|
 Vendég: 87
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 V
Most, az ünnepek alatt összejöttünk rokonok, barátok. Sokat csevegtünk erről-arról, a világ folyásáról. Azok, akikkel én beszéltem először gyorsan végigmértek és első kérdésük ez volt:
- Hogy vagy-hogy vagy öregem?
Az ördögbe is! Hát ilyen idősnek nézek ki, hogy ez az első kérdés hozzám, - dörmögtem magamban. Hazaérkezésem után rögtön nekiláttam egészségi állapotom felméréséhez. Az adatok begyűjtése és kiértékelése után, így született meg a hivatalos jelentés az
EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTOMRÓL
Azok az alkatrészek, amik hosszú életem folyamán megmaradtak bennem, pillanatnyilag megbízhatóan működnek, bár kicsit megkoptak, azért állandó felügyeletet igényelnek. A szemem mű, de ez különösebb gondot nem okoz, minden szépet meglát, de hát ezt nektek nem kell bizonygatnom. A kezem kicsit remeg, de ez nem zavar egy picit se, látjátok, írok, és ez a nemi életben még előnyt is jelent, nem kell az egészségügy által nem támogatott segéd eszközökre pénzt költeni! A mozgásra és mozgatásra szolgáló alkatrészek elérik az ilyen korban elvárható állapotot, bár a jobboldali birodalmi lépegetőm kirakatbetegségben szenved, ha sokáig állunk egy drága holmit áruló bolt kirakata előtt, akkor megfájdul. Az élelmiszer feldolgozó üzemem jól prosperál, megállja a helyét úgy az export, mind az import vonalán, bár egyes kritikáim rosszmájúságról árulkodhatnak. A kiszolgáló malomrendszer fogaskerekei közül 1-2 már kitörött, a maradékot évente 1 alkalommal egy őrző-védő csoport leellenőrzi, és gondoskodik a keletkezett hiány kipótlásáról. A csatornarendszerem – bár a múlt század közepén létesült- még ma is teljesíti folyó ügyeim intézését. A végére szerelt hidraulikus szelep jól zár és nyit, a ritkábban alkalmazott műveletekhez való átállítása hosszabb gépidőt igényel. Hál’ Istennek a gépházzal, és a két kompresszorral az utóbbi időben nem fordult elő havária. Az irányító proci jól működik, szabadidejében azonban ilyen agyament dolgokat produkál, mint amilyen ez az írás is. Életszemléletem bizakodó, vidám, pesszimizmus-üldöző. Erről tanúskodik a spájzba található 12 db-os tartós tej egységcsomag is!
Fejlődéstörténeti besorolásom: homo computerikus.
Andy s.k.
|
|
|
- január 07 2012 12:50:13
Kedves András!
Nem gondolkodtam sokáig azon, hogy hozzádszóljak-e vagy sem.
Márpedig azért nem, mert szeretem az írásaidat és megmondom őszintén, hogy miért. Minden mondatod tovább gondolkodásra késztet, nem olyan formában, hogy "szép volt, jó volt, gratulálok,slussz-passz, itt voltam, rohanok tovább, mert még várnak rám más oldalakon is". Miért, nem hiszed, hogy van ilyen hozzászólás is? Na ugye, hogy elhiszed. No én az ilyet nem szeretem. Te sem!
Azért szeretek hozzád szólni, mert annyi plusz gondolatot táplálsz a számítógépembe az irányító processzort serkentve (mert nem csak az embernek van lelke) egy-egy írásoddal, hogy azon nyomban itt kell teremnem a klaviatúrát püfölve.
Kedves András!
Nagyon örülök annak, hogy az egészségügyi helyzetedről ilyen részletes, szakszerű tájékoztatást adtál, de méginkább annak, hogy az állapotod jónak nevezhető.
De én tudom is, hogy miért. Belegondoltam abba, hogy a gépház, fogaskerekek, csatornarendszer még a múlt század közepén létesült, igen, akkor még volt gyártási technológia, szigorú rendben folytak a munkálatok a gépsorokon, amit akkor, abban az időben legyártottak, abban nem lehetett selejt. Nem is volt!
Egyetlen dolgot emelnék ki írásodból, amit viszont én másként cselekedtem volna - de lehet, hogy ettől függetlenül ugyanígy írtam volna le (no persze ha tudnék így írni, ahogy Te) - a jobboldali birodalmi lépegetővel nem szabad sokáig egy helyben álldogálni egy drágább holmit áruló bolt előtt. No itt elkövettél egy hibát, no nem nagy hiba, kiküszöbölhető, csak kicsit fájdalmas.
Ezért álldogálok én a százforintos előtt, de már lassan oda sem érdemes bemenni, mert nem mondanak igazat. Az a százforintos már rég nem százforintos, no de ez majd az én történetem lesz.
A remegő kéz kifejezetten jó, ne hülyéskedjél má', hogyne!
A műszem meg egyenesen szexepiles.
Úgy hogy összességében az a véleményem, hogy kívánok Neked még hosszú, boldog éveket, ilyen "vidám, bizakodó életszemléletet", és belépek a hangulat regeneráló őrző-védő pesszimizmus-üldöző egyenruhás csapatba. Én viszem a rendfokozatokat, Te pedig kiválasztod az embereket a különböző beosztásokba, mert a környezettanulmányt nagyon precizen kell elvégezni, nem lehet akárki a csapat tagja.
Gratulálok írásodhoz és szeretettel olvastalak!
Évi.  |
- január 07 2012 12:55:06
Kedves Andy!
Most, hogy jelenlegi egészségi állapotodról
adtál részletes tájékoztatást, eszembe jutott, hogy ha az ember sorra veszi így a 60 felé közeledvén, hogy mi működik jól és mi kevésbé jól, akkor szerintem a mérleg a "mi kevésbé jól" felé billenhet el, a "másikhoz" viszonyatott arányát illetően.
Többször gondoltam rá, hogy leírom magamnak (mert azért mindent én sem osztok meg mindenkivel), hogy a fejem búbjától a talpamig mivel volt már gondom.
Azt szokták mondani, hogy amíg nem érezzük egyes szervünknek a nyilalló, sajgó vagí zsibbadó fájdalmát, addig nem is tudjuk, hogy létezik.
A megállapítást, amire magamban jutottam egészségügyi állapotomat illetően, inkább megőrzöm, és most valóban azt mondom, hogy "nem mondhatom el senkinek....", mert én nem tudnám hozzád hasonlóan ilyen jó humorral és kifejezésekkel leírni az orvosok és a saját "kútfőm" által felállított diagnózist!
Nekem is bizakodó az életszeméletem, és egészséges optimizmusom már sok nehézségen átsegített.
Azt hiszem, fejődéstörténeti besorolásom nekem is: homo computerikus. Ahogy itt sokunknak!!!
Köszönöm szíves tájékoztatásodat!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- január 07 2012 12:58:17
bocs: a vagí helyesen: vagy.
|
- január 08 2012 10:35:30
, a Rád jellemző fantasztikus önirónia, ami rendkívül szórakoztató.
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
