|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Egy daganatos beteg naplójából
Első fejezet
Kilenc évvel ezelőtt, májusban beköszöntött életembe egy új korszak, ami jelentősen átértékelte hozzáállásomat a mindennapok küzdelmeihez. Gyönyörű napsütéses időnk volt, korán ébredtem, készültem dolgozni. A szokásos reggeli teendők, nagyviziten való részvétel, majd az elrendelt gyógyszerek, infúziók összeállítása következett. Miközben az infúziós állványra előkészítettem a tasakokat, futó pillantást vetettem a tükörbe, majd hirtelen ért a felismerés, a nyakamon bal oldalon duzzanatot véltem felfedezni.
Kolléganőmnek azonnal jeleztem ezt, azt mondta, nincs ott semmi, csak beképzeled magadnak. Ezzel nyugtatott, de valami különös érzés mégis ott motoszkált bennem. Májusban volt az osztályon dolgozók alkalmassági vizsgálata, ami vérvétel, mellkas rtg, szemészet, fül-orr-gégészet, nőgyógyászati vizsgálatokból tevődött össze. Mindenki készülődött, csak én ültem ott egyedül, mivel a szülési szabadságról visszajöttem én ezeken a vizsgálatokon részt vettem november végén.
A főnővérrel beszélgettem, mondta gyere velünk te is, hogy ne kelljen minden évben neked egyedül végigjárni a vizsgálatokat. Meggyőzött, és most visszagondolva ez mentette meg az életemet. Levették a vért, majd hívtak a mellkas rtg-re. Vissza is érkeztem, majd egy rövid időn belül telefonáltak, hogy menjek vissza, készítenek még egy felvételt. Az orvos a mellkasomban hatalmas árnyékot látott, ezért akarta összehasonlítani a két felvételt. Ugyanaz volt az eredmény mindkettőn. Ekkor kérte, hogy menjek el a Tüdőgondozóba. Délután mikor kezemben tartottam a laboreredményemet, akkor a vérképemben bizonyos értékek emelkedettek voltak, nem drasztikusan, de azért elgondolkodtatott. Azonnal cselekedtem is, a belgyógyászaton megvizsgált az ügyeletes orvos, írt fel antibiotikumot, majd megbeszéltük, ha nem leszek jobban, akkor menjek vissza hozzá. A főnökömnek szóltam, hogy másnap nem megyek dolgozni, kivizsgáltatom magam.
Másnap reggel mentem a Tüdőgondozóba, ahol azt mondta az orvos, hogy valószínűleg kétoldali tüdőgyulladásom van. Elvetettem, mondtam az nem lehet, akkor magas lázam lenne. Elkezdődtek a vizsgálatok, be is kellett feküdni a kórházba, hazamentem összepakoltam a szükséges dolgaimat, fogalmam sem volt mi is lesz, meddig kell vendégeskednem.
A volt főnököm megvizsgált, azonnal észrevette a nyakamon a duzzanatot, jelezte is, hogy meg vannak a nyirokcsomóim nagyobbodva.
Azonnal el is helyeztek a Belgyógyászati osztályon. Mindennapos rutin vizsgálatok, hogy közelebb kerüljenek a diagnózishoz. A vérképemben nem történt jelentős változás, az előírt gyógyszeres terápia alkalmazása során.
Az idő fogaskereke olyannyira lassan menetelt, szinte alig-alig teltek a napok, órák, percek...
Konzíliumot kértek, majd a sebészeten úgy döntöttek, hogy biopsziát fognak végezni, az ökölnyi összekapaszkodott csomókból.
Elérkezett a nagy pillanat, egyedül sétáltam át a sebészetre, ahol egy ismerős orvos rákérdezett, neked lesz a biopszia? Együtt sétáltunk fel a műtőbe, helyi érzéstelenítésben hozzá is kezdett, kérte beszéljek hozzá, ha kérdez, nagyon óvatosan metszést ejtett a nyakamon. Végtelennek tűntek azok a percek, gondolatok kavarogtak bennem. Nem is tudtam mennyi ideje feküdhettem a műtőasztalon, a rám vetülő fény zavaróan hatott rám, becsuktam szemeimet. Jó ideig eltartott, mire sikerült a nyirokcsomó eltávolítása, aztán plasztik varratot kaptam, húzódott a nyakam, szinte kényszertartásban tartottam, fájt minden mozdulat.
Visszaértem valahogyan az osztályra, fogalmam sem volt, hogyan is, szinte csak bolyongtam egy számomra ismeretlen világban a gondolataimmal, már-már az ájulás környékezett, forgott velem a világ. Bezuhantam az ágyamba, agyaltam, mi is lesz a diagnózis.
A biopszia eredménye még jó ideig váratott magára...
|
|
|
- december 09 2011 09:02:20
Kedves Vali!
Nagyon jónak tartom, hogy írsz ezekről a nehéz időszakokról!
Örülök, hogy megosztod velünk, de jobb lett volna, ha a betegség nem következik be, ezt még hozzá kell tennem!
Mindannyian örülni fogunk, hiszen tudjuk, hogy sikerült legyőznöd!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- december 09 2011 09:18:37
Kedves Zsuzsanna!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál és véleményeztél!
A napokban megfogalmazódott bennem, hogy részletesen beszámolok az akkor velem történt eseményekről. A kezdet kezdetétől a remisszióig. |
- december 09 2011 09:55:07
Kedves Valika!
Én is úgy gondolom, hogy jó ötlet, hogy megosztod velünk gyötrődéseidet, hiszen egyszer ki kell írni magunkból mindent.
Olvasva "naplódat", arra következtetésre jutottam, hogy nem is gondolunk bele sokszor egy ilyen helyzetbe, amilyen a Tiéd is volt - szerencsére most már múlt időben lehet beszélni róla -, hiszen ezt csak az tudja igazán átérezni aki hasonlókon ment keresztül.
És én ilyenkor nem találok szavakat, mert csak azért, hogy mondjak valamit - mert esetleg úgy illik -nem teszem, mert csak azt mondhatnám, hogy "tudom mit érzel, vagy éreztél". Pedig nem tudom - épp ezért nem is mondom - csak el tudom képzelni.
Valika, örülök annak, hogy Te legyőzted és várom a folytatást.
Szeretettel olvastalak!
Évi. |
- december 09 2011 10:02:20
Kedves Varika!
Valóban senkinek fogalma sem lehet arról, hogy abban az adott pillanatban, percekben, napokban, hónapokban, években mit éltem át, milyen akaraterőre, kitartásra, gyógyulásba vetett hitre volt szükségem.
A külvilág csak a külsőségeket látta, hogy mi is zajlott ott legbelül azt senki nem tudhatta, még a közvetlen környezetemben élők sem. Köszönöm, hogy olvastál és véleményeztél!
Hamarosan felkerül a második fejezet! |
- december 09 2011 11:37:32
Drága kis Valikám!
Borzasztó lehetett, sajnos engem is többször mútöttek, tudom, hogy miről szól!
Örülök, hogy szépen felgyógyultál, mert erős vagy és AKARTÁL!
Én is az akaratos természetemnek köszönhettem, meg a kisfiamnak,
akit fel kellett nevelni!
Gratulálok sok szueretettel ircsi  |
- december 09 2011 12:14:55
Nagyon szépen köszönöm Sándor, hogy olvastál és véleményeztél!
Valóban hosszú út vezetett idáig, de megérte! |
- december 09 2011 12:16:05
Nagyon szépen köszönöm Pircsi, hogy olvastál és véleményeztél!
Mi más is adhatna még több erőt, mint a gyermekeink, akiket fel kel nevelni! |
- december 10 2011 07:19:31
Kedves Valika!
Nagyon jó, hogy szenvedéseidet megírod - és nagyon jól írod meg. Remélem, minél kevesebben leszünk/vagyunk akik "élőből" ismerik a >biopszia< vagy a >sugárkezelés< lényegét. Remélem, minden rendben lesz nálad (is).
szeretettel
Domokos |
- december 10 2011 08:13:46
Kedves NDI!
Igyekszem megírni részletesen a kilenc évet felölelő betegségem történetét. Remélem, hogy nálad is minden rendben lesz, a hosszú úton végig kell menni és Győzni!
Jó egészséget kívánok!
Szeretettel: Vali. |
- december 10 2011 09:51:39
a lényegen túl - láttatóan megírt történet, MŰ, amit fűszerez,. hogy beteg és képezett eü dolgozó vagy egyszemélyben!
KELL ILYEN ÍRÁS, nemcsak irodalomként, de ebben a pesszimista világban - egy reménysugár! ismerlek és tudom, hogy túlélő vagy!!! |
- december 10 2011 10:10:35
Kedves Rapista!
Azért döntöttem így,. hogy megírom részletesen a betegségem történetét, hogy ha valaki hasonló helyzetbe kerül, erőt tudjon meríteni. Folyamatosan írom a következő fejezeteket, visszamegyek az időben, újra átélem, de ennyi idő távlatából sokkal könnyebb erről beszélni. Igen, valóban ismersz, én azt szoktam mondani, hogy igazi küzdő típus vagyok, aki a jég hátán is megél és nem ismerek lehetetlent. Győzelem, hit mindenek felett! |
- december 10 2011 10:22:12
Jaj Istenem!!!!!!!!!!!?????? Andy |
- december 10 2011 10:23:56
Kedves Andy Jazz!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastad az első fejezetet! |
- december 10 2011 20:54:28
Történeted megdöbbentett. Jól megírtad,bár elég szomorú eset.
Remek egészséget kívánok!
Üdv.: Imi |
- december 10 2011 21:19:26
Nagyon szépen köszönöm Delfinke!
Szerencsére már múlt időben beszélhetek erről a történetről. |
- december 11 2011 11:25:27
Nagyon jó,hogy leírod e betegséged lefolyását.Minden tiszteletem tiéd.Csak gratulálni tudok hozzá.
Szeretettel:Gyula. |
- december 11 2011 14:04:40
Kedves Gyula!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvasod a daganatos betegségem naplófejezeteit! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. december 26. csütörtök,
KARÁCSONY napja van.
Holnap János napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
