|
 Vendég: 98
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Írország/3 Egy különös utazás emlékeiből, pillanatképek...
 V
A kígyók
Nagyon sajnálom Szöszi, hogy a betegség itthon marasztalt és nem mehettél iskolába. A doktor néni finom gyógyszereket írt föl neked, de anya tudja, hogy a gyerekek gyorsabban gyógyulnak ha mesét hallgatnak.
Gyere kicsi lányka vedd be a pirulákat, bújj az ágyba, és anya elmeséli mi minden van a nagy világba.
Mond anya láttál e már olyan kígyót aki koronát viselt a fején? Olyan kígyót, aki gyémánttal kirakott trónon ült?
Nem Szöszi nem láttam a koronás kígyót. Én az áruló népének, kő emlékeivel találkoztam.
Anya meséld el nekem miért kellett kővé lenniük a kígyóknak? Miért haragudtak meg rájuk az istenek?
A világ kezdetén nem volt annyi gonoszság, civakodás mint mostanság. Ezen a csodálatos bolygón mindennek és mindenkinek jutott hely. Amikor az Istenek látták, milyen szépet teremtettek, magára hagyták a Föld nevű bolygót és elmentek egy másik világba. Így történhetett meg az a szomorú eset, hogy a szárazföld önmagával összeveszett és mérgébe több darabra szakadt. Ebből indult ki minden baj! Az állatok és a növények akaratuk ellenére elváltak családjuktól, rokonaiktól és soha többé nem találkoztak. Pontosan azon az éjszakán mikor ez a tragédia bekövetkezett a kígyók nagy családja gyűlést tartott. A kígyókirály őfelsége elé járultak valamennyien, döntéseket akartak hozni a jövőjüket illetően. Voltak kisebb, nagyobb vitás ügyek, amelyeket itt lehetett dűlőre vinni.
Egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy rezeg a föld a hasuk alatt. Reggel, amikor fölkelt a Nap, látták mi is a valóság. Egy szigeten találták magukat, amelyet olyan sok víz ölelt körül, hogy nem lehetett látni a másik partot. A kígyók így azt gondolták, hogy mindenki odaveszett csak ők maradtak életbe. Ez az elszakadás különös változást idézett elő a csúszó-mászók természetében. A gyenge jellemű, alantas kígyók szervezkedni kezdtek, s a kígyókirály életére törtek, aki szövetségesek nélkül maradt. A gonosz állatok mérgezett ajándékot vittek őfelségének, bár ő semmi rosszra nem gondolva, elfogadta hű alattvalói figyelmességét. Egy hét múltán uralkodó nélkül maradt a kígyók apraja - nagyja. Nagy és pótolhatatlan veszteség érte a kígyók népét, és gyászba borult a lelkük. Tanácstalanokká lettek, hiszen többé senki nem hívta össze a tanácsot. Mindenki ment a feje után, és azt tette amit jónak látott. Ha a másiknak ez nem tetszett, jó kupán vágta az illetőt. A kígyók egyre gonoszabbá, alattomosabbá lettek.
Mindenkit rettegésbe tartottak a szigeten. Madárszülők keresték rémült csipogással gyermekeiket, akik eltűntek míg ők oda voltak élelmet hozni.
A fák tövébe kapart odúkból is elvesztek a gyerekek, mert minden hová be csusszantak a gonosz kígyók és elrabolták a kicsikéket. Azért rabolták el a gyerekeket, mert gyávák voltak ahhoz, hogy a szülőkkel meg küzdjenek. Az idők folyamán a denevérek is társultak a gyalázatosan viselkedő kígyók társaságához.
Végül mégis csak betelt a pohár!
Úgy gondolta a Sarki csér, útra kel és megkeresi az Isteneket és panaszt emel a denevérek és a kígyók ellen...
Gondolatát tett követte, szelek hátán világgá ment, s meg is találta az illetékest. Mindent aprólékosan elmesélt, milyen sokat sír a madár nép. Akkora a bánat a kis odúkban, hogy már alig fér. Mesélt –mesélt végül szól az Isten: ELÉG!!!
A háborgó Isten, viharfelhőkön a sziget fölé érkezett. Karját széttárta, tenyerét a sziget fölé fordította s lecsapott végzetes villámaival. Dübörgés és villámlások közepette mennydörgő hangján az átkot kimondta:
"Minden kígyó, nagy és kicsi még az is aki a homok alatt a tojásba lakik, legyen most és azonnal KŐVÉÉÉ!!!"
A gomolyfelhő tetején állva, haragja csendesedik. Az Isten most tenyerét fölfelé fordítva szelídebb hangon szól:
"Denevérek kik bűnösök vagytok, elveszem tőletek a Napot!"
Ezért láttam a smaragdzöld sziget, nyugati partján, oly sok kígyózó kő kerítést. Az emberek a kezdet kezdetén a földön fekvő kő kígyókra újabb köveket tettek. Századokon át az új nemzedékek ezt cselekedték, s cselekszik a mai napig. Ez az egyetlen ország ahol ma sem él kígyó.
- Anya! nálunk élnek kígyók?
- Igen! méghozzá Viperák!
- Méregfoguk is van, amivel nagyot harapnak?
- Csak akkor támadnak, ha veszélyben érzik magukat.
- Mit kell tenni, ha megmar a kígyó?
- Elsősorban az ellenanyagot megkapni! Ajánlatos a kígyófejét is magunkkal vinni...az a biztos! DR.Vital Brazil a Butantan intézetben, sokat tett ebben az ügyben. Ám erről majd holnap mesélek...
Szép álmokat Szöszi lányka!
Szép álmokat! Jó éjszakát édesem.
|
|
|
- augusztus 29 2011 09:45:31
Korán (legalább is nekem) reggel ébredve olvastam ezt a gyönyörű altatót, ami nem hogy elaltatott, hanem egyből kiűzte a maradék álmot is belőlem. Hát igen! Ilyen mesélőkre, és ilyen mesékre volna, és van szükség. Ma mind a kettő ritka madár! Milyen szerencse, hogy nekünk van egy ilyen csodabogarunk, vagy pontosabban csodamadarunk? Köszönöm Glica! Ez nagyon szép volt!  Andy |
- augusztus 29 2011 10:13:03
Tudod Andy sok évvel ezelőtt, ezeket a "meséket" odaadtam a Kolléganőimnek, akiknek volt kicsi gyermekük. (próbaolvasásra) Csak annyit kértem, hogy mondják meg őszintén, mit szólt a gyermek!?
A következő történt: " Honnan tudja az író néni, hogy én beteg vagyok?"
Anya vidd el ezt a rajzot az író néninek....
Anya ezt a gyöngyállatkát add oda a néninek...
A mai napig is Őrzöm ezeket a kedves Ajándékokat!!
A gyerekek félelmetes kritikusok....
Örülök, hogy Néked is tetszett.
Szeretettel:Glica |
- augusztus 29 2011 12:02:26
Kedves Katica!
Ha igaz, hogy Írországban egyáltalán nem élnek kígyók, akkor megint tanultam valamit.
Szeretettel:
Papon |
- augusztus 29 2011 13:12:27
Papon-IGAZ!
Sőt! Egyik Világháborúban sem vettek részt...az Angol zászló alatt "mentek!" Az bizony Kötelező volt!
Sok mindent sorolhatnék....
Köszönöm, hogy Olvastad!
Szeretettel:Katica |
- augusztus 29 2011 14:42:25
Glica - nagyon tetszett. AZ írekhez még annyit, hogy az első világháború alatt még egy kisebb szabadságharcot is kirobbantottak. Ezt ugyan leverték, de 1921-re megszületett újra a független Írország. |
- augusztus 29 2011 15:49:45
Kedves Domokos Örülök, hogy ismét itt vagy, és értékes gondolataiddal kiegészíted az írásom.
Jó egészséget kívánok:Glica |
- augusztus 30 2011 16:11:30
Kedves Glica!
Nagyon szeretem a mesés történeteidet.
Örömmel olvastam ezt is, és szívesen olvasom a folytatást is!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- augusztus 31 2011 07:23:05
Kedves Zsuzsanna a hsz.-ok arra Bátorítanak, hogy folytassam az Írországi mesék sorozatomat. Azt tapasztalom, hogy sokat változunk, megértőbbek lettünk a Szegényekkel. Sarkunkban jár az elszegényedés....a bankok napi fárasztó programja a KILAKOLTATÁS!
Más házába költöznek.....
Köszönöm, hogy nálam jártál.
Szeretettel:Glica |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
