|
 Vendég: 111
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egy sajátos világnézet mesés formában
Szörnyek vagy emberek
A teraszon állok. Mellettem egy százéves öreg pipázik a hintaszékben és meredten néz elõre.
-Nagyapi! Kérlek mesélj nekem valamit!
-Az én történeteim csupa unalom és semmit tevés fiam. De ha akarod mesélhetek neked arról az idõkrõl mit úgy hívnak újraszületés. Méghozzá az emberiség újjászületése. Bizony. Nagyon rég volt már. Az emberek békében éltek egymással, össze sem lehet hasonlítani azt az emberiséget a miénkkel r11; az öreg rám nézett majd kedvesen mosolygott sûrû bajusza alatt r11; bizony. Úgy mondják egy ilyen verõfényes napon történt minden r11; az arca elkomorult, majd ismét elõre bámult és nagyot szippantott pipájába.
Egy verõfényes naponr30;igenr30;Európa középpontjából indult ki minden. A kis falusi emberek a földjüket mûvelték mire egyszer csak megremegett alattuk a föld. Megijedtek, de mégsem futottak el. Felnéztek a hegyek felé és iszonyatos kép tárult eléjük. Szörnyekr30;bizony szörnyek zúdultak alá a hegyrõl kidöntve a fákat, az állatokat gyilkolva. Pillanatok alatt legyilkolták a falubelieket majd a megyét, az országot, végül az egész világon pusztítottak. Ekkor született egy gyermek. Egy fiú gyermek ki erõsebb, bátrabb és nemesebb volt minden embernél a Földön. A neve: Rem. Egyszerû, de annál többen ismerték és várták eljövetelét. 20 év telt el, hogy a szörnyek elõjöttek rejtekükbõl és leigázták a Földet. Most, hogy Rem férfivá érett elindult a szörnyek királyához, hogy megölhesse. Hosszúr30;pokoli hosszú út várt rá, de tudta, hogy rajta múlik az egész emberiség sorsa. Sok szörnyet megölt útközben, a megmaradt emberek szinte Istenítették, szállást adtak neki és hangzottak a nagy szavak rItt van Rem a szörnyek rémer1;; rKétszáz szörnyet vágott le 10 másodperc alattr1;; rEzer szörnyet vágott le húsz másodperc alattr1;r30;satöbbir30;satöbbir30; Mire elérte a királyt, lába már remegett és hasa is komoran korgott az éhségtõl. Bedöngetett hát a kapun és a kaput nyitó õröket szempillantás alatt levágta. Haladt a torony tetejébe fel a hosszú, kacskaringós csigalépcsõn és végre megérkezett. Ott állt a hatalmas szörny elõtt ki nem volt más, mint egy emberi lény. Nevét sem kérdezte, gyorsan fejét szegte és a szörnyek azon nyomban fejvesztve menekültekr30;
Az emberiség sorsa, amit egy ember taszított hanyatlásba végre kivirágzottr30;
A millió ember közül ki túlélte nem sokan adták tovább ezt a történetet így az emberek olyanok lettek, amilyenek. Hittek a csodákban, egymást ölték és ölik csak, hogy pénzhez jussanak. Nem tudom mikor fog eljönni a nap mikor újra megremeg a föld a szörnyek alatt, de nem hiszem hogy erre sor kerülne édes fiam. A hegyekben alvó szörnyeket senki ember nem fogja felébreszteni, hisz maga az ember az, aki leginkább tudja pusztítani az emberiséget.
|
|
|
- október 20 2008 14:22:34
Kdves Abnorm!
Nem tudom, március 8-án tagja voltam-e már ennek az irodalmi klubnak, de most találtam meg írásodat.
Nagyon teszik. A mondanivalóddal azonosulni tudok. Valóban az ember az, aki saját maga ellen tesz, gonosz cselekedetei által (by evil did).
Sajnálom, hogy bár többen is megnézték írásodat (65 alkalom) még sem tettek hozzászólást. Én ma nyitottam meg (081020) és nem tudtam vona elmenni innen szó nélkül!
Üdvözöllek: Torma Zsuzsanna
 |
- szeptember 18 2009 20:15:33
Szia!
Nagy igazságoz fogalmazol meg, de jobban kidolgozhattad volna a történetet. Amit a nagyapa mesél, az nekem kissé összecsapottank tűnik. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
