|
 Vendég: 91
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 V
(dráma)
Történt 1992 havában megismerkedtem szerelmemmel, Katalinnal, édes arámmal. Szegényt az utcára vetette a sors, gyermekével. Először megsajnáltam, ismeretlenül, befogadtam, majd beleszerettem és rabja lettem. Ekkor elmentem dolgozni a Márkushegyi Bányába! Virágzott a szerelmünk, és boldogan éltünk. 1993-an megszületett első gyermekem, Annamária. Kezdett kicsi lenni a szülői ház, így albérletbe költöztünk. Újonnan már hárman voltunk, párom, fogadott fiam, és szerelmünk gyümölcse lányom. Dadra költöztünk albérletbe, oda vetett a sors. Ott jött a meglepetés, Katalin a másik lányom!
Örültünk neki, igaz váratlanul ért minket a dolog, de boldogok voltunk. Ezután megint költözés lett a vége, mert egy újabb magzat volt az anyaméhbe. Elköltöztünk Kisbérre, a Szent János térre. 1994-en Visszaköltöztünk Bakonysárkányba kicsiny falumba, ahol nevelkedtem, és az utolsó két évemet jártam az általános iskolába.
Itt megint albérletben éltünk. 1995-en megszületett fiam Ferenc. Már elég kicsinek tűnt a lakás, ahol albérletben voltunk, így másik házat kellett néznünk. 1996-an elköltöztünk Bakonybánkra egy kis faluba, ahol végre saját házunkba lakhattunk, amit saját, és vállalati kölcsönből vettünk. Végre éltünk boldogan! Jött egy váratlan fordulat.
1997-ben szívműtétre kellett mennem, ha nem vállaltam volna, most nem írhattam volna. Kettétört a munkahelyi karrierem. Rokkantnyugdíjas lettem. Voltak hullámvölgyek az életemben, mert a munkahely elvesztése erősen rányomta a bélyeget az életemre.
Kevesebb lett a jövedelmünk! Kedvesem és a gyerekeim nyújtottak számomra erőt, hogy elfogadjam sorsomat. Még egy fordulat az életünkben, 1999-en a nevelt-fiamat elszakították tőlünk. A szent ünnep előtt történt Karácsonykor. Teljesen magunk alatt voltunk, de jött az újabb csoda Viktória 1999. dec.28 án. bár szívünk vérzett Danikért,
De valahol vigaszt találtunk a Kis Viktóriában, és valamennyire elnyomta bennünk a fájdalmat. Kéthetente láttuk Danikát, mert úgy rendelte a Bíróság! Telt múlt az idő, elérkezett az első nagy igazi próbatétel, eljött az idő, amikor a bizottságra kellett mennem felülvizsgálatra. 2001-en elvették a rokkantnyugdíjamat, igazságtalanul. A gyerekek családi pótlékából, éltünk hét hónapon keresztül, míg vissza nem ítélte a munkaügyi bíróság! Hitelből-hitelbe mentünk. Szerencsére miután visszakaptam a rokkantnyugdíjam, kezdtünk egy kicsit talpra állni. Ekkor jött egy újabb öröm, az úr megáldott egy újabb gyermekkel, Mátéval. Boldogan éltünk!
Két év elteltével Kedvesem, megint gyermeket akart, így megszületett Böbikém, akit majdnem elveszettünk! Az orvosi tudománynak köszönhetően, megmentették az angyalkánkat. Ekkor jött egy új elhatározás, hogy egy nagyobb ház kellene. 2005-en visszaköltöztünk kisfalunkba Bakonysárkányba. itt is vettünk egy házat. Örültünk a háznak, és jött egy gondolat kedvesemtől, hogy nem e vállalnánk be még egy gyermeket egy tál leves neki, is jut ugyanúgy. Megtörtént a dolog. Vártuk Miklóskánkat 2006- an. Elérkezett a várva-várt pillanat.
Jött a telefon, hogy párom már a szülő szobában van. Az izgalomtól és az izgatódságtól nem tudtam nyugodni, és tízpercenként hívtam a kórházat. A következő hívás már kedvesem volt. Sírva mondta! Hagyták meghalni a gyereket. Dühömben legszívesebben ordítottam volna az orvossal, akinek be kellett volna mennie, de nem volt ott, amikor szükség lett volna rá! Már szülés előtt kéthéttel bevittem kedvesemet, mivel tudtam, hogy nem lesz egyszerű ennyi gyerek után.
Feljelentést tettem a kórház ellen gondatlanságból elkövetett emberölésért. Természetesen nem találták őket hibásnak. Egy ötkilós gyermeket hagytak meghalni az anyaméhben. Ezután megint egy váratlan fordulat történt kedvesemen egy gyors beavatkozást kellett végrehajtani, nem tudtuk miért, mert a zárójelentésben nem szerepelt.
Később aztán kiderült, hogy ki kell pakolni, mert ő is rá mehet.
Kipakolták! És közben eltemettük gyerekünket, Miklóskát, akit úgy vártunk! A gyász nagyon megviselt mindanyunkat. Közben kiderült, hogy kedvesem kapott egy vérmérgezést, Miklóskától, és rákos lett
Ettől. Gyermekünk temetésétől eltel, ha hónap, és utána kedvesem ment el2007 nyarán. Ekkor éreztem, hogy végem van! Akit szerettem, elveszi tőlem a halál, egy orvosi műhiba miatt! Elvesztettem gyermekem és kedvesem is! Itt maradtam akkor hat kiskorú árvával.
Egyedül az orvos miatt, csupán, azért mert ő nem akart beenni dolgozni pedig ő volt az ügyeletes! Azóta már kettő lányom felnőtté vált. De még itt van négy. Itt megint váratlan fordulatot vett életem.
2011-en behívtak megint bizottságra, felülvizsgálatra. 2011 jun. 2án
Elvették végleg a rokkantnyugdíjam, tizenötéven keresztül voltam rokkantosítva szívem miatt, most. Arra hivatkoztak, hogy nem romlott tovább az állapotom. Műbillentyűvel élek! Özvegy vagyok, és még négy kiskorút nevelek egy magam. Az egyházból merítem az erőmet, mert csak a Jó Istenben remélek, és, ha valaha a mennybe jutok, ismét átölelhetem kedvesemet, és meg mondom neki, hogy még a halálán túl is őt szeretem még mindig. Ez életem rövid története.
|
|
|
- március 24 2012 06:19:49
Kedves Ferenc!
Nagyon meghatott tragikus és nehéz sorsod. Történeted olvasása közben úgy érzetem és tudom, hogy Te egy nagyon jó ember vagy!
Felvállaltad "más" gyermekét ,sajátjaidat is nagy szeretetben neveltétek. Az otthonteremtés nehézségeit., a betegséget.Párod elvesztése is nagy tragédia.
Hol élünk? Milyen vezetőink vannak? Itt az ember már nem számít?
Tragikus történetedet olvasása közben mély részvétet éreztem.
Szeretettel kívánok egy jobb életet egy jobb rendszerben! Kívánom, hogy megérhessük!
Szeretettel, üdvözlettel: Maria |
- március 24 2012 07:36:44
Köszönöm kedves szavait Dellamama! remélem az élet még tartogat számomra valami jót is. baráti üdvözlettel Ferenc. |
- március 24 2012 13:17:28
Kedves Ferenc!
Történeted nagyon meghatott, olvasása után gondterhelten néztem magam elé. Ki képes segíteni neked, ebben a mai világban? És ekkor világosság ébredt bennem, kihez fordulhat ilyekor az ember? Visszagondoltam eddigi írásaidra, és magyarázatot kaptam arra, miért írtál olyan elkeseredett novellákat, és megtaláltad az egyedüli utat a reményt, bízni Isten szeretetében. Ehhez kívánok neked sok szerencsét, jó egészséget!
Andy |
- március 24 2012 16:03:46
köszönöm kedves Endy! |
- március 24 2012 16:30:00
Kedves Feri!
Nagyon nehéz megszólalni - vérzik a szívem. Az élet kegyetlenségeiből bizony, nekem is kijutott, de a Te életedhez mindaz semmi. Sajnos, így van - betegen és idősen már senkinek nem kellünk, pedig dolgoztunk világ életünkben. Az ember már mit sem számít. Csakis bízni, reménykedni lehet - bármilyen nehéz is a sors. Kívánok Neked mindehhez erőt, kitartást , sok-sok szeretetet és szerencsét, mert bizony, nagyon fontos az is. Szeretettel: Szomorúfűz |
- március 24 2012 18:20:31
köszönöm kedves Szomorúfűz! Isten segítségével, és szeretetével leküzdöm fájdalmaim,és elfogadom a sorsom! ha ez az akarata ,akkor legyen így! remélem talán az égbe emel majd,ha ki érdemeltem! |
- március 25 2012 19:46:29
Kedves Ferenc!
Könnyekig ható történetedet szomorúan olvastam. De közben mindig örültem, amikor azt írtad, hogy ismét újabb gyermek született, ebből is lehet látni, hogy mennyire szerettétek a gyermekeket feleségeddel együtt. És hány helyre költöztetek, keresve a lehetőséget a jobb életre, hogy mindannyiótoknak jobb legyen!
A sors igen kiszámíthatatlan. Ott, ahol ennyi gyermeket fel kell nevelni, ott üti fel a fejét a betegség, és ott veszíti el a férj a feleségét! Nem csak kiszámíthatatlan a sors, hanem kegyetlen és igazságtalan is. Mégis, még a legkilátástalanabb helyzetben is az Isten segítségét kérjük! S még sem szabad feladni a reményt, és nem szabad a gondok, bajok elől elmenekülni, majd csak megsegít a Jóisten Téged és még a "felneveletlen" gyermekeidet is! Mert Te igazán megérdemled!
Nagyon együttérzek Veled! És kívánom, hogy a Jóisten bármi módon, de segítsen benneteket!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- március 25 2012 21:37:17
köszönöm kedves Zsuzsanna együttérzésedet, és örülök,hogy megoszthatom bánatom valakivel! Szeretettel:Ferenc |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
