltak. |
|
|
- augusztus 15 2011 19:56:19
Kedves Évike!
Nagyon szép történetet írtál le, és szerintem is sok igazság van abban, hogy a komoly felfogású férfiak feleségnek nem a kihívóan öltözködő nőket választják.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- augusztus 16 2011 17:22:14
Kedves Zsuzsika, Sanyi!
Köszönöm, hogy olvastatok!
Szeretettel: Évi. |
- augusztus 16 2011 22:25:44
Évike Barátnőm!
Most bukkantam jó kis szórakoztató történetedre, nagyon tetszett, jól elszórakoztam rajta.
Minden munkahelyen van ilyen szerelem, románc, akad köztük házasság is!
Remekül írsz novellát is!
Szeretettel gratulálok Barátnőd: Pircsi |
- augusztus 17 2011 11:04:45
Kedves Évi,
példádat valóban az életből vetted, hány ilyen előfordul...!
Jól írtad meg! És nekem a tanulság is fontos, amit ma szeretnek elhagyni az írásokból...
Olyan is a világ...! |
- augusztus 17 2011 12:29:35
Kedveseim!
Pircsikém kedves!
Köszönöm, hogy figyelmeddel és véleményeddel megtiszteltél.
Prózámat teljes mértékben az életből merítettem. És egy olyan férfiról írtam, akinek sokkal fontosabb a belbecs - mint a külcsín.
Köszönöm, hogy olvastál.!
Szeretettel: Évi. |
- augusztus 17 2011 12:38:49
Kedves Irénke!
Jól látod prózám mondanivalóját. Ha nincs tanulság, nem szabad megírni.
Erkölcs! Vesszőparipám! Egy nő maradjon mindig minden körülmények között nő! ( És ha még szép is, művelt is, mindenféleképpen előnyére válik)
Köszönöm, hogy véleményeddel megtiszteltél!
Szeretettel: Évi. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|