|
 Vendég: 90
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 MM
Ajándékozási láz így karácsony előtt.
Egyik ismerősöm - talán két évvel ezelőtt történt - rábeszélt, hogy menjek el vele ajándékokat választani, mondván nekem jó ízlésem van, igényes vagyok, elegánsan öltözködöm, no szóval rábeszélt.
Bár ne mentem volna vele, de erre csak utólag jön rá az ember.
- 12 személynek kell vásárolnom, ugye segítesz?-kérlelt Klárika.
Nyakunkba vettük a várost, bár én utálom a tülekedést, a tömeget, a forgatagot, én mindig célirányosan vásárolok ajándékokat és lehetőleg igyekszem olyat venni, ami nekem is tetszik és én is nagyon örülnék neki, ha olyat és azt kapnám ajándékba, amit én adok.
Tizenegy ajándékot szépen meg is vásárolt Klárika, ezek tényleg szuper, hasznos, minden szempontból megfelelő ajándékok voltak. Nekem is tetszettek.
De mit ne mondjak már rohadt fáradt voltam, mert minden pavilonba benézett, vitatkozott is néha, (no ez a stílus már nem tetszett, inkább hátrébb húzódtam mellőle) de végre elérkeztünk az utolsó pavilonhoz.
- Jó napot kívánok, azt a zöld színű kötött pulcsit kérem szépen - mondta Klárika az eladónak (az volt a legolcsóbb és a legcsúnyább)
- Ne hülyéskedj már, ezt kinek veszed? Egyszerűen pocsék, csúnya, gusztustalan - súgtam a fülébe, de nem hallgatott rám, megvette.
- Kinek, kinek, hát van egy vidéki rokonom, tudod, háziállatokkal foglalkozik - baromfi, sertés, szarvasmarha, -jó az oda neki. Nincs nagy igénye.- mondta Klárika szemrebbenés nélkül.
No nálam ezzel a biztosíték kiverve, lehet, hogy olvasott is a gondolataimban, mert egy kis megvetés ült ki az arcomra, (gondolom).
- Jól van, látom már fáradt vagy, olyan keserű képpel bámulsz rám és mintha egy kis gonoszságot is vélnék felfedezni tekintetedben.-mondta Klárika, de nem várt válaszra.
Végre haza érkeztünk, el is feledkeztem Klárikáról, nem is találkoztam vele csak karácsony után újév első napjaiban.
- Szia Klárikám, boldog új évet kívánok Neked, köszöntöttük egymást az illemszabályokat betartva.
Láttam rajta, hogy nagyon mérges és a kezében lóbál egy pulcsit.
- Képzeld el, mi történt velem? Tudod, az a bizonyos zöld pulcsi amit Te is leszóltál, nagyon mérges vagyok a rokonomra.
Úgy szoktuk, hogy karácsony első napján én viszem le neki vidékre az ajándékomat, második napon pedig ő utazik fel Budapestre hozzám és hozza az ajándékát. Be is libeg másnap és így köszönt:
"Szia kedves rokon, hozom az ajándékomat, tudod ahogy szoktuk."- mondja kedvesen és átadja nekem a gyönyörűen, gondosan, ízlésesen becsomagolt ajándékot.- mondja Klárika.
" Tudom, hogy Te mindig úgy vásárolsz nekem, ahogy magadnak is szoktál, csak azt hozod ami neked is tetszik, és te is szívesen elfogadnád"-mondja a rokonom. Ki is bontom gyorsan az ajándékot és meglátom ugyanazt a zöld pulcsit amit én vittem neki, közben levegő után kapkodok, a rokonom kisegít egy pohár vízzel, majd azt mondja halkan, csendesen:
"Nagyon szépen megkérlek, fejezzük be ezt az ajándékozást egymás között, ne vegyél nekem többé ajándékot, én sem tetszem," és válaszra sem várva kilép az ajtón.
-Most mondd meg, volt pofája ilyen ízléstelen, csúnya ajándékkal beállítani hozzám, egyébként is a zöld színt utálom, no meg ez a minőség, nem tudom hol vehette, de most segíts nekem.- mondta az ismerősöm.
- Kinek tudnám én ezt a pulcsit tovább adni, aki örülne neki?- kérlel az ismerősöm.
- Ne haragudj Klárika, ebben én nem tudok neked segíteni, egyedül kell gondolkodnod rajta.- mondtam neki csendesen, de már nem várta meg a választ.
Én pedig levontam a konzekvenciát Klárikáról. |
|
|
- november 30 2011 12:29:01
Kedves Évi!
Jó kis történet a karácsonyi ajándékozásról! Szerintem a vidéki rokon ugyanazt a zöld színű pulóvert vitte ajándékba a budapesti rokonnak, amit az vett neki!
Ha a budapesti rokon ezekután nem vette észre magát, akkor vessen magára!
Tanulságos eset!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- november 30 2011 12:55:59
Kedves Zsuzsika!
Szerintem is azt a pulcsit vitte neki ajándékba, de sajnos úgy gondolom, hogy nem tanult belőle - sznobsága határtalan -, ha pedig mégis észrevette magát, lepereg róla. Vannak ilyen emberek sajnos!
Köszönöm szépen, hogy olvastál és véleményeztél.
Szeretettel: Évi. |
- november 30 2011 15:11:01
Kedves Évi!
Most egy pillanatra ledöbbentem. Csak nincs egy közös barátnőnk?
Vagy mindenkinek van... 
Szeretettel olvastalak: Tara |
- november 30 2011 16:15:32
Kedves Tara!
Én úgy gondolom, hogy sajnos mindenkinek van egy - vagy talán több is - ilyen barátnője, vagy ismerőse, vagy netán rokona
Köszönöm szépen, hogy olvastál és véleményeztél.
Szeretettel: Évi. |
- november 30 2011 18:03:31
Barátnőm!
Ne is mondd az ajándékozást!
Nagyon nehéz, főleg a kevés pénzből!
Nagyon jól megírtad, gratulálok: Pircsi |
- november 30 2011 20:55:12
hát igen...vittem is ajándékot, meg nem is, kaptam is ajándékot, meg nem is..nagyon jól megírt történetnekem is nagyon sok kedves ismerősöm, barátom van, akikre szívesen gondolok karácsonykor(is)mindig magam készítem számukra az ajándékot...idén narancslekvár és csokis narancshéj lesz |
- december 01 2011 10:18:36
Kedves Barátnőm!
Én az utóbbi években úgy csináltam, hogy oda adtam mindenkinek azt az összeget amire futotta és mindenki megvette az ajándékot magának. Kis vacakokat soha nem vettem senkinek, ha nem futotta a költségvetésből egy normális ajándékra - aminek én is örülnék és nekem is tetszene - akkor inkább nem vettem semmit. És mindenki megértette.
Tulajdonképpen volt olyan is, aki sokkal jobban örült a pénznek, mert úgy legalább arra költhette, amire szüksége volt.
Köszönöm szépen, hogy "meglátogattál" és véleményeztél.
Szeretettel: Évi. |
- december 01 2011 10:22:44
Kedves Emese!
A narancslekvárról és a csokis narancshéjról az a véleményem, hogy ha igazán szívből és szeretettel kapja az ember (vagy adja), többet ér minden kincsnél, gyémántnál.
A szeretet a lényeg, ami nem eladó, és nem is vehető meg, és aprópénzre sem szabad váltani, véleményem szerint.
Köszönöm szépen, hogy véleményeddel "itt jártál".
Szeretettel: Évi. |
- december 01 2011 15:22:53
Kedves Sanyi!
Mármint amit Emesének írtam? Gondolom, hogy arra gondoltál.
Tényleg a szeretetnél és az egészségnél nincs fontosabb a világon.
Mert hiába van pénze valakinek, ha szeretni nem tud és még egészsége sincs.
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Évi. |
- december 01 2011 16:48:53
Kedves Viki!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál és véleményeztél.
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
