|
 Vendég: 86
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
2.3.rész
 M
Fűzöld királyfi ment, mendegélt. Sárga tátikák szegélyezték útját, melyeket gyanakodva szemlélt, mert egészen pici kora óta attól félt, hogy ezek a virágok beleharapnak a popójába. Vagy talán nem ezért nevezik őket tátikának? Annyira lekötötték figyelmét a növények, hogy kis híján beleszaladt egy fekete színű, lapos testű ganajtúró bogárba, mely előtte gurítgatta nagy ganajlabdáját.
- Pfúj, de undorító!- szaladt ki a meggondolatlan mondat a királyfi száján, miközben mindkét kezével igyekezett befogni az orrát.
- Mi a csudáért görgeted ezt a büdös… valamit?
- A csemetéim ebben nőnek fel, nekik lesz- válaszolta a ganajtúró, miközben számos lábainak egyikével megtörölgette a homlokát.- Rekkenő a hőség, milyen boldog lennék, ha nekem is volna egy olyan szép fűzöld kalapom, mint neked.
Barna szemeivel jelentőségteljes pillantást vetett Fűzöld királyfi fűzöld kalapjára. Az ijedtében, a kellemetlen szagokkal mit sem törődve, eleresztette az orrát, és mindkét mancsával belekapaszkodott a fejfedőjébe, attól tartva, hogy a bogár úgy tépi le a róla, mint a legveszedelmesebb szélvihar.
- Ez az enyém!- sipítozta az apróság- Nem adom senkinek!
- Jó, jó- magyarázkodott a ganajtúró, s közben félszegen pislogott egyet-kettőt- nem akarom elvenni tőled, ne félj, csak szerettem volna kölcsönkérni, mert olyan hosszú még az út hazáig és attól félek napszúrást kapok.
- Érdekel is engem, hogy napszúrást kapsz! Ez az én kalapom, te szerezz magadnak máshonnan- dohogta Fűzöld királyfi, s faképnél hagyva a bánatos, tikkadt bogarat, folytatta az útját, hogy végre, valahára barátot találjon.
3.
Fűzöld királyfi útja most árvalányhajak között vezetett keresztül. A fűféle növény selymes, szőke hajtincshez hasonlító virága meg-megcirógatta a tarkóját, amin jóízűen kacarászott. Ujjaival kedvesen visszasimogatta őket. Hamarosan úgy érezte, hogy lábainak jólesne egy kis pihenő. Keresett egy szép dús utifüvet, s leheveredett annak nagy, zöld, tojás alakú levelei alá.
- Jaj, jaj, megszakadok!Hú de nehéz, hogy vigye el a kánya!- nyögte egy hangocska.
- Kánya?!- ugrott fel Fűzöld királyfi, mert ha mást nem is, azt biztosan tudta, hogy ragadozó madarakkal nem jó barátkozni.
Az egyik levél alól egy cipekedő hangya elgyötört arcocskája bukkant elő.
- Nem, nem, nincs itt kánya, nyugodj meg! Ez csak egy szólás-mondás- felelte a hangya- csak én vagyok itt, meg ez a hatalmas morzsa.
- Jól rám ijesztettél!- méltatlankodott a királyfi- de ha már itt vagy, nem akarsz a barátom lenni és velem játszani?
Valójában nem találta sem túl ügyesnek, sem túl szépnek, sem túl okosnak a hangyát, mégis úgy vélte, hogy egy csöppet mégis rokonszenvesebb a varangynál és a ganajtúrónál.
- Miért is ne? Jó ötlet!- lelkendezett a hangya- de előbb van egy kis dolgom, ha azt elvégeztem, szívesen játszom veled.
- Milyen dolgod van?
- Ezt a hatalmas morzsát el kell juttatnom a hangyabolyba. De tudod mit?- csapott a homlokára a hangya- Ketten gyorsabban végeznénk a feladattal!
- Én nem lennék túl jó segítség- mentegetőzött Fűzöld királyfi- hiszen míg neked hat lábad van, nekem csak kettő!
A hangya szúrós szemekkel nézett rá.
- Na jó, meg van még két kezem, de akárhogy is számoljuk, az még mindig csak három…
- Négy- vágott közbe a hangya dühösen.
Lehet, hogy mégis okos- gondolta a pöttöm emberke, de hangosan, így válaszolt:
- Valóban négy, de ez akkor is kevesebb, mint hat. Igyekezz, fejezd be gyorsan a munkádat, én meg addig itt pihentetem a lábikóimat, míg vissza nem térsz.
- Hát arra várhatsz, hogy visszajövök,”barátom”- dörmögte a hangya, s hátára véve terhét, lassan megindult a boly felé.
Fűzöld királyfi valóban várt, teltek-múltak a percek, lassan egy óra is eltelt, de a várva-várt barát csak nem érkezett vissza.
|
|
|
- augusztus 19 2011 10:13:45
Úgy leszek vele mint az "idősebb " korosztály a brazil tv-sorozatokkal!
várom a következő részt.
 |
- augusztus 19 2011 14:09:02
Híbátlanul - egymásba fonódó- szépen megírt gyermekmese történetecskék. Nem csodálkoznék, ha a közeljövőben, könyvalakban találkoznék vele a könyvesboltokban. A végét sejtem már, el fog jutni a Napkorongba, ahol nem egy- hanem sok- barátra fog találni! 
Szeretettel Andy |
- augusztus 19 2011 18:32:24
A mesék!Ez olyan tiszta és ártatlan amit az ovisok a mesesarokban figyelnek csöppnyi elnyílt szájjal,kerekre nyitott szemekkel..
[url]http://www.youtube.com/watch?v=5GK1xl4Etp8[/url] |
- augusztus 22 2011 21:13:46
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
