|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 V
Letargia...
Ilyenkor év vége közeledtével már nagyon elfárad az ember. A munkahelyen az év végi hajrá, mérleg készítés, túlórák, utolsó csepp vérig.
De mi van az otthon elvégzendő teendőkkel, melyeket karácsonyig feltétlenül le kell végezni.
Soha nem gondoltam volna, hogy ahogy az idő szalad velünk, egyre idősebbek leszünk, egyre kevesebb lesz a kedvünk ezeket elvégezni.
Még ráadásul belerondít a hangulatunkba ez a télen jött tavasz, mely ugyan jó, mert ahelyett, hogy végezné az ember a feladatát, ücsörög a napsütésben az összes sétányon fellelhető összes kis padon. Miért, teheti, van még idő karácsonyig. Van még két hét, az alatt a világot meg lehet váltani. (meg ám, a hülye fejeddel, azt hiszed, de nem baj, higgyed csak, majd pofára esel ha rádöbbensz, hogy nem is olyan sok az a két hét). Szóval világ megváltás, no persze, fiatalon, akkor igen, de már idősödő korban, amikor egy óráig tart csak a reggeli felkelés az ágyadból, mert fáj, sajog minden porcikád. No persze most nevess, ugye, hogy nem tudsz, csak sírva nevetni.
Amíg idáig jutok gondolataimban, előveszek egy papírt, ceruzát és leírom - nem mintha nem lennének itt a fejemben -, hogy mit is kell elvégeznem itthon. De addig is amíg leírom telik az idő, mert hangulatom egy szál sincs, hogy elkezdjem végre a munkálatokat.
Első dolgom lenne, hogy végezzek egy nagytakarítást. Odáig jutok, hogy leírtam, ez az első feladat. Hozzákezdek komótosan, no nem sietek, mert nincs kedvem, különben is úgy fáj a térdem, hogy sírva nevetek. (De min nevetek, magam sem tudom, de azért mert nevetni jó)
Nézem a TV-ben a reklámot a mágneses térdszalagról, le is ülök nyomban,( ott egye meg a fene a takarítást, majd holnap) mondja a reklám a dr. levisz (lehet, hogy nem így kell írni, de teszek rá, most ehhez sincs hangulatom, hogy jól megfigyeljem a doki nevét) által tudományosan bebizonyított hiteles mágneses térdszalag, egyet fizet, tízet kap, no ez kell nekem. Hátha meghozza a hangulatomat is.
Elkéstem, nem lehet megrendelni, mert már nem ér ide karácsonyig, úgy hogy kénytelen vagyok a második feladatomhoz hozzákezdeni
(hogy az elsőt sem fejeztem be, nem baj, azt elodáztam holnapra) tehát a második feladatom az ablaktisztítás, függönymosás (hú, de utálom, most már igen, régen szerettem, mert még fiatal voltam, tele erővel, egészséggel, mindent elsöprő akaraterővel) de ha jól belegondolok, ez a feladat is ráér, majd ezt holnapután. Tökéletesen megnyugtattam magamat, hogy ráérek még, mi a francnak kapkodnék, még teljesen belerokkanok.
Szóval kipipálom csak úgy simán, hogy ne törjön ki azért a ceruzám hegye, mert akkor mi lesz velem, több ceruzám nincs, hogyan fogok pipálni a többi elvégzendő feladatnál.
Harmadik feladatom ahogy így jobban szemrevételezem az írásomat, a portalanítás lesz, majd ha az előző kettőt elvégeztem. No jó, ha majd elvégeztem, de mikor? Hát mondjuk ezt a feladatot átteszem a jövő hétre, miért, van még időm, hátha megjön a kedvem is.
Telnek az órák, a napok, de a kedvem sehol.
Hogyan találjam meg újra? Mindenbe belekezdtem és a végeredmény egy nagy nulla.
Miért az is egy szám, én szeretem, nem kell vele sokat vacakolni, számolgatni összevissza, hiszen azt úgysem tudok, a nulla, az igen, az a nyerő szám most nálam. Jó, tudom, eddig a hármas volt, utána a 2o-as, de ezeket már unom, úgy hogy most karácsony előtti két napig a nulla lesz a befutó.
Vegyek be egy kis hangulatjavítót (no gyógyszerre gondoltam, nem holmi bódító alkoholra, bár a kedvem (hangulatom) biztos, hogy megjönne tőle, de annyi alkohol nincs itthon, hogy még ahhoz is elég legyen, hogy ezeket a feladatokat el is végezzem normálisan.
Úgy hogy elvetem ezt a gondolatot (is)
Szóval ott tartok, hogy satírozom a papírt, amire összeírtam az elvégzendő feladataimat ( miért ne, lehet vele satírozni, 2B-s cerka, még a gyorsíráshoz használtam annak idején) és ez adta a világmegváltó ötletet.
Mivel már gyorsírni elfelejtettem (miért, azt is el lehet, ajaj, mindent el lehet felejteni, legalábbis nálam ez bejön, ha akarom, ha nem) de azért még egy két jel itt maradt a fejemben, gyorsan levéstem a 2B-s ceruzámmal, de elolvasni már nem tudom. Végül is így írtam le a még rám váró (holnap, holnapután, vagy karácsony előtt két nappal) feladatokat, tutira nem tudom elolvasni, a filkómból is kiesik már minden, úgy hogy meg vagyok nyugodva. Kezd visszatérni a hangulatom is, ránézek a gyorsírási jelekkel teletűzdelt papírszeletkékre (mert már közben szét téptem, úgysem kell, hiszen nem tudom elolvasni) és vidáman indul a napom. No nem a mai, hanem majd a holnapi, vagy a holnaputáni.
|
|
|
- december 14 2011 11:00:43
Drága Barátnőm!
Ne is mondd!
Az előbb tárgyaltuk ki a férjemmel, hogy más megint Karácson, alig mult el az előző!Jön az egész család, mind bejelentkezett, lessz teltház!
Nagyon jót írtál!Gratulálok: Pircsi |
- december 14 2011 12:39:45
Kedves Évi!
A munkálatok 2B-s ceruzáddal való "felvázolása" egész jól sikerült, kellő humorral, mint mindig!
A napokban jutott eszembe (de nem csak most), hogy a gyorsírást 17 éves koromtól fogva szinte az év minden napján használtam, de főleg a munkahelyemen. De a 3 év alatt, amígy Niki lányommal idehaza voltam, addig is gyakoroltam, ujságcikkek szövegét írtam le gyorsírással, hogy ne felejtsem el.
Ennek köszönhetően, a továbbiakban is nagyon jól hasznosíthattam ebbéli tudásomat, és szinte a munkaviszonyom megszűnésének utolsó napjáig használtam a gyorsírást.
Most gondolkodóba estem, hogy ez a hosszú éveken át használt tudásom, képességem, ismeretem hamarosan elvész, hiszen lassan egy éve, hogy ceruzát nem fogtam a kezembe (főleg 2B-set nem!) pedig vettem néhányat még a nyáron.
Talán néha kézbe kellene venni a ceruzát is és gyakorolgatni a gyorsírást, hogy el ne felejtsem! Szerencsére a gépelést naponta gyakorolom a számítógép billentyűzetén!
Ne búsulj, két hét alatt dolgozhatsz még eleget, amire majd a Karácsonyi sütés-főzés tesz koronát!!!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- december 14 2011 13:14:11
Drága Barátnőm!
Nagyon szépen köszönöm, hogy véleményeddel "meglátogattál".
Szeretettel: Évi. |
- december 14 2011 13:23:34
Kedves Zsuzsika!
Köszönöm szépen, hogy véleményeddel itt jártál és elmondtad tapasztalataidat.
A 2 B-s ceruzára visszakanyarodva, emlékszem, hogy én is sokat beszereztem belőle, mert csak azzal lehetett gyorsírni (de ezt Te tudod) mert a jelek vastagsága is dominált, amit csak azzal puha cerkával lehetett megoldani. Bizony én elfelejtettem már nagyobb részét, vagyis tényleg úgy vagyok vele, hogy nagyjából le tudom írni gyorsírással a szöveget, de visszaolvasni már nem mindig sikerül. No én nem is gyakoroltam sokáig, mert a hadseregben nem volt szabad ilyen formán levelezni, ott mindent rögzíteni kellett a titkossági fokozatának megfelelő, nyilvántartott füzetbe, melyből csak le kellett gépelni.
Különben amikor GYES-en voltam másfél évig a lányommal, még majdnem a helyesírást is elfelejtettem - no nem teljesen - de igencsak át kellett tanulmányozni amikor újra munkába álltam.
Mindent el lehet felejteni, ha nem gyakorolja az ember, én úgy gondolom.
Köszönöm szépen, hogy olvastál.
Szeretettel: Évi. |
- december 17 2011 10:26:01
Szia Sanyi!
Jaj, de jó, hogy ezt írod, hogy nálatok is el van odázva a munka, és a nejed is úgy látja, hogy "majd meg lesz".
Persze, én sem karmolom össze magam emiatt, mert tudom, hogy ha "összeszedem" magam, pillanatok alatt el tudom végezni. De az "összeszedem magam" fázis a nehéz, de mindig túl jutok rajta!
Gondolom, sokan vagyunk ezzel így!
Köszönöm, hogy olvastál és véleményeztél.
Szeretettel: Évi. |
- december 18 2011 18:42:34
Kedves "külső" Olvasóim!
Köszönöm szépen, hogy drága időtökből figyelmet szenteltetek írásomnak.
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. december 03. kedd,
Ferenc napja van.
Holnap Barbara, Borbála napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
