|
 Vendég: 103
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Melyik egyénnek a könnyebb?
 M
Tündikém itt somfordál körülöttem, pedig megtiltottam neki, hogy súgjon valamit a fülembe, mondtam, hogy két hétig a hangját sem akarom hallani, de hiába. Könyörög, mint egy kisgyerek, ha valamit nagyon szeretne a szüleitől megkapni. Mivel én nagyon szeretem a gyerekeket (is), megesett rajta szívem és már örömteli arccal itt sasol, mosolyog a bal vállamon. Ezt a helyet szereti a legjobban, mert közel van a számítógéphez - mivel már romlott a látása - mindent lát kristály tisztán.
- No mondd Tündikém, mi juttott az eszedbe?- jobb ha szóba elegyedek vele, mert nem bírja sokáig magában tartani a gondolatait.
- Az jutott az eszembe kedvesem, hogy játszunk egyet ketten.(No ne már, megőrültél teljesen, vagy mi a fene esett beléd. Eddig még soha nem akartál velem játszani). Én vagyok a pesszimista életszemlélettel rendelkező egyén, te pedig az optimista. Próbáljuk meg meggyőzni egymást, hogy kinek a könnyebb az élete és miért.- mondja Tündikém nagyot kortyolva a kávéjából.
- Tudom, hogy miért találtad ki ezt a témát! Azért mert tegnap igen csak "magam alatt" voltam, pesszimista szemlélettel vizsgálódtam és belebambultam az életembe (életünkbe). Mert ugye a pesszimista ember borulátó, szerencsés kimenetelben nem bízó szemlélettel élő ember.- mondom Tündikémnek kitalálva a gondolatát.
- Igen, igen, pontosan ezért szeretném megvitatni veled ezt a témát. Pedig megjegyzem, te optimista vagy. Derűlátó, bizakodó, a jóban a jó dolgok alakulásában hivő ember vagy.No ugye, hogy ugye, mégis belesétáltál a pesszimizmus csapdájába, de örömmel konstatálom a tényt, hogy "kiráncigáltad" magad, no jó, az én segítségemmel, mert én mindig veled vagyok.- mondja büszkén Tündike saját vállát megveregetve.
_Tündikém, mivel én optimista szemlélettel élek, én látom az egész sajtot. Te mit látsz? No ugye, hogy csak a lyukat, ami a sajtban van. Én bízom a jövőben, szépnek, még szebbnek látom, te mit látsz? Sok-sok rohadt fekete felhőt, ami azon nyomban rád telepszik, megfojt akár, és nem látod a kivezető utat. Pedig ott van a szemed előtt, csak fel kellene venni a szemüvegedet, vagy "megvilágosítani" az elmédet, de nem, Te nem teszed, mert úgy érzed jól magad.- mondom Tündikémnek szinte egy szuszra.
- No igen kedvesem! De nekem akkor jobb így élni, legalább tudom, hogy nem érhet meglepetés. Én jól el vagyok a pesszimista világomban, béka perspektívából ítélkezem és szemlélődöm. Innen nem igazán lehet lejjebb csúszni, bár a béka feneke alatt is van egy szint, de akkor már le kell menni a bányába, a bányászbékához.- mondja Tündikém.
- No igen, Tündikém, de Te mindig szomorú vagy, én úgy hívlak, hogy citromember, mert savanyú vagy, humorérzéked egy szál sem, éled komoran, minden mindegy állapotban a kis életedet.-mondom Tündikémnak, most már én is kortyolgatva kávémat. (Mit ne mondjak, mindjárt felidegesít, pedig én nagyon nyugodt természetű ember vagyok, de nem akarok ismét összeveszni vele, mert azáltal csak nekem lesz rosszabb, mivel egyek vagyunk.)
- No jó, kedvesem, akkor mondd el nekem, hogy hogyan sikerült tegnap átcsusszannod az én oldalamra? Nos, ugye, hogy erre nem tudod a választ, nagyokos!- mondja Tündikém most már ő is egy kicsit mérgesebben.
- Úgy Tündikém, hogy azért vannak az ember életében olyen momentumok, amikor "kizökken" a pozitív beállítottságú személyiségéből - no de csak egy pillanatra, vagy rövid időre - de utána gondolkodik, és újra a régi. - mondom Tündikémnek. De Te, mivel pesszimista vagy, soha nem fogsz átbillenni az én oldalamra, hanem inkább tovább süllyedsz az önsajnálat felé véve az irányt.- és lezártam a vitát kettőnk között.
- Tudod mire gondoltam kedvesem? Meggyőztél.
Inkább az optimista életszemlélet, mert az kivezet minden nehézségből, úgy hogy megtérek. Mivel szeretlek és Te is szeretsz, és tulajdonképpen egyek vagyunk, egyféle stílust, életszemléletet kell, hogy képviseljünk.
De ha még egyszer meglátlak, hogy pesszimista életszemlélet tör ki rajtad - akár csak egy napra is - elhagylak. Megértetted? Mi lesz veled nélkülem? Nem árt ha néha gondolkodsz is egy kicsit!
|
|
|
- február 27 2012 16:06:42
Kedves Évike!
No látod, mégis csak jó, hogy van Neked Tündikéd, aki ki tud billenteni Téged a legmélyebb depressziós állapotodból is!
Azért egy kicsit össze is zavarodtam, már nem tudom megállapítani, hogy igazából melyikőtök volt a "béka feneke alatt"? Mivel annyira összenőttetek és elválaszthatatlanok vagytok!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- február 27 2012 16:45:08
Drága Zsuzsikám!
Meg kell, hogy mondjam, most már én sem tudom, hogy melyikünk volt depisebb, de még jó, hogy meg tudjuk beszélni. (Aki nem követte nyomon eddigi Tündibündis írásomat, lehet, hogy azt hiszi, hogy pszichiáterre lenne szükségem) mert csak így spontán beleolvasnék (akár Tündi akár én szerepemben) kívülállóként, lehet, hogy levonnám a legmesszebbmenő konzekvenciát rólam, magamról, vagy Tündiről.
Nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártál és véleményeddel újfent megtiszteltél.
Szeretettel: Évi. |
- február 27 2012 17:17:39
Kedves Évi!
Eddig én a versek szerelmese voltam, de ezután? ..... ki tudja?
Gratulálok! Ha kicsit több időm lesz este olvasott könyveim helyett meglátogatlak ezen helyen is.
Nagyon tetszett, talán egy picit "beléd látok"
Szeretettel: Dellamama /Maria/ |
- február 27 2012 17:22:33
Drága Maria!
Nagyon-nagyon örülök Neked, hogy itt a próza rovatban is meglátogattál.
Ha teheted és kedved van olvasni szösszeneteimet, nagyon szívesen látlak!
És roppant örülök, hogy "felkeltettem" érdeklődésedet.
Szeretettel: Évi. |
- február 27 2012 21:55:23
Drága Évi-Húgocskám!
Ennek a Tündi-lánynak (de úgy is írhatom: Tündi[i]-lénynek[/i]) mindig értelmes gondolatai vannak. Nagyon hasznos, ha átlátogat hozzád a saját dimenziójából.
Amúgy kíváncsi vagyok arra, hogy szerinted az én világszemléletem pozitív vagy negatív? Egyébként ezelőtt úgy 10 évvel kezeltek engem is depresszióval. Ám kimásztam belőle.
szeretettel
Domokos bátyád |
- február 28 2012 06:17:50
Drága Domokos Bátyám!
Végtelenül örülök Neked, hogy "újra itt vagy" kedves szavaiddal.
Drága Bátyuskám én úgy gondolom, hogy a Te világszemléleted optimista. Alátámasztom azzal a ténnyel, hogy - írásaidból kiderült -nagyon sok mindent (kellemetlen nyomasztó élmények) átéltél eddigi életed folyamán, (háború édesapád elvesztése, szeretett feleséged elvesztése, drága menyed elvesztése, egészségi állapotod megromlása) depresszió, mellyel megküzdöttél, és itt vagy újra egyre gyakrabban, nem adod fel a harcot. Hát mi ez, ha nem pozitív életszemlélet? Véleményem szerint Te nagyon jól kezeled a problémákat, nem hátrálsz meg és többek között ezért is vagy a példaképem és ezért szeretlek nagyon. (Most ha látnád Tündit, végtelen nagy megelégedéssel és örömmel tornázik a vállamon, mert sasolja ám, hogy mit írok Neked és végtelenül boldog és örül a kis szíve, hogy "itt vagy"
Drága Domokos Bátyám én azt kívánom Neked, hogy maradj örökre ilyen, mert a pozitív hozzáállás az élet dolgaihoz minden bajon átsegít. Te ezt bebizonyítottad. Kívánok Neked nyugodt nyugdíjas éveket - mint ahogy a versed lényege is ez - és nagyon-nagyon jó egészséget. Tündi is ezt kívánja Neked és nagyon sok puszit küld és szeretettel ölel.
Nagyon szépen köszönöm, hogy megtiszteltél véleményeddel.
Szeretettel ölelünk: Évi-Húgod és Tündi. |
- február 28 2012 20:38:24
Kedves Évike!
"Inkább az optimista életszemlélet, mert az kivezet minden nehézségből, úgy hogy megtérek."
Jó érzéssel, szeretettel jövök Hozzád kísérni, meghallgatni gondolataidat.
Szeretettel ölellek: Szomorúfűz |
- február 29 2012 05:28:03
Kedves Gitka!
Nagyon szépen köszönöm véleményedet, és gyere kedvesem, mindíg szeretettel várlak!
Szeretettel: Évi. |
- március 01 2012 13:42:08
Szia Viki!
No persze, hogy nem mindegy, hogy milyen jellezű és nehézségi fokozattal kell megküzdenie az embernek az életben. De mindenből van kiút. A félig teli pohár tartalmát néha, - vagy sokszor, ahogy érzi az ember - ki kell önteni a fenébe, mert az nem jó ha a félig tele pohárba lévő gondokra ráöntik a következőt, hogy csordultig legyen.
Ki kell önteni a fenébe, ehhez nagyon jó segítség az ihlet. Ő kiöntteti veled, ki kell, hogy írjad magadból. Elküldjem Tündit?
Szívesen segít mindenkinek.
Nagyon szépen köszönöm, hogy "meglátogattál", egyeztessünk időpontot és Tündi útba indul!
Szeretettel: Évi. |
- március 03 2012 13:40:42
Kedves Olvasóim!
Nagyon szépen köszönöm, hogy ismételten ilyen sokan olvastatok, remélem, hogy nem csalódtatok bennem ezen irásomat olvasva.
De úgyis észre fogom venni, ha csökken a "számláló" által mutatott szám, akkor "össze kell, hogy szedjem magam", hogy újra elnyerjem tetszéseteket. Igyekezni fogok, megígérem!
Szeretettel üdvözlök MINDEN KEDVES OLVASÓT!
Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
