|
 Vendég: 91
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 V
Történetem lehetne fikció is, de nem az.
Etelka és Éva nagyon jó barátnők, évek óta dolgoznak együtt egy munkahelyen egy nagyvállalat könyvelésén. Szeretik egymást, hasonlóan gondolkodnak, azonos szellemi szinttel és iskolai végzettséggel rendelkeznek, az élet nagy dolgait együtt szokták megvitatni, megbeszélni.
Korban ugyan nem "illenek" egymáshoz, Etelka 1o évvel idősebb mint Éva, de ez a szemléletükön nem változtat semmit, azonos elveket vallanak minden tekintetben.
Új kolléganő érkezik a vállalathoz huszonkét éves, csinos, dekoratív, jó megjelenésű, így első benyomásként (külcsin alapján) így értékelendő.
Bár tekintete nem sokat árul el egyelőre értelmi szintjéről. Bemutatkozik illedelmesen, Etelka és Éva kolléganője lesz a könyvelésen. Az rögtön kiderül, hogy érti a szakmáját, hiszen megkapja az első feladatot, mely az volt, hogy könyvelje le a az elmúlt nap gazdasági eseményeit. Tudja, hogy mit, hová, melyik oldalra (T.K.) könyveljen,ismeri a számviteli rendet.
Egy ideig nagyon jól végzi a munkáját, szerény, meg vannak vele elégedve főnökei.
Nem sok idő jut napközben a magánbeszélgetésekre, de nem is arra való a munkahely. Bedolgozza magát szakmailag a főkönyvelőnél - aki 5o-es éveiben járó korrekt,kiváló szakember - értékeli Izabella szakmai tudását. Izabella a legfiatalabb a vállalatnál, talán ebből adódóan nem tud disztingválni? Bár nem hiszem, mert az nem függ össze az életkorral, azt valaki vagy érzi, érti, megtanulja, vagy nem.
Mindenki tegeződik mindenkivel korra, nemre tekintet nélkül, hiszen kollégák, így szokás.
Igen ám, csak Izabella mivel nem tud disztingválni (különbséget tenni) egyforma stílusban beszél mindenkivel korra, nemre, iskolai végzettségre való tekintet nélkül, ami nagyfokú tiszteletlenség.
Egyik nap később érkezik a munkahelyére a főkönyvelő. Kérdezi Izabella Etelkától:
- Etelka, az öreg fószer (Etelka bámul rá tágra nyílt szemekkel, ugyan kiről beszél ez a leányzó, no majd kiderül, de már a stílus nem tetszik Etelkának) hol a francba jár, vittem volna neki aláírni a bizonylatokat, ott szobrozok az ajtaja előtt már egy fél órája, a franc se vár tovább rá- mondja magából kikelve és ledobja az íróasztalra az átutalási megbízásokat.
Éva és Etelka összenéznek, és levonják a konzekvenciát.
- Izabella kedves, először is, nem fószer, hanem főkönyvelő kartárs, másodszor korban az apukád lehetne, harmadszor tudását, iskolai végzettségét tekintve a nyomába nem léphetsz, nem beszélve arról, hogy tudnod kellene disztingválni.- mondja neki Etelka kedvesen.
- Hagyjál már békén a hülyeségeiddel, ti mind olyan konzervatívak vagytok, semmi lazaság, lájtosság nincs bennetek, nekem a ti stílusotok nem jön be! Az a király ahogy én beszélek, no lefogadom nem tudjátok azt sem, hogy mire mondják azt, hogy "királyság". No de nem is magyarázom nektek, úgy sem értitek.- mondja kissé (nagyon) flegmán Izabella és összeszedi a bizonylatokat amit az előbb lazán az íróasztalra dobott.
Belép az irodába a főkönyvelő, köszönti kolléganőit illedelmesen, kedvesen.
- Szervusztok, egy kicsit késtem, de még nem késtem le az átutalási megbízások aláírásáról ugye? (Tudta ő ezt nagyon jól, de ki akarta ugratni a bokorból a nyulat, mert ő is észrevette Izabella nem oda illő stílusát)- mondja értelmes tekintetét Izabellára szegezve.
Izabella előveszi legcsábosabb mosolyát, mert azért ahhoz nagyon értett, hogy csábítson egészen addig, amíg meg nem szólal.
- Helló Endre, igazán jöhettél volna hamarabb is, most rohanhatok majd a bankba, hogy oda érjek 9-ig, mert csak addig lehet bevinni az átutalásokat, ennyit igazán tudhatnál, mert ha 9 után érkezem, csak a következő napon kerül átutalásra a lóvé a számlánkról.(És szeme szikrákat szórt a főkönyvelő felé) Különben is, ott szobroztam már az ajtód előtt, jó lenne, ha oda figyelnél!- mondta megdorgálva a főkönyvelőt. (Ejha, mi lesz ebből, ez a stílus, ez a modortalanság, tiszteletlenség eddig nem volt jellemző e vállalat dolgozóira.)
Éva és Etelka csendben figyelt, érezték, hogy Izabellának a rövid pályafutása véget ért, bármilyen jó szakember is, ugyanis az nem minden, ha viselkedni pedig nem tud.
- Izabella kedves, kérem azokat az átutalási megbízásokat, hadd írjam alá, és légy szíves célozd meg a munkaügyi osztályt, azon belül a bérszámfejtést, megkapod az eddigi béredet és a munkakönyvedet (mert akkor még volt munkakönyv) nem tartok igényt tovább a munkádra. A bankba pedig Etelka viszi el a bizonylatokat.- mondta szigorúan a főkönyvelő.
Izabella kissé megdöbbent, de hamar túltette magát rajta, és kérdőn nézett Évára.
- Most mi a francért játszotta ez a vén trotty
az agyát velem, hiszen eddig olyan kedves volt.
Te sem tudod, ugye Éva? - kérdezte Évát, de válaszra nem várt, tovább folytatta:
- No persze, hát téged is hiába kérdezlek, Te is középkorú vagy, Ti a mai szlenget nem értitek, hiába is magyaráznák (így, hogy magyaráznák, nem - nék, á dehogy, ugyan már!) nektek.
No mindegy, maradjatok ti csak a középkori sötétségeitekbe ágyazódva konzervatívan.
Na csá, örültem, hogy itt dolgozhattam, de levontam rólatok a konzekvenciát, vagy mi a francot, azt sem tudom mit jelent, de jól hangzik, legalább annyira mint az, hogy "király vagy"!- és elviharzott a bérszámfejtés felé. |
|
|
- november 25 2011 11:04:30
 igen, néha a fiatalok úgy tudnak viselkedni, mint ha jólneveltségről, tiszteletről soha nem hallottak volna...és lehet, hogy valóban soha nem is hallottak...szerencsére, ez nem általános...nagyon jó kis írás... |
- november 25 2011 13:30:18
Barátnőm!
Nagyon jó kis történetedhez gratulálok, minden m.helyen akad ilyen "okos" kis fiatalka munkaerő, aki azt hiszi, hogy hálásnak kell lenni, hogy felvették a bizonyos könyvelésre és máris ő dirigál!
Gratulálok, puszillak: Pircsi |
- november 25 2011 14:17:07
Kedves Emese!
Igen szerencsére, nem ez az általános kép a fiatalokról, némi túlzással megírt történet. De attól, hogy valaki jó szakember, sajnos nem mindig intelligens. (intelligenciát egyetlen iskolában sem tanítanak, viszont disztingválni tanít a szülő, az óvoda és az iskola is, már aki fogékony ezekre a dolgokra. Mert ha nem fogékony, a példamutatás sem ér célba nála).
Köszönöm szépen, hogy olvastál és véleményeztél.
Szeretettel: Évi. |
- november 25 2011 14:19:24
Kedves Viki!
Nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártál értékes véleményeddel.
Szeretettel: Évi. |
- november 25 2011 14:20:46
Kedves Sanyi!
Köszönöm szépen, hogy véleményeztél.
Szeretettel: Évi. |
- november 25 2011 14:23:02
Kedves Barátnőm!
Köszönöm, hogy itt jártál és véleményeztél.
Szeretettel: Évi. |
- november 25 2011 16:19:09
Kedves Évike!
Nagyon nehezen tudom összeegyeztetni azt a két dolgot, hogy az új kolleganő olyan jól el tudta végezni a munkáját, közben pedig ennyire igénytelen volt saját magával szemben, s közben másokat nézett hülyének.
Ebből azt a következtetést tudom levonni, hogy ez a fiatal kolleganő úttörő volt a szleng terén mind a beszédje, mind a közösséghez való viszonyulása szempontjából.
Bár azt írod, hogy még létezett a munkakönyv! Ez még valószínűleg 1992. előtt lehetett, ha jól tudom!
Ebből is levonható az a következtetés, hogy bár iskolázott személyről volt szó, még sem tanult meg viselkedni.
Ez jellemző a mai korosztályra is! Itt is mondom: tisztelet a kivételeknek!
Nagyon jól megírtad, ahogy főkönyvelő kartárs is nagyon jó döntést hozott!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- november 25 2011 18:40:51
Kedves Zsuzsika!
Mivel elég sok helyőrségben jártam, éltem eddigi életem során, azért előfordult az idősebb korosztály körében is - nem csak a fiataloknál -, hogy nem tudtak disztingválni. Az, hogy milyen az iskolai végzettsége nem függ össze (sajnos) a viselkedésével.
Találkoztam olyan emberekkel is, akik az "idősebb jogán" nem tettek különbséget emberek között. Ez is nagy hiba. Attól, hogy a prózámban a fiatal kolléganő jó volt szakmailag, de minden más iránt érzéketlen volt. És most jövök megint a hülye illemszabályaimmal, amit én maximálisan hiányolok az emberekből. Ahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni, elsősorban a családban kell megtanulni és példát mutatni. A pedagógus tehetetlen, ha nincs meg a szülők által az "alapozás", és ez nem a pedagógus hibája, és nem is a gyermeké, vagy a serdülőé.
Véleményem szerint ezért nagyon fontos a szülői háttér és a példamutatás a szülők részéről.
Nagyon szépen köszönöm, hogy "itt jártál" véleményeddel.
Szeretettel: Évi. |
- november 25 2011 19:06:19
Csá Évi!
Zsír amit írtá... Figyuzz ide! Az a manis izé sirály! Filózz má! Ha lenyomom az öreg fószert bejön nekem is?
Na csőrözlek!
Andrew |
- november 25 2011 19:37:46
Csá-csumi!
Gondúkoggyá má'.. öreg fószer?
Ne törődj vele, nekem bejössz, az lesz a tuti!
Csá-csumi-csá!
Eva. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
