|
 Vendég: 49
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 MM
Vágyálmok
„Van egy álmom…”. Így kezdődött anno Martin Luther King híressé vált beszéde. Már sajnos nem él, mert az ilyen, és hasonló gyújtó hatású beszédei miatt meggyilkolták.
Volt egy álmom… így kezdődik az én kis írásom. Én még élek, de félek, hogy ennek elolvasása után, sokan késztetést fognak érezni arra, hogy megöljenek!
Mint afféle internetfüggő, - kihasználva az éjszaka zavartalan nyugalmát – bizony késő éjjelig szörfözök a világháló tengerén, annak ezer- meg ezer színes témát nyújtó szigetét érintve. Ezért későn fekvő, későn kelő ember vált belőlem. Ezt olvasva, bizonyára sokan „rúzsasándorosan” összevonják a szemöldöküket, és rosszallóan megcsóválják a fejüket. Micsoda egészségtelen életmód, - gondolják magukban. Bizonyára van némi igazság ebben, de egy nagy előnyéről azonban nem szabad megfeledkezni: soha nem szenvedek álmatlanságban! Már a takaró magamra húzása is szinte a mélyálom állapotában megy végbe. Ezt, - csak a nálunk szokás szerint korahajnalban érkező kukásautó berregése és a kukák kiürítését követő ágyúlövéshez hasonló puffanás tudja csak rövid időre megszakítani.
Már nem emlékszem pontosa arra, mi volt az a pompás vacsora, amelyik a népi kiszólás szerint „megszomjazott”, és ezt az érzetét csak a víz álagához hasonló, ősszel érő gyümölcsből készült, rózsaszínű folyadék sűrű fogyasztásával lehetett némi képen csökkenteni. Nos, ennek a ténykedésnek van egy hátulütője. Az apránként elfogyasztott folyadék összegyűlik az emberi szervekben, és megunva az ott tartózkodást, követelőzni kezd: világot szeretne látni, nyissuk ki az e célra a Teremtőnk által tervezett és rendszeresített, érzékelővel ellátott ajtót, és engedjünk szabad folyást további életüknek.
Ez az érzékelő figyelmeztetett arra az íratlan szabályra; ha egy vendég távozni akar, akkor egy pillanatig sem szabad tartóztatni! Áttörve a mélyalvás nehézkesen nyíló kapuját, kijutottam az alfa állapot se nem alvás, se nem ébrenlét színes mesevilágába. Olvasóim közül bizonyára sokan ismerik azt az állapotot, amikor az ember nem érzi, hogy egy álomvilágban van, hanem teljesen olyan érzete van, hogy a valódi világ valódi eseményeinek a szereplője. Ilyen helyzetbe kerültem most én is. Körülnézve egy óriási, sísánc-meredekségű domboldalt láttam, melyen emberek tízezrei igyekeztek, jókedvűen felfelé. Az összetételük nagyon vegyes volt, fehér emberek keveredtek össze ázsiaiakkal, afrikaiakkal, arabokkal, teljes iskolai osztályok, katonák, gyárak összes dolgozóikkal, hajléktalanok és még fölsorolni is nehéz miféle embercsoport alkotta őket. A csúcson mintegy kétszáz ember összekapaszkodott, majd bukfencezve elkezdett lefelé gurulni, lavinaként magávall rántva a hegyoldalon araszoló népséget. Már egy nagy gömb alakult ezekből az összekapaszkodó, összegabalyodó jókedvű emberekből. Mi történik itt, - kérdeztem egy mellettem fölfelé kaptató embert? Hát maga nem tudja? Az emberiség elhatározta, hogy legyőzik a széthúzást, a vallási háborúkat, a szegénységet, az üvegház-hatást, az energia gondokat, a vízhiányt, és elhatározták, hogy összekapaszkodva egy nagy földgömbhöz hasonló alakzatot alakítanak, így igazolva eltökéltségüket az igaz ügy mellett. Már indultam volna én is, amikor eszembe jutott, mi célból indultam útnak. És mi van az emberi szükségletekkel? Lekicsinylően rám nézett, - uram, nem szégyelli magát ilyen kicsinységekkel foglalkozni, egy ilyen nagy esemény hajnalán? Többet nem láttam az illetőt, pedig jó lett volna megkérdezni a nevét, hogy tanúként igazolja, nem álom volt az álmom. Kilépve a rideg, hideg éjszakába a sötétben tapogatózva megtaláltam a Wég-Célt - folyó ügyeim elintézést nyertek! Siettem vissza, hogy részt vegyek a világmegváltásban. De az alfába kerülve már csak sötétséget találtam. Lekéstem az eseményt! Majd reggel utánanézek az egyik internetes honlapon, hová, és meddig gurult az a gömb! Mielőtt átadtam volna magam a mélyalvásnak, megállapítottam magamban. Egy nagy tanulság: Nem is olyan rossz dolog az, ha a világ megváltása előtt elintézzük az esedékes apró-cseprő gondjainkat, a biztonság kedvéért. Nem igaz?
|
|
|
- február 14 2012 09:20:03
Kedves András!
Előre bocsátom, hogy most kétszer fogok hozzád szólni, mert örömmel vettem tudomásul, hogy megszületett a "művésznevem"
no a művész szó jelentését nem kell azért halálosan komolyan venni, Te ezt tudod.(Én is)
Először is tetszik az a párhuzam,( amit írásodnál Martin Luther King afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető egyénisége) melyet vonsz írásod kapcsán.
"Van egy álmom: egy napon felkel amjd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az ami a hitvallásában áll: "számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak, minden ember egyenlőnek lett teremtve"...stb.
Olvastam, hogy ez a beszéde óriási nyilvánosságot hozott a polgárjogi mozgalomnak.
1964-ben ő lett a legfiatalabb férfi, aki elnyerte a Nobel-békedíjat.
1968. április o4-én Memphisben merénylet áldozata lett, lelőtték.
És ezzel befejezem az első hozzászólásomat.
Szeretettel: "Szivárványkarika12" (No ne mondd, hogy nem tetszik ez a név?!) |
- február 14 2012 09:28:04
Kedves Andy!
Nagy kár, hogy csak "félálmodban" láttad azt a jelenséget, hogy:
" Az emberiség elhatározta, hogy legyőzik a széthúzást, a vallási háborúkat, a szegénységet, az üvegház-hatást, az energia gondokat, a vízhiányt, és elhatározták, hogy összekapaszkodva egy nagy földgömbhöz hasonló alakzatot alakítanak, így igazolva eltökéltségüket az igaz ügy mellett. "
Lehet, hogy a "békemenet" adta az ihletet, és álmodban is ez foglalkoztatott?
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- február 14 2012 09:31:17
Kedves András!
Most következik a második hozzászólásom, de itt sincs a képben Tündi, mert ő a következő írásodnál fog Téged keményen megkritizálni.
Második hozzászólásom sem lesz olyan kemény, nem kell félned, én biztos, hogy nem foglak megölni.
Számomra írásod mondanivalója az, hogy ha az emberek összefognának úgy tényleg, igazából el lehetne érni és megvalósítani azokat a célokat, melyeket fontosnak tartunk, ha nem ütköznénk akadályokba. Mindazonáltal fontos figyelmeztetés számomra írásodban az a tény, hogy mielőtt alfába térsz, meg kell , hogy látogasd a Wég-Célt, de ha nem is akkor, de közben, ha felébredsz és nem tudod, hogy álmodtál-e vagy valóság, no ekkor kell cselekedni a hideg éjszakában. Mert ha nem teszed, örök dilemma marad, hogy álom volt vagy valóság.
Szeretettel olvastalak és gratulálok! Elgondolkodtató nagyon jó írás.
Szeretettel: Varika12/Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
