|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Az írás saját életem bemutatása
Innen indultam én is
Elindulunk valahonnan, és gyakran ugyanoda térünk vissza. Akinek gyermekkorában kedves volt a kert, a rét, a mezõ, az erdõ, azok valamennyi tartozékával (gondolok itt az állatokra), annak úgy érzem, késõbb is kedves lesz az, amit egykor otthagyott, vagy nem is hagyott ott egészen. Csak legtöbbünk életében van néhány kitérõ: a továbbtanulás, a munkahely megtalálása, karrierépítés, családalapítás. De ha nem is ilyen sorrendben, mindenki életében ott vannak ezek a mérföldkövek. Ezeknél egy darabig elidõzünk, majd továbbmegyünk a számunkra kitûzött célok felé, vagy amerre álmaink, vágyaink vezérelnek.
Természetesen lehetnek olyan álmaink, amelyek az életben rajtunk kívülálló okok miatt soha nem valósulhatnak meg. Ugyanakkor jönnek helyettük mások. S belenyugszunk, hogy ha az eredeti céljainkat nem is értük el, még maradtak olyan hasznos tevékenységek az életünkben, amelyek pótolnak bennünket az relveszett illuziókértr1;.
Számomra éltetõ érzés a föld szeretete, és hasznos a megmûvelése, amelybe rbeleszülettemr1;, s amely késõbbiekben is meghatározta az életemet. Gyermekkoromban rmuszájbólr1; kellett segítenem a szüleimnek az iskola mellett. Majd jött a továbbtanulás, a párkeresés, a közös rfészekr1; megszerzése, s a családalapítás, s további tanulás a munka és a gyermekek mellett. Régi házunkat és földünket hátrahagyva új helyre költözve már nem dolgoztunk olyan nagy földterületen, mint azelõtt, csak egy kis kert volt a ház körül, ami most is megvan.
De aztán, mintha törvénybe lett volna írva, késõbb, mikor a lányaink kezdtek felcseperedni, s érezvén magunkban az erõt, a tenni akarást, férjemmel úgy gondoltuk, hogy telket, majd szõlõföldet veszünk. És jött a telek a régi és az újonnan ültetett gyümölcsfákkal, jött a szõlõföld a hozzá tartozó erdõterülettel. Nem volt rossz vásár, mert az erdõ fái tüzelõt adtak. A gyümölcsfák ma már egyre nagyobbak lesznek, s minden évben terem elég télirevaló gyümölcs is. Igaz, hogy az erdei vadak az erdõ közelsége miatt gyakran meglátogatják a veteményt, és sok kárt okoznak. De mindez eltörpül amellett a gyönyörû érzés mellett, hogy a saját magunk urai vagyunk ezen a földterületen, ahol megosztozunk az erdei, mezei madarakkal. Látványuk, énekük hallgatása elfelejteti velünk azt a sok fáradságot, amit hétvégenként végzünk azért, hogy kertünk mindig tiszta, szép legyen. Úgy, hogy adjon nekünk is, ugyanakkor megmaradhasson az erdõk, mezõk állatainak békés lakóhelyéül is.
Ez számomra jólesõ érzés. S örömmel tölt el, amikor a hétvégi telek fáira kirakott madáretetõben kismadarak kelnek ki a tojásból, egy gondosan elõkészített fészekben. Kicsi szájukat nagyra tátják akkor is, amikor nem az anyjuk repült oda élelemmel, hanem csupán a mi közelségünket, emberekét észlelik. Aztán hangunk hallatán úgy belesimulnak a fészekbe, mintha ott sem lennének. Ilyenkor elcsodálkozom: hogy repül az idõ! Nem rég még nyoma sem volt a tojásoknak, most meg már hamarosan kirepülnek a fiókák. Míg figyelem õket, anyjuk ez alatt a nyírfa ágain csicsereg, és ugrándozik, és szájában tartja a falatot, amelyet valamelyik fiókája kap hamarosan.
Ezekért és az ehhez hasonló pillanatokért érdemes igazán élni. Innen indultam, és ide érkeztem vissza. Nem jártam be nagy utat. Nem jártam be a világot, bár r11; ahogy anyám mesélte -, egészen kicsi gyermekként egyszer elindultam, hogy világgá megyek, amire egyáltalán nem emlékszem. De ahogy öregszem, egyre inkább az a meggyõzõdésem, hogy az igazi értékek mindig ott vannak körülöttünk, ahol éppen élünk, a közvetlen közelünkben. És csak arra várnak, hogy észre vegyük õket.
Tormas Zsuzsanna - 2007. - Megjelent az "Érték-Mérõ" c. kaposmérõi újságban 2007-ben |
|
|
- október 05 2009 13:08:11
Szerintem nagy utat tettél meg, hisz sok mindenen mentél át, sokat tapasztaltál ha jól veszem ki a szavaidból, de ez nem méterrel mérhető út.
Egyetértek veled abban, hogy az értékek körülöttünk vannak...de legtöbben csak akkor veszik észre ezeket, ha már elvesztették... |
- augusztus 28 2011 11:17:36
Kedves Zuley és Arthemis!
Köszönöm szépen kedves hozzászólásaitokat!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 11. szombat,
Nóra, Lili napja van.
Holnap Izabella, Dalma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
