|
 Vendég: 99
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 V
Pongyolámat szétszaggattam,
nem kell most már, el vele!
Könnyeimmel megáztattam,
mert még mindig szeretem!
- Mi a fenének jössz mindig utánam? Napok óta itt jársz a nyomomban, mondd mit akarsz tőlem? - kérdeztem a zöld szemű fiútól.
- Én vagyok az új stílusod, mert tudom, hogy Tündike (ihletem) most nincs melletted és én diktálom neked mostantól az ütemet! - mondja a fiú kissé arrogánsan. (Na nehogy azt hidd, hogy a nyúl viszi a puskát már csakugyan! Még, hogy új stílus, röhögnöm kell, azt hiszed, hogy rád kattanok? Lehet, hogy Te szebben suttogsz a fülembe, de nem érdekel!)
- Ide figyelj, te kis zöldszemű! (Nem mondom szép zöld szeme van, de a modora nem jön be nekem.) Mi a bajod az eddigi stílusommal? - kérdezem az új stílust.
- Az a bajom Veled, hogy nem fejlődsz! Azzal, hogy most szétszaggattad a pongyoládat, láttam (honnan a fenéből láttad, már leselkedsz is utánam, nem csak követsz?) nem oldottál meg semmit! Mert ott sírsz napokon keresztül a pongyolád mellett, ahelyett, hogy kidobtad volna már a kukába! Nem, Te azért még megszárítgattad és visszahajtottad a szekrénybe! - mondja a zöldszemű. (Hát ezt is kifigyelte, honnan a fenéből látja, hogy mit csinálok? No mindegy majd elmondja, most rohadtul kíváncsivá tett. No nem annyira, mint azt ahogy ő szeretné, de legalább meghallgatom, mit veszíthetek? Semmit!)
- Nos, akkor új stílusom, mit tanácsolsz, mesélj, csacsogd el szépen! - mondtam neki és szemrebbenés nélkül álltam a tekintetét. (Éreztem, hogy kemény harc lesz kettőnk között, de fel vagyok fegyverkezve, zsebemben egy jóféle bicska, mely már ki-ki dugja éles fejét, hátizsákomban egy bunyós kesztyű, nem egy, kettő, soha nem lehet tudni alapon, fejemben nincs semmi, mert az meg már minek,erős vagyok, megküzdök veled Te kis zöldszemű)
- Például írhatnál Te nagyon szépen a történelemről, régmúlt idők eseményeiről, háborúkról, sanyarú emberi sorsokról, vagy netán képzőművészeti csodákról, mitológiáról,
szépirodalomról szép stílusban, de nem tudsz, azt látom rajtad. Ezért vagyok itt. Meg foglak tanítani! - mondta az új stílus.
- Oké, én nyitott vagyok mindenre! Hallgatlak!-mondtam neki kedvesen.
- No nem, hát én most nem fogom neked megtanítani amit már régen meg kellett volna tanulnod, nehogy azt hidd!-mondta hidegen.
(Akkor meg mi a fenéről beszélsz, összevissza beszélsz. Úgy látom, hogy erélyesebben kell fellépnem ellene, mert nem fog békén hagyni!)
- Ha nem akarod megtanítani nekem, akkor miért vagy itt! Úgy sem veszlek föl, te nem az én stílusom vagy! Nem tudsz meghatni, úgy hogy nagyon szépen megkérlek, hogy távozz tőlem! És soha többé ne gyere a hátam mögött, mert előveszem a szerszámaimat és megküzdök veled fizikailag! (No ugye, ezt már nem mered vállalni, mert beláttad - megmutatva neki bicskámat és bunyós kesztyűmet - hogy semmi esélyed)- mondtam neki állva a tekintetét.
Jobbnak látta, ha elsomfordál.
Haza mentem, elővettem a szétszaggatott pongyolámat és összevarrtam nagy öltésekkel, (mert varrni sem tudok, meg stoppolni sem) nem baj, otthon nem látja senki, de én így rongyosan, összevarrva is csak őt szeretem.
Új stílusom el veled,
oda menj, hol szeretnek
jó nekem a pongyolám,
tudom, mindig vigyáz rám!
|
|
|
- november 09 2011 11:07:27
Barátnőm!
Igazad van," az a rongyos régi!" Nekem is van egy ilyen pongyolám.
A stílusod pedig nem úgy néz ki, hogy pongyola lenne, ha többszázan olvassák!
Puszillak: Pircsi |
- november 09 2011 11:31:38
Barátnőm!
Köszönöm, hogy megtekintetted a "pongyolát"!
Különben ez a kis zöldszemű fiú- nem mondom helyes fickó, de a zöld színt utálom a szemet meg kifejezetten, - napok óta a nyomomban van, nem tudtam tőle másképp szabadulni, minden áron rám akarta erőszakolni magát, hogy ő lesz az új stílusom. Pedig egy nagyon kedves, szeretett klubtársam szavai jutnak az eszembe. "Mindenkinek van egy stílusa, ahogyan ír".Tehát akkor más stílus nem kell nekem, van sajátom. Még ha egy kicsit szakadt is (ha pongyola, ha nem,) akkor is az enyém.
Köszönöm, hogy itt voltál!
Szeretettel: Évi. |
- november 09 2011 14:09:17
Kedves Viktória!
Ne félj, nem lesz üldözési mániád, a kis huncut kissé arrogáns zöld szeműt elkergettem, nagyon akart tapadni, de nem engedtem neki, mindenkinek van saját stílusa, és én a sajátomhoz ragaszkodom és ahhoz vagyok hű.
Egyébként, most boldog vagyok, mert kaptam Tündikémtől az SMS-t, hogy holnap érkeznek haza, úgy hogy végre újra itt lesz velem. Véglegesen itt fognak lakni - felajánlottam nekik az egyik szobánkat amíg lesz saját lakásuk, úgy hogy mindig itt lesz velem.
Vikikém nagyon szépen köszönöm, hogy véleményeddel itt jártál.
Gyere holnap is, mert... azért, mert gyere, szeretem, ha itt vagy!
Szeretettel: Évi. |
- november 09 2011 19:19:25
Kedves Évi!
Hihetetlen Vagy. Számomra lassan kezdenek az írásaid valamiféle szellemi droggá válni, mert az utóbbi napokban kissé "behavazódtam", s lapátolnom kellett, hogy végre olvasni is jöhessek és alig vártam, hogy mivel fogsz szórakoztatni. Hát nem csalódtam. Még az agysejtjeim is mosolyogtak. Kösznöm.
Szeretettel ölellek: Tara |
- november 10 2011 09:52:13
Kedves Tara!
Nagyon szépen köszönöm, hogy megtisztelsz figyelmeddel és véleményeddel. Annak külön szívből örülök, hogy tetszenek az írásaim, hiszen én úgy gondolom, hogy ha Te jónak ítéled, őszintén teszed és 1oo %-osan elfogadhatom a véleményedet, mert Te már bizonyítottad, hogy milyen jó író vagy. És ha Te úgy ítéled, hogy alakulok, akkor az biztos, hogy úgy is van.
Nagyon örülök annak, hogy fel tudtalak vidítani.
Saját szórakozásomra írok és mérhetetlenül boldog vagyok, ha tehetséges emberek megdicsérnek, mint ahogy azt Te is teszed.
Véleményedet nagyon köszönöm.
Szeretettel ölellek: Évi.
Ui.: Tudok szerezni ócsóér' hólapátot a téli időszakra, ha gondolod, felvásárolom a készletet, bankkártyával fizetek, van belőle bőven, a számát sem tudom, hogy mennyi!
A nyóckerbe árulják!!! |
- november 10 2011 16:38:31
Kedves Sanyi!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál, ha pongyola, ha nem, tök mindegy, elbíbelődök vele mindennap hajnal tájban, és ha még sokan olvassák - megnyitások száma - külön öröm számomra, hogy megoszthattam gondolataimat.
Szeretettel: Évi. |
- november 10 2011 19:49:57
Kedves Évi!
Megszoktam már a stílusodat, és mindenkinek meg van a magáé!
Én sem tudnék másként írni, mint ahogy tudok, ha bár az évtizedek elszálltak a fejem fölött!
Ha mások óhajára próbálnál változtatni a megszokott stílusodon, az nem Te lennél.
De ha az ihleteddel és különböző zöld szörnyetegekkel való párbeszéded mellé még egy-egy jópofa történetet is varázsolsz, az még jobban tetszik!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- november 11 2011 08:41:26
Kedves Zsuzsika!
Az egyéni stíluson nem is lehet változtatni - nem mondom, hogy nem lehet finomítani - de gyökeresen megváltoztatni szerintem sem lehet.
Megpróbálom a szörnyetegekkel és az ihletemmel folytatott párbeszédeket színesebbé tenni, jópofa történeteket beleszőni, akkor biztos, hogy élvezetesebb lesz.
Köszönöm szépen, hogy olvastál és véleményeztél:
Szeretettel és üdvözlettel: Évi. |
- november 11 2011 18:33:52
Kedves "külső - belső" olvasók! Köszönöm, hogy figyelmetekkel "itt" jártatok.
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
