|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Irodalmi esszé Reitinger Jolán Búcsú című versének margójára
 M
Reitinger Jolán Búcsú című verse egy hamisítatlan őszi reggel pasztellképeivel indul. A lágy neszek és pára-ködök álmos-puha ágyából szinte pajkos csitriként ébredezik a napsugár. A fák arany nemezei kép erősíti bennünk az ősz-tudatot, egy pillanatra se legyenek illúzióink, hogy a napfénnyel még visszatérhet hozzánk a nyár.
A második versszak ennél továbbmegy, a cinkék által látogatott fenyőhegy már-már a tél látványát vetíti elénk. A fenyőmag és az üröm fekete termése igazi búcsúlakoma, egyféle utolsó vacsora, a nagy asztalbontás előtt. Az üröm említése egyúttal nagyon eltalált hangulati elem, tudat alatt is a szólásmondásban rejlő kettősségre utal.
A harmadik szakaszban feltűnő szőke méhek, a fürtös babérvirág a kései nyárra asszociáló nosztalgikus elemek. A „mézet szitál” a megszemélyesítésen túl nem mindennapi költői kép, hiszen a gyakorlatban szitálni porszerű anyagot (lisztet, homokot) lehet, esetleg finoman porlasztott folyadékpermetet, a méz viszont vastagon csurgó-cseppenő viszkózus anyag. Itt a szitálás átvitt értelmű, a szűkmarkúság, a gyér előfordulás képi megjelenítése.
A negyedik strófában a költő megidézi merengő pillantásával a nyár után sóvárgó embert is. Nosztalgiájába egyfajta tétovázás, várakozás vegyül, a csöndesebb őszbe, a megnyugvásba való menekülés.
A befejező szakasz a természet írta szomorkás krónika az elmúlásról. A boldog, játékos nyár búcsújáról szól, de tudat alatt az emberi lét mulandóságára való utalás is kiérezhető a sorok mögül. A lét elguruló üveggolyója nagyszerű metaforája a tovatűnő gyermekkori álmoknak.
A vers szerkezetileg öt négysoros szakaszra tagolódik, a gondolatok teraszosan fejlődnek a csúcspontig, az utolsó sorban érve el azt. A tízszótagos sorok megfelelő tördelést biztosítanak a gondolat áramlásának. A hullámzó ritmus, és a keresztrímek illenek az őszi harmónia hangulati megjelenítéséhez. Ahol lehet, kerüli a ragrímeket, a szép csengést a többszótagú rímeltetés biztosítja.
|
|
|
- október 09 2011 09:32:19
Kedves Feri!
Gratulálok esszédhez, tényleg maximálisan kifejtetted gondolataidat a versről és szakszerűen elemezted.
Szeretettel olvastalak!
Évi. |
- október 09 2011 13:50:36
Kedves Feri!
Igazán megtiszteltetés számomra, hogy kiemelten elemezted versemet és azt is hogy milyen jól megláttál benne minden apró mozzanatot.
Mikor nekik látok egy egy ilyen versem megírásához, mondanom se kell, hogy igen csak töröm a fejem, hogy ne ismételjem magam, se mást, ne legyek túl közhelyes és mindig jusson eszembe valami különlegesség, ami feldobja és újra olvasásra invitálja olvasóimat. Érzem, hogy olyan érzéseket, melyeket emberre alkalmaznánk legszívesebben, ha a természet csodáira ültetem át, úgy olyan, mintha akár az emberről is írhattam volna.
Erre példaként kiemelem: " Nyár, pillantásod meddő távlata, hol vonz, hol eltaszít már magától"
Ha elhagyom azt, hogy nyár, egy szerelmi csalódást leíró versbe illenék.
Talán ezért érzed jónak, mert ott vagy benne te is.
De minden titkomat nem árulom el
Köszönöm még egyszer.
Szeretettel Joli |
- október 09 2011 13:51:56
Ez még ötletnek is nagyon jó, én minden esetben állok rendelkezésedre elemzés tekintetében.! |
- október 09 2011 17:19:14
Ferikém, nagyon örülök ennek a verselemző esszének, mert Jolika verse nekem is kiemelkedett, és gyönyörködtem a szépséges szerkezeteiben! |
- október 09 2011 17:27:53
Feri!
Ideírok egy másik változatot, hogy biztosan elolvasd és pontosan érts, hogy mire gondoltam.
Az ébredő dolgok lágy neszében
terpeszkedőn rám köd gomolya ül,
fény-árnyék játék szökken az égbe
érzéseim nemezei közül.
Ölelésem tűhegyek fogadták,
a végtelent tártad egykor bőszen,
alkudtál a hazugság oldalán,
hát most bújj, bújj fekete ürömbe.
Még feltűnnek néha szőke képek,
de neked nem nyílik babérvirág,
fehér fürtök semmibe lépnek,
s viaszlevelük fals dalt intonál.
Hisz pillantásod meddő távlata,
hol vonz, hol eltaszít már magától,
s e tétova ingoványt látva ma,
tudd, hogy én nem félek a magánytól.
Az éveink vászontakaróját,
önmarcangolásunk telerótta,
vesztettél, de játékod manírját,
halál mossa le rólad, ha tudja. |
- október 09 2011 17:28:28
Feri!
Ideírok egy másik változatot, hogy biztosan elolvasd és pontosan érts, hogy mire gondoltam.
Az ébredő dolgok lágy neszében
terpeszkedőn rám köd gomolya ül,
fény-árnyék játék szökken az égbe
érzéseim nemezei közül.
Ölelésem tűhegyek fogadták,
a végtelent tártad egykor bőszen,
alkudtál a hazugság oldalán,
hát most bújj, bújj fekete ürömbe.
Még feltűnnek néha szőke képek,
de neked nem nyílik babérvirág,
fehér fürtök semmibe lépnek,
s viaszlevelük fals dalt intonál.
Hisz pillantásod meddő távlata,
hol vonz, hol eltaszít már magától,
s e tétova ingoványt látva ma,
tudd, hogy én nem félek a magánytól.
Az éveink vászontakaróját,
önmarcangolásunk telerótta,
vesztettél, de játékod manírját,
halál mossa le rólad, ha tudja. |
- október 09 2011 17:30:07
javítás: értsd, természetesen |
- október 09 2011 20:08:34
Remek ez a változat is Joli, és nagyon jó a párhuzam a természet metamorfózisa és az emberi érzelmek változása között. Persze, az első verset olvasva nem gondoltam ennyire konkrétan az allegorikus tartalomra, csupán sejtettem, a finom, burkolt célzásait. Érdeklődéssel és olvasom mindig érzékeny alkotói fantáziád míves termékeit! |
- október 09 2011 20:10:02
Kedves Évi, Irénke, örülök, hogy itt jártatok, és kicserélhettük gondolatainkat Joli szép verséről. |
- október 11 2011 10:23:34
Kedves Feri!
A világért sem mulasztanám el, hogy a verselemzésedet elolvassam. De ha más írt volna hasonlót, azt is nagyon szívesen vetem volna!
Néha el is kelne, főleg olyan verseknél, amiket csak igen sok gondolkodás után lehet megérteni, kibogozni a mondanóvalót.
Reitinger Joli eme verse, de a többi verse is mindig nagyon szép, és biztosan nem okozott nehézséget a verselemzés.
De a kifejezések, amit használtál, nagyon választékosak, s én azt hiszem, így nem mindenki tudná kifejezni magát.
A verselemzés olyan, mint maga a vers. Kitűnő!
Ezért nekem is nagyon tetszett!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- október 11 2011 10:24:36
Bocsi Feri! nem verselemzé, hanem esszé! |
- október 11 2011 12:53:51
Kedves Zsuzsikám, ez az esszé, végül is egy verselemzés! Csak az én finomkodó modorosságom adott neki ilyen előkelő titulust!
Fránya hubart így jásza az eszét,
elemzés helyett ezért írt esszét!
Viccet félretéve, magam is úgy gondolom, hogy jó lenne néha ezzel a műfajjal is próbálkozni. Sok olyan remek vers lát napvilágot, amelyik megérne egy misét!
Köszönöm figyelmedet, kedves szavaidat, szeretettel, Feri |
- október 14 2011 12:39:59
igen, kezd kinőni egy nemzedék, akiknek a printmédiában is helyük van! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. március 19. csütörtök,
József napja van.
Holnap Klaudia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
