|
 Vendég: 41
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
.png) V
Az alkotás öröme, és egy kis délutáni elmélkedés a múltról, a gyermekkorról.
H.Gábor Erzsébet
Gyertyák
Kora este van. Készen vagyok mindennel, körülöttem rend, kellemes tisztaság.
Már dél óta „bizsereg” az ujjam. „Írhatnékom” van. Összegyűlt néhány téma, meg vár egy pár kötelező írnivaló is, itt az idő!
Egyedül szeretek dolgozni csöndben, nyugodt körülmények között. Az írás, nálam szertartás. Mindent a kezem ügyébe helyezek az íróasztalomra, ne kelljen szaladgálnom semmiért. Kávé, tea, ásványvíz, telefon.
Kicsit már besötétedett. Felkattintom a csillárt és a kis asztali lámpát is, így nincs szükségem szemüvegre. Mindig is zavart, idegesít. A gépen szorgalmasan ütöm a betűket, pillanatok alatt kész egy oldal. Tekintetem, az illatmécsesre téved. Lobban a gyufa lángja és máris ég a gyertya. Az egyik kókusz, a másik mandarin illatú.
Nagyot szippantok a jó szagú levegőből. Kellemesen érzés jár át. Kortyolás közben a meleg tea jólesően szétárad testemben. Jó ez a csönd, jó ez a magammal társalgó magány.
Az egzotikus illat belengi a szobát, jókedvre derít. A szememmel csak baj van, dörzsölgetem. Mégis kell, az a fránya szemüveg!
A hűvös esti szél meglebbenti a könnyű függönyt. A mécsesek lángja kígyótáncot járva ég tovább. Valami semmihez sem fogható békesség járja át a lelkem. Most, én magam vagyok,és azt csinálom, amit nagyon szeretek, írok.
Ahogy telnek az oldalak, úgy fogy bennem az egészséges feszültség. Jól érzem magam.
Túl sok a fény, lekattintom a csillárt, aztán az asztali lámpát is. Csak a két kis mécses lángja világít.
Tovább gépelek, és tisztán látom a sorokat, már a szemüveg segítsége sem kell. Teljesen ellazultam hátradőlők, és bámulom az imbolygó sárgás fényeket. Kókusz és narancsligetek illatát érzem…
Rám tör egy régi hangulat, eszembe jut nagyanyám „öregszagú” szobája. Lefekvés előtt, még benézett hozzám, magasra tartva a petróleumlámpát, és szép álmokat kívánt. Meggyújtott egy vékony kis gyertyát az éjjeliszekrényen, hogy amíg elalszom, ne vegyen erőt rajtam a félelem.
Még ma is vissza tudom idézni a kis gyertya kesernyés füstjét, megnyugtató, sercegő biztonságát. Micsoda otthont teremtő melegséget is árasztott akkor még egyetlen szál gyertya…
A bimm-bammos óra erőteljes ütései visszarebbentenek a mába. Dolgoznom kell! Visszakattintom újra a csillárt, a kis asztali lámpát, és folytatom az írást.
Jól esett ez a kis kitérő. Ujjaim újra gyorsan verik a billentyűket, a hatalmas fénnyel elárasztott, radiátor-meleg, tiszta, jó illatú, szobában.
|
|
|
- január 31 2012 10:23:13
Kedves Zsike!
Jó volt néhány perc erejéig nosztalgizáni a gyertyafénynél a petróleumlámpa fényét is felidézve. Persze ezt csakis azok tudják, akik ismerik a petróleumlámpát.
"Petróleum lámpa..., milyen szép a lángja...."
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- január 31 2012 10:26:17
Kedves Zsike!
Ismerős érzések, "bizsereg" az ujjam, "írhatnékom van".
Nagyon szépen megfogalmaztad ezeket a felemelő pillanatokat, és maximális egyetértek Veled. Az ihlet kopogtat Nálad is, és mindent elsöprő erővel "támad", mely nagyon kellemes érzés és ilyenkor nem tehet mást az ember lánya, (fia) átveszi az agysejtjei által diktált ütemet, és a mondanivalót karon ragadva papírra veti.
Kellemesen felidézve régmúlt idők hangulatát, történéseit.
Gratulálok, szeretettel olvastalak.
Évi. |
- január 31 2012 15:57:54
Kedves Zsuzsi!
Mindig szívesen emlékszem vissza a gyermekkoromra, főleg arra az időre, amit együtt tölthettem imádott Nagyszüleimmel.Rengeteg közös élményünk van, és nagyon sok írásom, versem megörökítette ezeket a szépséges pillanatokat.
A petróleumlámpára is abból az időből emlékszem...
Köszönöm szépen, hogy elolvastad ezt a kis történetet.
Sok szeretettel:Zsike |
- január 31 2012 16:03:22
Kedves Évike!
Persze, hogy számodra is ismerős az érzés, hiszen akit az "alkotás szele" megcsap, az sohesem tudja feledni azt, de miért is tenné? Imádom ezeket a "meghitt" pillanatokat. Az írás életem egyik nagy szerelme, és már az is marad.
Köszönöm Neked is, hogy eljöttél hozzám ide is.Szeretettel:Zsike |
- január 31 2012 17:34:12
Kedves Zsike!
Örömmel olvastam gondolataidat. Nagyon kedvelem a gyertyafényt, szinte naponta gyújtok gyertyát, mécsest- magáért a hangulatáért. Míg olvastalak, nagyon sok emlék végigvonult a szemem előtt. Nagyon kellemes volt nosztalgiázni Veled - Szeretettel: Szomorúfűz |
- január 31 2012 20:02:38
Kedves "Szomorúfűz"!
Nagyon örülök, hogy eljöttél hozzám olvasni, és az külön örömmel tölt el, hogy magával ragadott a "hangulat".
Szeretettel fogadtalak Téged is:Zsike |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
