|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Néptáncolni annyi, mint a szemnek, szívnek s a léleknek szépet adni.
Eljött a nap, amikor érzést adhatunk az embereknek, fellépõruhámmal a vállamon sétálok az öltözõbe. Még van egy óránk, próbálni megyünk a zenészekkel, érkeznek sorra a táncos párok is. Megbeszéljük az utolsó részleteket, nyugtatgatjuk egymást, - ne izgulj!
Kivasalt fehér ingem, gatyám és pitykés mellényem felveszem, csizmámat felhúzom s fejemre csapom a kalapom. Egy utolsó igazítás, egy gomb, egy nadrágszíj.
Amikor kinn állok a színpadon, a függöny még nincs felhúzva, izgulok, mint egy egyetemista a vizsga elõtt, a többiek is koncentrálnak.
Többet ver a szívem, már elkezdtem izzadni kicsit, vajon hogy fog sikerülni? Csendesen nyikorog a padló a csizmám alatt.
Függöny!!!
Majd nagy levegõ, olyan 2 pásodperces, egymásra nézünk a fiúkkal és egy villanásnyi idõ alatt megszûnik a világ létezni körülöttünk. Verbunk!!
Csak mi vagyunk és dobbantunk, csapunk, egymással figurázunk, közben a hegedûszó simogatja a fülemet. Figyelünk a térformákra, ki-ki lesünk a közönségre, tetszik e. Betoppannak a rakott szoknyás asszonyok, hivalkodnak, énekelnek, incselkednek velünk. Mi is velük.
Tapsolunk, szoknya alját csipkedjük, azután magamhoz engedem, derekát ölelem. A koreográfiát figyelve pörgetem, forgatom, néha csak a lámpák fényét érzékelem, de tekintetünk folyamatosan találkozik. Egyszerre mozdulunk.
Már felszabadultan táncolok, félúton túl vagyok, egyéniségünk most kezd kitûnni. Mindenki egy kicsit saját magára ölti az erdélyi tánc jellegzetességeit, ahogy ellestük az öregektõl. Józsi bácsiktól, Pista bácsiktól, Anna néniktõl, Mariska néniktõl.
Még önfeledtebben ropjuk, a szoknyák csak úgy suhannak, a zenekar szaporázza és beállunk a végsõ tablóba, majd mi is jól megcifrázzuk a végét, egyre jobban emelkedik a hangulat.
S pont. Egy szempillantásnyi csend. . .
Tapsvihar tör ki odalenn, közben meghajlunk illendõn.
Tessék, ez a tiétek, s gondolatban már arra kacsintgatunk a kijárat felé, de még élvezzük kicsit a tapsot. Reméljük tetszett, és zilálva, sok levegõvétellel nyugtázzuk a sikert. Függöny!!!
Elindulunk, s elindul köztünk a megelégedett mosoly láncolata, de van némi kétség is, vajon észrevették a hibákat? Tévesztettem picit, s ki merre járt gondolatban, amikor nem a helyén állt? Oda se neki, legközelebb jobban figyelünk. Most érzem, hogy az izzadság csorog a hátamról lefelé, kiszáradt torkom enyhítem a palackból és még remegõ lábbal lépdelek a lépcsõn lefelé, egészen az öltözõig. A csizma nem jön le csak úgy rólam, segítség kell, hogy lejöjjön. Már hogy ne lenne boxos a keze, cimborám morog picit, de nem szól, ez ezzel jár.
A világ, mely megszûnt 5, 7 percen át, most visszaáll, és reálisan tekintek a következõ néptáncpróba napja elé.
Jó elfeledni néha a gondokat s örülni annak, amit még átadhatunk az embereknek, õseink dalait, eredeti emberek táncait.
Függöny.
|
|
|
- március 10 2008 14:13:51
 Kedves Sancho!
Szépt volt! Gondolatban én is végígkísértem táncotokat.
Munkából hazafelé menet az Együd Árpád Mûvelõdési Központ (Kaposvár) mellett haladok el, s mindig megdobban a szívem a néptáncosok lábainak koppanására, ahogy a népzenére táncolnak, mert kihallatszik az utcára. Jó lenne elidõzni egy kicsit és tovább hallgatni, csak sajnos vár a busz és vár az otthoni munka! De legalább mindennap hallok belõle 1 percnyit!
Üdvözletem: Torma Zsuzsanna |
- március 14 2008 11:37:28
Kedves Sancho!
Most ismét itt vagyok, s végigolvastam a novelláidat.
Jó idõtöltés volt. Szépen írsz, szép, hasznos dolgokról írsz!
Értékes ember vagy!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- március 15 2008 14:45:21
Zsuzsanna kedves!
Szép neved alatt, nemes lélek uralkodik benned. Örülök, hogy tetszettek írásaim. Te is értékes ember vagy, és kedves is.
Üdv Sancho |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. április 18. szombat,
Andrea napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
