|
 Vendég: 90
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 V
Kedves Mindenki. A leányom alkotgat, verseket és történeteket, pedig csak 15 éves.
Egy utcán voltam. Zöld fű, kék ég, tökéletes házak és rendes emberek. Nagyon szép látványt keltett az egész egybe. Körbenéztem és szinte láttam az emberekből áradó szeretetsugarakat. Végig pásztáztam a szememmel a túloldalt és ott pillantottam meg Őt talpig fehérben rám várva. Vöröses barna haja csillogott a napfényben, és ahogy meglátott engem szája önkénytelenül mosolyra húzódott és mély barna szemei megcsillantak. Hívogatóan intett felém. A kísértésnek nem bírtam ellenállni, ezért futva indultam felé Futottam és futottam, de a köztünk lévő távolság csak nem akart eltűnni. Elindult felém, aminek örültem, mert egyre közelebb lett hozzám, de még így is nagyon lassúnak éreztem ezt az egészet. Csak rám nézett sehova máshova, se jobbra, se balra. Meg is történt a baj. Egy autó száguldott az eddig kocsi mentes úton. Gyorsan kellett döntenem: elé ugrok vagy meghal. Ellenben az autó gyorsabb volt a reflexemnél. Elérte…
-Quin, Quin? Jól vagy?- kérdezte egy hang a sötétben. A hang ismét megszólalt. - Kelj fel!- Kinyitottam a szemem. Arcomtól két centiméterre lehetett Paul arca.
–Hogy? Mi? – Kérdeztem értetlenül. Igaz, hogy sötét volt, de azt tisztán láttam, hogy ő csak szemöldökét ráncolva nem értett engem. Bár a helyzetet én se fogtam fel.
–Elkezdtél zihálni, aztán motyogtál valamit, így a legjobb megoldásnak azt találtam, hogy felébresztelek. – mondta. Éreztem, hogy még mindig rémült arcot vágok, de belül a mosoly ült ki az arcomra. Tehát csak álmodtam. Nem történt semmi rossz. Várjunk csak!
- Mit mondtam? Kérdeztem. Kissé megrémültem, hogy valami bődületesen nagy hülyeséget mondtam.
–Hát csak azt ismételgetted, hogy: Ne! Nem lehet! El akarod mondani?- kérdezte. vártam egy időt, hadd higgye azt, hogy legalább gondolkodom rajta. De válasz nem tükrözte a várakozást ugyanis a válasz egyszerű, rövid és célratörő volt.
–Nem!- a szavakat szinte dobáltam a levegőbe.
–Biztos?- kérdezte kérlelően.
–Hát talán…- Hadd, keltsem benne azt az érzést, hogy elmondom. Tudom, hogy ezt akarja, de én nem. Ha azt hiszi, hogy elmondom, akkor neki az azt jelenti: megbízom benne. Nem arról van szó, hogy nem bíznék meg benne, mert teljes bizonyággal megbízom benne, de az elmém ennek része mindenki számára eltitkolt. Senkinek nem szoktam elmondani ezeket az álmokat több okból is. Első egy halvány dolog sincs összefüggésben a valósággal; Második mindenki hülyének nézne, ha elmondanám. –De Öööööööö biztos. Nem akarom elmondani.
–Rendben, elmondod, majd ha akarod!- Huh, gyorsan leakadt a témáról, de nem bánom.
–Most már nincs mitől félned, én itt vagyok! – Tetszett, hogy ezt mondta. Ettől nőnek éreztem mellette magam. Az eddigi barátaim közül, még csak vele képzeltem el a jövőm. Visszabújtam a takaró alá és karjaiba furakodtam. Meleg mellkasához simultam miközben ő egy puszit nyomott a fejem búbjára. Biztos nem rémálmom. Ma már biztos nem Hallottam szívverésének ütemes dobogását, amitől megnyugodtam. Lassan kezdtem újra álomba szenderedni és már aludtam is. Most nem álmodtam rosszat, de jót se. Jöhet egy új nap......
|
|
|
- november 12 2011 15:50:42
Kedves Frigyi68!
Ha ez 15 éves leányod alkotása, akkor azt mondom, ahhoz képest nagyon jól fogalmaz! Esetleg segítettél benne, vagy adtál neki tanácsokat?
A vége felé szerintem "Ma már biztos nem" egy tőmondat, ami után kellene egy pontot tenni. Mivel utána új mondat következik.
Ez nem nagy hiba!
Nagyon jó érzés, ha egy rémálomból felébredünk, vagy valaki felébreszt minket, mert szinte fizikai fájdalmat tud okozni.
Hasonló álmai talán sokunknak voltak már!
Gratulálok a 15 éves leánynak!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- november 12 2011 21:43:02
Igazából nem is tudtam erről az írásáról. Nem néztem a helyesírást, csak átmásoltam. Verseket írt az egyiket holnap feltöltöm.
A verseiről értesültem, bár nem egy termékeny alkotó. Most ebben a vámpíros lázban ég mint a többi tini.
Írt is a sorozatnak egy saját maga által kitalált folytatást, ami nagyon jól sikerült, de a mérete miatt nem nevezném novellának. Kinyomtatva könyvben 360 oldal lett. Én elolvastam és tényleg nagyon jól fogalmaz. Büszke is vagyok rá. |
- november 15 2011 16:52:23
Nekem nagyon tetszett. Gratulálok!
Szeretettel: Tara
Írjon-írjon! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
