|
Vendég: 91
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Még két ilyen barát, mint Te és nem kell nekem ellenség...
Gy.
- No mondd Tündi, mi jár abban a kis okos filkódban (ezt csak nagyon halkan merem neki mondani, mert már így is akkora arc, mint egy katonai sátor, és nagyon elbízza magát, amit kifejezetten útálok) látom, hogy már tűkön ülsz.-mondom magamnak, illetve Tündinek.
- Kedvesem! Ebben a rohanó, elanyagiasodott, frusztrált világban, gondoltál Te már arra, hogy milyen nehéz egy igaz barátra találni? Jó, tudom, neked itt vagyok én, meg még egynéhány igaz barát, de miről is lehet megismerni? Erről szeretnék most veled értekezni, nem nagy téma, de hátha valakit érdekel rajtam és rajtad kívül.- mondja Tündi és értelemtől - no nem soktól - sugárzó szemmel tekint reám.
- Figyelj kedvesem, most ne "illusztráljuk" egy fiktív történetbe csomagolva, olyat mindenki tud, igaz történetet se írjunk róla, csak így egyszerűen mint nő a nővel, mint ihlet a célszeméllyel - mely Te vagy - csacsogjunk róla. -és már dönti magába a negyedik kávét, de most nem megy cigizni, mert roppant módon fel van dobva, hogy engedélyezem neki az írást.
- Tündi, azért én csak beleszőnék egy kis történetet, akár fiktív akár valós, tök mindegy, mert ki a fenét érdekli a mi párbeszédünk. No ugye, hogy Te is így gondolod. - mondom ihletemnek és már tapadnak az ujjaink a klaviatúrára.
Ágnes és Barbara nagyon jó barátnők voltak, legalábbis ők ezt hitték. Olyannyira, hogy házaséletük titkait is megosztották egymással, a legapróbb részletekig, mely átlépte a magánügy szentsége által körvonalazott határt is. Ugyanis szexuális életüket is megtárgyalták, illetve kitárgyalták, mely nem volt helyénvaló, de mivel szentül hitték, hogy igaz barátnők, megtették.
Itt követték el a hibát. Nem ismerték eléggé egymást, illetve nem tudták, hogy az igaz barátság nem csak erről szól.
Egy munkahelyen dolgoztak és egyik nap reggelén a munkahelyi kávézás közben beszélgettek a kollegínák, és a pletyka szakavatott királynője Amálka rákérdezett Barbarára.
- Mondd csak kedvesem, nálatok rendben van otthon a családi életetek, például a szex? -kérdezte Amál, aki nem a tapintatosságáról volt híres. Barbara azt hitte, nyomban megnyílik a kávézó helyiség linóleummal fedett "talaj" alatta.
- Persze, hogy rendben van, de miért ez a szenvtelen kérdésed felém, meg egyébként is, nem vagyunk mi olyan jó barátnők, hogy ez téma lehessen nálunk.- mondta Barbara kissé sértődötten.
- No persze, hogy nem vagyunk mi olyan jó barátnők, mi nem, de azt hiszem, hogy Ágike sem arról híres, hogy Ő a legjobb barátnőd. Én a helyedben elgondolkodnék a barátságotok milyenségén, mert ő pletykálta el, hogy nincs rendben a házaséletetek, csalod a férjedet, mert nem jó vele a szex, minden titkodat ismeri és röhögve tovább is adja.- szegezte neki a gondolatokat Amál.
Barbarának földbe gyökerezett a lába, egy világ omlott össze benne, hiszen legrosszabb álmaiban sem gondolta volna, hogy pontosan Ági fogja őt kibeszélni egészen az intim részletekig.
Aznap - fejfájásra hívatkozva - haza ment a munkahelyéről, mert úgy érezte, hogy szétpattan az agya, ekkora csalódást még soha nem érzett.
A férje meg is kérdezte, hogy mi történt, hogy haza ment, de Barbara menstruációs fájdalmakra hivatkozva ledőlt a kanapéra.
Már majd nem elszenderedett, amikor csörgött a mobilja. Ránézett a kijelzőre, látta, hogy Ági hívja, rettenetes szomorúságot érzett a lelkében, az egész lényében. A férje rá is szólt, hogy miért nem veszi fel, hiszen a kedvenc lelki barátnője hívja. Végül is felvette a telefont azon gondolkodva, hogy úgyis túl kell esni ezen a beszélgetésen, így invitálta Ágnes asszonyt, ugorjon fel hozzájuk. Ezt a dolgot úgyis személyesen kell megbeszélni.
- Szia Barátnőm, agyon aggódtam magam miattad, éppen a főnöknél voltam eligazításon reggel, nem találkoztunk amikor mondták a kollegínák, hogy haza jöttél mert rosszul érezted magad. Mondd, mi a baj, kedvesem? - mondta Ági tettetett kedvességgel és aggódással a lelkében.
- Hogy mi a bajom, hát Te vagy a bajom kedves barátnőm, hogyan tehetted? Én megbíztam benned, az életemet a kezedbe adtam volna ha azt szeretted volna, minden titkomat ismerted, Te pedig gonosz, szörnyeteg módjára elárultál engem. Az egész hivatal rajtam röhög - velük együtt Te is - becsaptál, kihasználtál, baráthoz nem méltóan viselkedtél. Tűnj el az életemből.- mondta mostmár zokogva Barbara.
Ági rögtön tudta, hogy miről beszél Barbara, nem is próbált mentegetőzni, mert érezte, hogy most nagyon túl lőtt a célon, összeszedte cuccait - mert annyira jó barátnők voltak, hogy egymás ruháit is kölcsönadták egymásnak - és tettetett szomorúsággal az arcán kiballagott a lakásból.
Barbara férje - mert időközben leszaladt az ABC-be egy kis süteményért, hogy meg tudják kínálni Ágit - mire visszaérkezett, hűlt helyét találta Áginak.
- Mi az kedvesem, összevesztetek? Ági ilyen hamar még nem távozott tőlünk! - mondta aférfi kedvesen a nejének. Látta rajta, hogy vigaszra szorul, magához húzta gyöngéden Barbarát, lágyan simogatta a haját, olyannyira becézgette, hogy fellobbant a vágy, a vágy, melyet nagyon régen éreztek már egymás iránt, és csoádlatos szerelmi együttléttel koronázták meg Barbara elkeseredettségét.
Egymás karjaiban pihentek, a férfi letörölte utolsó cseppjeit is Barbara könnyeinek és lágyan, kedvesen megszólalt:
- Ne is törődj Ágival, még két ilyen barát és nem kell neked ellenség! Én ezt már sejtettem, hogy be fog következni, de ha én mondtam volna, nekem úgysem hitted volna el. |
|
|
- április 20 2012 14:53:02
Kedves Évi!
Sajnos, ha valakit túl közel engedünk magunkhoz akkor történhetnek ilyen csalódások. Sokszor hisszük azt, hogy ismerjük barátainkat. de sajnos nem igazán.
Az én "legjobb" barátnőm a férjemet akarta elcsábítani. Ez is egy szép kis "sztory" volt
Gördülékeny, remek kis írásodat, szinte egy-szuszra végig olvastam, mert nagyon érdekes, életszerű.
Szeretettel gratulálok és ölellek: Maria |
- április 20 2012 15:48:28
Kedves Maria!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál és véleményeztél.
Nagyon nehéz - én úgy gondolom - egy igazi lelki jóbarátra találni, aki a legmesszebbmenőkig velünk van jóban rosszban egyaránt.
No az Ági nem ilyen volt.
Az én életemben összesen 3 igazi barátnő volt, kettő még tinédzser koromban - de az életünk útjai különböztek, elszakított a távolság - a harmadik Etelka a seregben aki már sajnos nem él, felnőtt korom egyetlen igaz barátja volt. Együtt sírtunk, együtt nevettünk, maximálisan számíthattunk egymásra és maximálisan meg is bíztunk egymásban. Nem barátkoztam összevissza mindenkivel, nagyon nehezen jutok el arra a szintre, hogy én valakiben teljes mértékben megbízzak.
Jó, hogy észlelted időben a "csalfa, csábító barátnőd " szándékát férjeddel kapcsolatban. No ilyen is van, ezt is az élet produkálja.
Köszönöm, hogy olvastál és megosztottad velem magánéleted kis morzsáját.
Szeretettel: Évi. |
- április 20 2012 19:38:00
Kedves Évike!
Nagyon jó tanmesét hoztál megint! Tudnunk kell, hogy mit szabad megosztani másokkal és mit nem!
Néha akkor csalódhatunk a legnagyobbat, ha túl közel engedünk magunkhoz valakit.
Még néha a túl gyakran összejáró szomszédolásnak is lehet nagy perpatvar a vége. Én nem szomszédolok, senkihez nem megyek át azért, hogy feltartsam a munkában és a magánéleti tevékenységeiben, én is azt várom el másoktól.
Szeretem, ha előre tudom, hogy ki mikor, miért akar felkeresni az otthonomban, és én is egyeztetek másokkal, (még ha familia-beli is), hogy mikor keressük fel őket.
Nekem soha nem is volt szívbéli barátnőm, mégis nagyon jól eltelt ez az 59. év. Azt hiszem ezen már nem is változtatok!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- április 21 2012 05:19:15
Kedves Zsuzsika!
Köszönöm szépen, hogy meglátogattál értékes, kedves, tanulságos véleményeddel.
Maximálisan egyetértek Veled, én sem vagyok az összevissza barátkozásoknak a híve, a szomszédolásnak meg főleg nem, egy olyan közvetlen szomszédunk mindig volt, akire számíthatunk, ha baj van, és ők is ránk. De ez nem jelentette azt, hogy "tapadtunk" egymásra, sőt! Tiszteletben kell tartani embertársainkat olyannyira, hogy tudnunk kell, hogy mit illik és mit nem. (Intelligencia)
Elhiszem, hogy nagyon jól elvoltál embertársaiddal - mindennemű szívbéli barátság nélkül - hiszen írásomnak is pontosan ez a lényege. Nem kell barát, ha az nem igazi!
Nagyon szépen köszönöm, hogy meglátogattál.
Szeretettel: Évi. |
- április 22 2012 20:29:44
Kedves Évike!
Komoly ez a témád is. Van az életünkben olyan intim pillanat, amit a legjobb barátnőnkkel sem szabad megosztani, mert talán életünk legnagyobb csalódását érjük meg. .
Szeretettel olvastalak ma is: Szomorúfűz |
- április 23 2012 06:28:34
Kedves Margitka!
Én is amondó vagyok, hogy rövid kis életünkben az intimitás kizárólag két ember magánügye. Teljesen mindegy, hogy mennyire lelki jó barátnője van valakinek, azért itt is meg kell húzni azt a bizonyos határt, mert a legkedvesebb, legjobb barátnőre sem tartozik minden. Egyébként nekem egyetlen igaz barátnőm volt - aki sajnos már régóta nem él - de még vele sem beszéltünk az intim magánügyeinkről, de egyébként minden másról. Beleértve az élet összes dolgairől, fiúkról, lányokról, szituációkról, életfelfogásokról, erkölcsről, munkáról, de az intimitás tabu volt. De ez csak az én véleményem, mely a tiéd is.
Nagyon szépen köszönöm, hogy ma is olvastál és bölcs gondolataidat megosztottad velem.
Szeretettel ölellek: Évi. |
- április 23 2012 12:23:18
Kedves Viki!
Először is nagyon örülök Neked, hogy újra itt vagy. Már aggódtam, hogy hol lehetsz, de az "megbeszéltük" pü.-ben.
Nagyon örülök annak, hogy Te is így gondolkodsz a baráti kapcsolatokról - mármint, hogy a szexuális élet az mindenkinek a magánügye, intim témáról nem illik beszélni még egy lelki jó barátnővel sem. Az nagyon jó, ha nagymamáddal olyan viszonyban vagy, hogy meg tudod vele beszélni a dolgokat, ha olyan személyes jellegű (intim) a téma. És nyilván, hogy jó tanácsokat ad neked, hiszen az élettapasztalata, bölcsessége mindenképpen pozitív irányba terel.
Nagyon szépen köszönöm, hogy elmondtad véleményedet és őszintén örülök Neked.
Szeretettel: Évi. |
- április 24 2012 18:44:55
Kedves Olvasóim!
Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen sokan megtekintettétek írásomat.
Szeretettel: Évi. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|