|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Kitalált középkor.?
 V
Egy 1986-os, a középkori hamisításokkal foglalkozó, történész konferencián a legtekintélyesebb kutatók állapították meg a középkor számos, addig hiteles forrásként kezelt dokumentumáról,hogy hamisítvány.
Ez közismert tény a kutatók körében.
A Meroving-kor ma ismert 119 okleveléből 116 későbbi hamisítvány. A középkorban ez bevett szokás volt. Nem volt nehéz dolguk az írástudó szerzeteseknek, hiszen rajtuk kívül szinte senki sem tudott írni-olvasni, még az uralkodók sem.
A kreált oklevelekkel elsősorban bírtok-igényeket kívántak alátámasztani, vagy ideológiai hátteret biztosítani valamilyen tettnek.
Heribert Illig mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a középkorban nem is volt olyan elképzelhetetlen utólag "kitalálni" eseményeket, személyeket, hiszen mindezekről az utókor csak
az elbeszélő forrásokból, krónikákból, feljegyzésekből értesülhetett.
Az oklevelekhez hasonlóan vélekedik Illig az életrajzokról, krónikákról is. pl: Einhard által írt Nagy Károly életrajzának mind a 80 kéziratát hamisítványnak tekinti.
Szerinte a kitalált középkor évrendszerében az igazságot a kövek hordozzák, azok az épületek, melyek feloldhatják az írott szövegek ellentmondásait.
A középkori régészet többnyire hiába kutat Meroving-és Karoling-kori épületek nyomai után,
s minden egyes felsülésével az üres évszázadok teóriáját támasztja alá.
Az ezredforduló három leghatalmasabb ura:
III. Ottó német-római császár ( német király 983-1002, császár 996-tól ), II. Szilveszter pápa (999-1003 ) és Bíborban született VII. Konstantin bizánci császár ( 913-959 ) tevékenységének részletes bemutatása közben Illig bizonyítani kívánja, hogy a nagy történelmi csalás e három hatalmasság műve volt.
Céljuk szerinte az lehetett,hogy uralmuk az ezredfordulóra essen, így ők vezessék Európát az új évezredbe, valamint hogy kitalálják példaképüket, Nagy Károlyt, akire akkor is és azóta is minden, Európát egyesíteni kívánó erő hivatkozik.
Így alkották meg visszamenőlegesen az "ideológiai alapokat" mind a német hegemónia,mind a pápai hatalom igazolásához az új Európában.
Ha Heribert Illig elmélete valós,akkor nem csak Nyugat-Európa történelmét érinti, hanem a Kárpát-medencéét is.
Az eddigi tudásunk szerint 895és 900 között lezajlott magyar honfoglalás időpontja is átértékelésre szorulhat.
-Lehet, hogy a honfoglalás időpontját 614 elé kell helyezni?
Folyt.köv. |
|
|
- szeptember 11 2011 13:05:46
A történelem nehéz téma, hogy mi volt a valós és mi nem azt utólag nehéz kideríteni és a következtetések csak találgatások.
A mai korban megélt dolgokban sem mondanak mindenről igazat.
Utódaink sem fognak tisztán látni, hisz akik benne élünk, előttünk sem tiszta sokszor.
Nagyon érdekes témákat választottál, nagy odafigyelést és türelmet igényel írásod összeállítása, de remekül csinálod.
Szeretettel Joli |
- szeptember 11 2011 13:29:53
Kedves Jolika!
Nagyon szépen köszönöm, hogy megtiszteltél értékes véleményeddel. Való igaz, hogy a történelem nehéz téma, mert csakugyan talán még utólag sem derül ki, hogy hogyan is történtek az események. Jól elszórakozom vele, érdekel, hogy gondolkodnak az emberek erről a témáról.
Szeretettel: Jani. |
- szeptember 11 2011 18:18:50
Janikám!
Sokminden kiderülhet, ha van rá bizonyíték!
Nagyon szeretek a történelem óráidra járni!
Gratulálok: Pircsi  |
- szeptember 12 2011 15:04:35
Olvastam valahol, nem tudunk elszámolni évszázadokkal..mindezt
az időszámítás utáni zavaros kora középkori évekre korlátozódik a lovagkorra.Talán mert akkor oly szétdarabolt s elszigetelt volt a kulturális világképünk.Stabil pontok az arab és távol-keleti történet írásban voltak találhatóak, és a Héberben.Misztikus világ annyi szent és rengeteg meglepetést tartogat.Remek írás élvezettel olvastam. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. március 11. kedd,
Szilárd napja van.
Holnap Gergely napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
