|
Vendég: 40
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Beteljesülés.
V
Következő szombaton délután a helyi Művelődési Házban kulturális program keretében irodalmi délutánt szerveztek tanáraink.
Erre az eseményre szintén hivatalosak voltak a helyőrség katonái.
Hozták magukkal gyönyörű verseiket, melyeket ők maguk adtak elő - mindenki kedvenc költőjétől adott elő egy verset. Én Petőfit választottam, a párom Arany Jánost. Erre az eseményre már együtt mentünk, miénk volt az egész délután és az egész éjszaka.
Nagyon jól sikerült az irodalmi délután, záró momentumként ismét megérkezett a katona zenekar. A "felolvasó szoba" átalakult táncteremmé.
Nagy sok szép szerelmi kapcsolat vette kezdetét ezeken a délutánokon, melyek rendszeresek voltak.
A zenekar elkezdte romantikus, szerelmes dalait játszani. Néztük egymást kiolthatatlan vággyal a
a két szemünkben. Egyre többen kerültünk a táncparkett közepére.
Felhangzott az egyik romantikus szép üzenet:
"Egy késett üzenet,
egy elkésett levél,
egy késett üzenet,
mit küldtem Neked én,
Ragyogón süt a nap
és szikrázik a fény,
a szívem szomorú
mert nem vagy az enyém,
szeretlek én".
És a többi csodálatos dallam. Egymáshoz simultunk, úgy éreztük, soha nem válhatunk el, tánc közben apró csókokkal élveztük egymás közelségét.
Következő dalt már az egész "osztály" együtt énekelte a zenekarral:
"Nem lehet még itt a búcsúzás, csak Te voltál nekem senki más".
Csodálatos csillagfényes éjszaka volt, a zenekar pihenőt tartott. A Művelődési Ház bejáratánál egy nagy park volt padokkal, padok között fák és virágok pompáztak. Minden szerelmes párnak jutott egy pad.
Csókolóztunk egymáshoz simulva lágyan, szelíden, vágyakozva.
Elérkezett a záróra ideje, melyet mindenki nehéz szívvel vett tudomásul.
Mi tudtuk, éreztük, hogy soha többé el nem válhatunk egymástól, egyetlen perc kínszenvedés lenne ezután egymás nélkül.
Haza érkeztünk, halkan felosontunk a szobámba - anyukámék már régen aludtak, vagy csak úgy tettek,- arra már nem emlékszem.
Beosontunk halkan a fürdőszobába és csak álltunk a zuhany alatt meztelenül csodálva egymást. Szorosan átöleltük egymást, csókolóztunk, ömlött vágytól izzó testünkre a vízsugár.
Amikor elérkezettnek láttuk a pillanatot, visszaosontunk a szobámba,gyengéden, finoman, lágyan tovább simogatva egymást, eggyé váltunk.
A vágy és kéj hullámai az egekig röpítettek bennünket, ettől csodálatosabb élményben két egymást szerelemmel szerető ember még nem igazán részesült. Csodálatos volt, egyszerűen nem tudtunk betelni egymással.
Újból és újból szerettük egymást, éreztük, hogy soha el nem válhatunk.
Gyönyörtől ittasan néztük egymást hosszú órákon keresztül -közben lágy zene szólt a szerelemről, összetartozásról, vágyról kis szobámban -, és így aludtunk el egymás karjaiban szerelemtől, vágytól, beteljesüléstől megrészegülten. |
|
|
- augusztus 20 2011 07:12:18
Tele vággyal, szenvedéllyel! Szépséges beteljesedés!
Gratulálok!
Szeretettel: Vali. |
- augusztus 20 2011 09:02:06
Nagyon szépen köszönöm kedves Valika, hogy megtiszteltél figyelmeddel és véleményeddel.
Szeretettel: Évi. |
- augusztus 20 2011 19:19:00
Kedves Évike!
Nagyon szép volt kettőtök szerelmének beteljesedése, de vajon miért ezt a címet adtad a folytatásod történetednek, hogy: Félig-meddig? Remélem folytatod, és ez is kiderül!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- augusztus 21 2011 12:06:24
Kedves Zuzsika!
Köszönöm, hogy figyelmeddel és véleményeddel megtiszteltél.
Félig-meddig önéletrajz!
Azért félig-meddig önéletrajz, mert nem folytatom tovább. Legalábbis önéletrajzszerűen.
Köszönöm, hogy itt voltál velem!
Szeretettel: Évi. |
- augusztus 22 2011 12:50:54
Köszönöm, Évike, hogy válaszoltál! A "félig-meddig" így már érthető.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|