“Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is — valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.” (Albert Schweitzer)
V
Tolnai Imre: Páncs Úr és a kedves ember ...
Úgy viszonozhatjuk legjobban a segítséget, ha azt valaki másnak adjuk tovább.
Gary Chapman
Páncs Urat ,a mostani kitalált főszereplőmet ma délután leszólította kedvesen egy idősebb, hajléktalannak látszó ember,aki annyit mondott, hogy nem szereti ezt mondani , meg ő nem akar koldulni csak enni szeretne.
Ezért ha nem okoz Neki problémát ,akkor egy kis élelmiszert elfogadna.Mivel akkor indult Páncs Úr bevásárolni a kislányával , mondták az illetőnek, körülbelül egy óra múlva jöjjön vissza a kocsijukhoz. Szűk két óra múlva végeztek is, gondolván az éltes korú emberre is.
Külön szatyorba egy kiló kenyeret , egy doboz tejet , két rúd párizsit pakoltak. Mint, akik jól végezték dolgukat úgy tették be a kocsiba , mikor a címszereplőm lánya meglátta két sorral lejjebb a férfit, és mondta hogy a főhősöm szóljon Neki. Páncs Úr a férfi felé fordult , Ő intett a számára, hogy jöjjön oda. Átadtak a részére a megpakolt szatyrot,mire Ő félve visszakérdezett, ezt mindet neki ? Meg elcsukló hangon azt mondta,soha senki nem ment vissza, mikor azt mondták ,így tesznek.Le is tett Páncsékról is!
Mégegyszer megköszönte Nekik , és kellemes ünnepeket kívánt ,majd elment.Indulás elött még szöszmöszöltek Páncsék (pl.ivás , vetkőzés, stb...) , mikor bekopogott az ajtó üvegén, és annyit mondott Páncs Úrnak:
-Ha úgy gondolja,hogy szüksége lehet rám, akkor keressen meg, és bármikor állok a rendelkezésére !
Ezzel mondattal egyszerre a kezébe nyomta az önéletrajzát .Köszönt ,és távozott !Hazaérve Páncs Úr a kezébe vette az írását ,amelyen olyan sok végzettséget fedezett fel ,hogy nagyokat nézett.
-Hogy nem talál egy ilyen ügyes, rendes,okos ember munkát?-gondolkozott,illetve csodálkozott.
Eltűnődött, sajnos a mai világban bármikor bármelyikünk járhat így ! Páncs Úr annyira a szívére vette a sorsát az eszes személynek,hogy az egyik társasági oldalon írt pár ismerősének egy körüzenetet,amely ezt tartalmazta:
„ Kedveseim!Egy idős,értelmes ember munkát keres. Van géppészeti végzettsége is,ezer dologhoz ért. Kérlek titeket,segítsetek Rajta. Ha kéritek,szívesen odaadom az önéletrajzát,amelyet írt. Előre is köszönöm Nektek".
Remélem,sikerül Neki is elhelyezkednie a munkaerőpiacon!
“Az élet egyik legszebb jutalma, hogy miközben az ember másokon segít, egyben önmagán is segít.” (Ralph Waldo Emerson)
Ez a történet nagyon jó!
Néha csak annyi kell, hogy megálljunk egy pillanatra, észrevegyünk olyan embereket, akik valóban meg is érdemlik, hogy segítsünk nekik. A történetbeli kedves "éltes" ember segítségre szorult, és Páncs úr megpróbált segíteni rajta.
Mint ember és mint olvasó, remélem, hogy sikerrel járt!
Nagyon szomorú, ha tanult emberek is már az utcára kerülnek és koldulni kényszerülnek!!!
Ezt a történetet megint csak érdemes volt megírnod!