|
Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
MM
avagy hogyan tudunk egy csavart becsavarni a helyére?
Részletféle a Cyránóból: Magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más tegye, azt nem tűröm el…"
Sok egészséges embernek fogalma sincs arról, hogy ami számukra csak egy rutinmunka, egy csavar helyére csavarozása, az egy PK-s ember számára (legalább is nekem) nagy sikerélmény, öröm, csatanyerés egy olyan hatalmas ellenség ellen, aki ellen háborút nem, csak csatát lehet nyerni. És az ilyen csatanyerések, szamárfül mutogatások, nyelvöltések a könyörtelen ellenfélre, ha csak kis időre is, feledtetni tudják a mindennapok szomorú valóságát. A továbbiakat csak azok olvassák el, akiknek kedvük van egy ilyen csatát megvívni, ehhez tapasztalatokat gyűjteni, továbbá elég elszántságot, erőt éreznek magukban, és erősen bíznak a sikerben.
Nézzünk mindjárt egy példát: helyére akarjuk erősíteni a PC-nk oldallemezét. Mindjárt az elején jó ha tudjuk, valamennyi művelethez szükségünk van két kézre, és egy nyelvre, amit igyekezetünk nyomatékosítására összeszorított fogaink közt szemmel láthatóan kitolunk a szájunkból. Az alig néhány mm-es csavarkát bal kézzel erősen fogva, megközelítjük a furatot. A furattal való találkozás valószínűleg elsőre nem fog sikerülni, tapasztalatom szerint ez a művelet egy- két percig is eltarthat. Optimista módon azt hihetné az embert, hogy két ujjunk jól ismert sodró mozgása megkönnyíti a becsavarást, de ez tévedés. Amennyit az egyik pillanatban becsavar az ember a következő mozdulatával ugyan annyit ki is csavar. Tehát ekkor jön a csavarhúzó, és a felismerés, egy kézzel nem megy a dolog. Ha szerencsénk van, ellenfelünk kereszthornyos. Ekkor csavarhúzónkkal elméletileg 90 fokos forgatás után meg kellene találni a csavarfejben rejtőzködő kereszthornyot. Ez aránylag rövid idő alatt sikerülni szokott. Ekkor jön az első komolyabb gond, ugyan is a csavar úgy elhajlik a furattengelytől, mint szűzlány az első csóktól. És jön a tragédia. A kis csavar angolnaként kicsúszik bal kezünkből, és öngyilkos módjára a mélybe veti magát. Ilyenkor hosszas keresgélés következik a gyér megvilágítású padlón. A vakok olvasási módszerét átvéve, tenyerünket a földhöz tapasztva, mm-ről mm-re kezdjük a szökevény vélhető feltalálási helyét átkutatni. Ez nem egy hamar dolog. Azt azonban gyorsan megállapíthatjuk, a kezünkre ragadt morzsákból és pormacskákból, hogy bizony-bizony egyszer már ki kellene takarítani a számítógépünk körül is. Szerencsésebb esetben csavarhúzónk mágnesezett végű, ez esetben csavarkánk nem esik le az aszta alá, hanem a csavarhúzó végén imbolyog, mint egy tengerből kimentett ember, a mentőhelikopterből leeresztett kötél végén. De ahogy fentebb említett hasonlatunknál maradva a szűzlány is előbb-vagy utóbb megadja magát, úgy csavarunk is a helyére kerül.
Leülünk, hátradőlünk a székünkön, letesszük a szerszámot és nagy- nagy megelégedéssel szemléljük munkánkat. Sikerült! Csatát nyertünk betegségünk fölött! A sikert csupán csak az árnyékolja be, hogy még három csavar vár arra, hogy megtérjen anyja kebelére. De ebbe is találhatunk örömöt. Ha még kétszer leejtjük a csavarkát a földre, már nem kell takarítani, mert tisztára tenyereltük számítógépünk környezetét.
|
|
|
- február 23 2012 23:33:27
PK= Parkinson kór |
- február 24 2012 07:25:35
Kedves András!
Igaz, hogy bevezetőd után nem sokkal azt írtad, hogy "a továbbiakat csak azok olvassák el, akiknek kedvük van ilyen csatát megvívni, tapasztalatokat gyüjteni"...
Nos, én kész vagyok minden csatát megvívni, ezért olvastam tovább remek, humorral fűszerezett írásodat, mellyel kivívtad csodálatomat.
Hogy miért? Önmagában a PK. egy igen szomorú dolog, de Te mégis úgy tudod előadni, olyan "könnyed eleganciával", hogy egyszerűen lenyűgözve az olvasót. Minden egyes aprólékos mozzanatot - mely a csavar helyére kerüléséig szükségeltetik -úgy tudod leírni, hogy az ember látja lelki szemei előtt az egész történetet.Ez ám a remek írás! Nem csak úgy simán, hogy sitty-sutty, balra is egy kanyar, meg jobbra is és már a helyén feszül a kis céda.(Mert ha így írnád, az nem művészet, így mindenki le tudná írni)
Mindazonáltal betekintést nyerhettem írásod által,( no és tapasztalaszerzés gyanánt sem volt egy utolsó ötlet)hogy hogyan kell majd cselekdnem ha engem is utólér a PK. Mert biztos, hogy utól fog érni, miért ne, de jobb félni, mint megijedni.
Másik nagyon fontos momentum, mely rávilágított arra, hogy mi a francnak kell porszívózni, dobom is ki a kukába, hiszen maximálisan ki lehet takarítani a számítógépünk környezetét (most ahogy így jobban körül nézek magamon, az enyémre is ráférne egy alapos nagytakarítás, de "ej ráérünk arra még"
De arra is rávilágítottál, hogy ha ne talán tán engem is utól ér a PK., lehet, hogy inkább megadom magam, ott egye meg a fene a PC oldallemezét, legfeljebb nem lesz visszacsavarozva.Vagy az úgy nem lesz OKÉS? No mindegy! Ennek az írásodnak a mondanivalóját feltétlenül evidenciában fogom tartani, elraktározom a filkóm legmélyére, hogy bármikor - ha szükség lesz rá - könnyedén elő tudjam szedni. Memorizáltam a csavarhúzó útját is, a kis bitang csavar fordulatait is, úgy hogy nagy baj már nem lehet!
Kedves András!
Élvezettel olvastam remek írásodat és szeretettel gratulálok!
Szivárványkarika12 (ez csak úgy beugrott most spontán)
Szeretettel: Évi. |
- február 24 2012 14:29:58
Kedves Andy!
Végül is örülök, hogy elolvastam, és nem rettentem meg attól, hogy a "csatanyerésben" én is részt vegyek Veled!
Nagyon tetszett a humorod, a hasonlatok is nagyon jók voltak!
Még eddig úgy sem olvastam ilyeneket:
"..., mint szűzlány az első csóktól", és "mint egy tengerből kimentett ember, a mentőhelikopterből leeresztett kötél végén".
Örömmel olvastalak!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- február 24 2012 19:32:45
Kedves Andy!
Elsősorban: így igaz, magamat kigúnyolom, ha kell .... de más meg ne merje tenni, ha nem kell mindenért harcolnia. Minden napom harc - az életemért, az életemmel. Teljes mértékben egyet értek, együtt érzek Veled. Tudom, milyen nehéz "feladat" egy ilyen, mégis azt írom - nagy élvezettel olvastalak. Szeretettel: Szomorúfűz |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. december 03. kedd, Ferenc napja van. Holnap Barbara, Borbála napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|