|
 Vendég: 71
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Ellenséges repülőgép...
Gy.
Az 198O-as évek közepén nejemmel együtt egy lokátoros (ma radaros) alakulatnál teljesítettünk szolgálatot B.A.Z. megyében. Egy részét katonai pályánkról Évi már megírta a "Nyugatról Keletre" c. írásában. Ő ügyviteles volt, én pedig parancsnok helyettes (törzsfőnök).
Ez a fegyvernem állandó harckészültségű volt, így bizonyos feladatokat csak a parancsnoki állomány vezethetett, ezért heti váltásban ügyeletes parancsnoki (ügy.pk.) szolgálat volt vezényelve.
Ebből az állandó harckészültségi fokozatból magasabb szintre, úgynevezett elsőfokú készültségbe lépve az ügyeletes parancsnoknak kellett átvenni a szolgálatok irányítását, amire munkaidőben 3 perc állt rendelkezésre.
Ezen a héten az utolsó napom volt az ügy.pk.-i szolgálatomból péntek délután, úgy 16.oo óra előtt pár perccel, amikor megszólalt a sziréna, mely elsőfokú készültséget jelzett.
A harcálláspontra belépve tisztáztam a tényeket a váltásparancsnok jelentése alapján.
Azonosítatlan légieszköz van a légtérben, jelentettem az előljáró harcálláspontra és átvettem a vezetést, és a körülmények tisztázásáig "légi célra" minősítettem és ellenséges célszámot adtam neki.
Az érvényben lévő (még napjainkban is) nemzetközi szabályok szerint is így kellett eljárni.
Ennek az adott repülőgépnek nem volt érvényes engedélye, tehát légicélként kellett kezelni, ami nem azt jelentette, hogy rögtön le kell lőni, mert többféle problémája is lehet. (Pld.: elromolhatott a navigációs berendezése, vagy bármi más miatt bajba juthatott és segítségre szorul. Mert volt már arra is példa, hogy a rutintalan lokátor kezelő a madárcsoportot nem tudta megkülönböztetni a repülőtől.)
Közben intézkedtem újabb lokátorok bekapcsolására és a parancsnoki indikátort figyelve megerősítettem a tényt az előljárónak, hogy valós repülőgépről van szó. Megkezdődött az idegölő munka...
Egy speciális lokátornak csak azt az egy célt kellett mérnie állandóan, a többieknek szitén meghatároztam a feladatot. Abban az időben még a polgári járat repülést is a honvédségnek kellett biztosítania, ezt a feladatot megkapta két másik lokátor állomás, viszont feladat még mindíg akadt.
Javaslatunkra a magasabb szintű előljárónk intézkedett, hogy Kecskemétről egy "vadász géppár" riasztásra kerüljön. Ez újabb két lokátornak adott munkát.
A maradék állomásnak pedig a SZU. "Nagytestvér" megfigyelését határoztam meg, ui.
ilyen esetekben ők is riasztottak és "figyelték", hogy nem hibázunk-e?
A MIG-23-as géppár abban az időben 2 perc alatt a levegőben volt a "piros vonalról" és a földi irányítással megkezdték a "vadászatot".
A riasztás után 1o perccel a kecskeméti géppár végrehajtotta az "elfogást", leolvasva a légicél lajstromszámát kiderült, hogy saját vadászgépünk, jó barátunk repült engedély nélkül titkos parancsra, melynek az volt a célja, hogy ellenőrizze a légvédelmi fegyvernemek készültségét.
Ezek után természetesen megkönnyebbülve számoztuk vissza saját repülővé.
Az előljárónk megköszönte a sikeresen végrehajtott feladatot, melyet én a sorállomány felé tolmácsoltam és megtoldottam 5 nap jutalom szabadsággal.
A negyedórás gyakorlat után már nem is maradt más teendő mint elvégezni az objektív kontroll ellenőrzést, ami "alig" tartott éjfélnél tovább.
Mindent összevetve ez egy "könnyebb" nap volt katonaéletünkből. |
|
|
- január 20 2012 17:58:27
Ez nagy igazság köszönöm hogy olvashattalak. |
- január 22 2012 07:19:16
Ebből is látszik, hogy aki komolyan veszi a [i]hon védelmét[/i], annak békében sincs nyugalma. Szeretettel és érdeklődéssel olvastalak.
Domokos bátyád |
- január 22 2012 08:45:09
Kedves Ildikó!
Köszönöm, hogy meglátogattál.
Üdv:Jani. |
- január 22 2012 08:48:38
Kedves Domokos Bátyám!
Teljes mértékben igazad van, ha a lantot le is teszi az ember,
a "dallamot" soha nem felejti el.
Nagyon szépen köszönöm véleményedet.
Szeretettel Jani. |
- január 22 2012 13:35:22
Kedves Jani!
El tudom képzelni, hogy milyen volt a katonaéletetek, ha a történetben leírt nap "egy könnyebb nap" volt. Néha talán azért adtak "feleslegesnek" tűnő feladatokat, hogy a figyelmeteket és a felkészültségeteket időnként próbára tegyék.
Eszembe jutott az is, hogy némelyik háború is a hozzá nem értők szemében felesleges volt. Vajon hogy vélekednek erről a hozzáértők?
Szívesen olvastam!
Zsuzsa
 |
- január 22 2012 13:55:24
Kedves Zsuzsika!
Ahogy tegnap ezt a történetet megírtam, újra átéltem az izgalmakat,
melyet akkor éreztem, melyről történetem szól.
Tudod, én úgy gondolom, hogy nagy hiba volt annak idején, hogy a civil lakosságot nem avatták be a katonaéletbe. Hiszen ők mit láttak: T"eljesen fölösleges a hadsereg, kidobott pénz, melyet vonnak tőlünk adó formájában
Sok ilyen vélemény elhangzott, mert miért-is ne, hiszen nem értették az emberek, hogy miért kell hadsereg. Az terészetes volt mindenki számára, hogy ha baj volt (árvíz, vagy bármilyen más katasztrófa-elhárítása) ott vannak a katonák. Akik maximálisan - akár parancs nélkül is- tették a dolgukat, mert empatikus képességekkel rendelkeztek.
Köszönöm szépen, hogy olvastál és véleményeddel itt voltál.
Szeretettel: Jani. |
- január 26 2012 19:23:42
Köszönöm szépen, hogy ilyen sokan megtekintettétek írásomat.
Szeretettel: Jani |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
