|
 Vendég: 81
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Történetem az 197o-es években játszódik.
 V
Etelka a vállalat titkárnője volt már 2o éve, no és az igazgató szeretője. Nem volt kifejezetten szép nő, de szakmailag kiváló, gép-és gyorsíró versenyeket nyert, szókincse kimeríthetetlen volt, melyet nagyon jól tudott alkalmazni, modora választékos volt.
Filigrán alkata lehetővé tette, hogy sürgött-forgott a kollégák között, de nem volt kedves. Sőt!
Rossz emberi tulajdonságokkal rendelkezett legalábbis a kollégák ezt tapasztalták.
Gyűlölködő, gonosz, törtető természete volt.
A kollégák féltek tőle.
Ernő az igazgató ezt az oldalát nem ismerte, mert vele kedves, bájolgó, odaadó, simulékony, és kacér volt. Mivel kiváló munkaerő volt, az ágyban is jól teljesített, Ernő meg volt érte őrülve.
A napnak 24 órájában szinte mindig a rendelkezésére állt. Etelka maximálisan ki is használta helyzeti előnyét a kollégáival szemben.
Aki neki nem tetszett, vagy ne talán tán "rosszat szólt", azonnal kirúgatta Ernővel.
Teltek az évek, nyílt titok volt a kollégák előtt, hogy szeretők.
Jól működött a vállalat, olyannyira, hogy kénytelen volt bővíteni az igazgató minden területen, így a titkárságon is. Ernő úgy ítélte meg, hogy Etelka mellé felvesz egy fiatal, értelmes titkárnőt, hogy mentesítse egy kicsit a sok feladat alól, legalább vele több időt tölt majd.No persze Etelkának ez nem tetszett, főleg amikor meglátta az újdonsült kolléganőt.
Gyönyörű, derékig érő szőke hajú szép nő volt Katica, csodálatos kék szemeiből értelem sugárzott. Mindig mosolygott, mindenkihez volt egy kedves szava, bájos, vonzó volt. Nagyon jó volt szakmailag is, sőt még egy irodavezetői tanfolyamot is elvégzett.
Etelka panaszkodott az egyik liblingjének:
-No most nézd meg Ágikám, ide hozza a nyakamra ezt a cicababát, lehet, hogy gépelni sem tud, gyorsírni meg főleg, ezt nem hagyhatom annyiban - panaszkodott Etelka és beviharzott az igazgatóhoz.
- Hát én ezt nem fogom tűrni, vedd tudomásul Ernő! Minek hoztad ide ezt a kis lotyót? Ez mindenkivel bájolog, mosolyog, már nem vagyok jó Neked?- vonta kérdőre szeretőjét.
- Etelkám, hiszen miről beszélsz? Nekem Te vagy a szerelmem, szeretőm, kedvesem, társam munkában, magánéletben. Bővítem a
vállalatot, látom Neked már sok a munka, kell melléd egy segéderő, legalább többet tudunk együtt lenni.- válaszolta a férfi kedvesen.
Kissé megnyugodott Etelka, de lépten-nyomon belekötött Katicába. Újra gépeltette vele többször is az anyagokat, mindig talált benne hibát - pedig hibátlan volt -, ki akarta készíteni a lányt, hogy eltűnjön onnan a francba. Katica nem értette, hogy miért nem fogadja el őt Etelka, és csak is ő egyedül, mert a többiekkel nagyon jól kijött.
A kolleginák is szerették Katicát, a fiú kollégák pedig csodálták, vonzódtak hozzá, mert igazi női tulajdonságai voltak.
Etelkában forrt a düh és a rosszindulat, beviharzott Ernőhöz:
- Azonnal küldd el ezt a lotyót, minden férfival kikezd, nem tűröm, hogy itt maradjon!- mondta ellenmondást nem tűrő hangon a férfinak.
- Etelkám, mi van Veled? Mi a baj kedvesem? Meg akarta simogatni a nő arcát, de ő kegyetlenül ellökte a férfi kezét és duzzogott tovább.
- Nem küldöm el, mert jó munkaerő, szükség van rá.- mondta Ernő határozott hangon.
- No, jó, hát akkor ide figyelj! Épp ideje, hogy tiszta vizet öntsek a pohárba! Mit képzeltél magadról? Azt hiszed, olyan jó szerető vagy?
Nem mondom egy párszor véletlenül eltaláltad az erogén zónáimat, akkor talán még egy kicsit jó is volt Veled az ágyban, természetesen akkor már benned volt 2-3 konyak, de elmondom Neked, nem volt veled könnyfakasztó gyönyör a szeretkezés!- vágta a képébe e súlyos szavakat a nő.
Ernő megdöbbent! Levegő után kapkodott! Szóhoz sem tudott jutni pár pillanatig.
- De hát szerelemmel szerettelek első perctől kezdve, elhagytam miattad a feleségemet!
Csak megjátszottad a gyönyört? De hát azok a sóhajok, kis sikolyok amikor beléd hatoltam, csak színjáték volt?- kérdezte megtörten a férfi.
- Hát persze, hogy színjáték, miért mit gondoltál, én voltam szerelmed kezdetén 2o éves, te 4o, vén trottyos, a két szép szemedért,vagy a silány szeretkezéseidért voltam veled?- nyomta tovább az éles tőrt a férfi szívébe Etelka.
- De hát akkor miért maradtál mellettem 2o éven keresztül?- kérdezte a férfi.
- Miért? Hát a jól fizető titkárnői állásért, és a pénzbeli jutalomért amit szinte majdnem minden egyes aktus után kaptam tőled, no és nem utolsósorban a hatalomért! Te voltál ugyan az igazgató papíron, de én irányítottam. Az ágyban meg tudtam Veled beszélni a vállalat ügyeit és azt tetted, amit én mondtam. Ezt csak úgy tudtam megtenni, hogy el kellett veled hitetni, hogy tökéletes szerető vagy!
A jutalmaimat félre raktam, már kisebb vagyonnal rendelkezem, úgy hogy nincs többé szükségem Rád, lelépek Ákossal - kereskedelmi osztály vezetője - ő ugyanis annyi idős mint én, 4o éves, Ő igazi férfi, ismeri a testem minden porcikáját, erogén zónáimat, maximálisan el tud juttatni a csúcsra, szeretkezéseink maga a csodálatos kéj "megsemmisülés" érzetéig fokozva, az élvezet legfelsőbb foka! - és önelégült mosollyal kiviharzott Ernő irodájából.
A férfi aznap délután ki sem mozdult az irodájából, magába roskadt, ekkora csalódás még nem érte. Rettenetes fájdalmat érzett, hideg űrt a lelkében, és egyre csak az járt a fejében, hogy miért? Miért nem vette észre, hogy mi történik vele?
Másnap reggel Etelka volt az első, aki beérkezett a munkahelyére - mint általában mindig a 2o év alatt, - lefőzte a kávét és várta főnökét és a kollégákat.
Ez a reggel abban különbözött, hogy egy borítékot is tartott a kezében, amikor bevitte Ernőnek a kávét.
A férfi arca gyűrött volt, fáradt, látszott rajta, hogy semmit nem aludt az éjjel, de tartotta magát.
Etelka letette elé a kávét és rezzenéstelen arccal ledobta az asztalára a borítékot:
- Ez itt a felmondásom, nem dolgozom itt tovább! Tettetett kéjjel egy puszit nyomott Ernő gyűrött arcára és elviharzott.
A kolléganők és kollégák csak találgattak, biztosat nem tudtak, hogy mi történt.
Katicát kérdezgették, de ő diplomatikusan elhárította, elodázta a választ.
Egyébként Katica mindent hallott - mert az igazgatói iroda előtt volt egy előtér, ő ott dolgozott, Etelka direkt résnyire nyitva hagyta az igazgató ajtaját, amikor bement hozzá - és végtelenül sajnálta a férfit.
Megpróbálta vigasztalni - no nem mint nő, ez Katicától távol állt - hanem mint ember. Kedves, figyelmes, vidám, sziporkázó egyéniség volt, a legszomorúbb embert is fel tudta vidítani humorával, odafigyelésével.
Csodát tett Ernővel is. Csodálatos munkakapcsolat alakult ki közöttük - de csak munkakapcsolat, semmi több -, nem gondolt többé Etelkára a kígyóra.
Azért hosszú hónapokba tellett, amíg Ernő lelkileg teljes mértékben magára talált.
Etelkáról csak annyit tudott, -egy régi közös ismerősük által -, hogy Etelka egyedül él igen szűkös körülmények között, ugyanis Ákos kicsalta tőle az össze pénzét és lelépett egy 2o éves csinibabával. |
|
|
- szeptember 08 2011 12:37:32
Kedves Sanyi!
Köszönöm szépen, hogy véleményeddel itt jártál.
Én- mint pozitívan gondolkodó, hiszem, hogy sok Katicát is lehet találni, csak őket meg kell keresni!
Szeretettel: Évi. |
- szeptember 08 2011 15:27:33
Hát Barátnőm!
Te nyugodtan regényírásba is belefoghatsz, mert olyan szórakoztató
a kifejezésmódod, hogy élmény olvasni!
Tiszta szivemből gratulálok: Barátnőd!
Pont egy olyan pocsék délutánom van, ettől fellazultam teljesen!
Nagyon élveztem! Puszi |
- szeptember 09 2011 09:24:17
Kedves Évike!
Nekem a történet nagyon is élethűnek tűnik, hiszen én is egy nagybanknál (MN dolgoztam több mint 20 évig, és megismertem ott nagyon sok rossz (törtető) és jó embert is.
Ahogy vannak Etelkák, úgy vannak Katicák is és lesznek is!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- szeptember 09 2011 14:57:58
Zsuzsikám kedves!
Köszönöm szépen, hogy figyelmeddel és véleményeddel megtiszteltél.
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
