Felhők ölelik körbe a Napot, a szél ringatóan a falombokat. Átrepülünk életünk felett. Nem véd már a szárnyaló szerelem. Elfogy a levegő is köröttünk, a csönd magányosan árnyakat rajzol.
Fájdalom arcodon, végtelen utakon vezet a sorsod. Lebegsz, majd hirtelen zuhansz, de újra felállsz és lépsz tovább. Pillantásod mélye szememben ég, világomat felgyújtva árnyékod követ, - olykor felhőket sodor föléd a vihar. Csodák ölelnek, utazol közöttük – álmodozva. Megszerettelek. Mikor az utunk kereszteződött, te választottál magadnak. Aznap láttam meg a reményt. A szívedbe láttam, minden ágad külön virágzott nekem, csakis nekem. Jövőm voltál. Lombosodtak az érzések bennünk, majd összekapaszkodtunk. Beléd bújtam, belém bújtál. Azóta is te kellenél, te hiányzol, de a sors elsodort: belehulltál a végtelenbe.
pisch_ferenc - április 24 2012 18:14:22
Kedves Szomorúfűz! Nehéz elfogadni a sorsot,amikor elválaszják tőlünk
kedvesünket! Én is ugyanígy szenvedek kedvesem elvesztése miatt: Már öt-éve,hogy át kelt az úton egy másik világba. azóta sem találtam magam ra.Lelkem még mindíg érte vérzik,és nagyon hiányzik! minden este rá gondolok,hogy vajon lát-e minket! vagy hallja-e fohászainkat amit érte minden este elmondunk érte. Vígaszul csak annyit tudok mondani,hogy odaát majd találkozunk!Szeretettel:Ferenc
Dellamama - április 24 2012 18:22:13
Kedves Gitka!
Mai versedhez magad adod a magyarázatot ezzel a szép írásoddal.
Szeretettel olvastam:? Maria
szomorufuz - április 24 2012 18:27:51
Kedves Ferenc!
Az öt év nálam is - nehéz valóban elfogadni az elfogadhatatlant.
Szeretettel láttalak és köszönöm vigasztaló szavaidat. Kívánok Neked is megnyugvást. Szomorúfűz
gyongyszem555 - április 24 2012 18:42:06
Kedves Margitka!
Valami csodálatos emlékezés, én ugyan még nem értem ezt az érzést, de empatikus képességeimnek köszönhetően veled tudok érezni. De nyilván nem ugyanaz az érzés, mint amit Te érzel.
Mindenesetre gratulálok csodálatos soraidhoz.
Szeretettel olvastalak mint mindíg.
Szeretettel ölellek: Évi.
szomorufuz - április 24 2012 18:48:47
Kedves Maria!
Köszönöm, hogy elolvastad - igen, a vershez kapcsolódó a gondolatom. Szeretettel láttalak. Szomorúfűz
szomorufuz - április 24 2012 18:53:41
Kedves Évike!
Természetes, hogy mindannyiunkban mások az érzések, másként élünk meg, élünk át dolgokat. Egy biztos - a hiány fájdalmas és örök marad. Köszönöm, hogy ma is meglátogattál. Ölellek: Szomorúfűz
Rövidke kis írásod is tartalmas, és én is szívesen olvastam.
A magányosság érzését még ez a gyönyörű idő sem tudja feledtetni.
Szeretettel: Zsuzsa
szomorufuz - április 25 2012 17:06:23
Kedves Imre!
Köszönöm, hogy olvastál, köszönöm szavaidat.
Szeretettel: Szomorúfűz
szomorufuz - április 25 2012 17:19:49
Kedves Zsuzsám!
Valóban - vannak dolgok, amik végigkísérnek életünkön.
Köszönöm látogatásodat. Szeretettel: Szomorúfűz
szomorufuz - április 26 2012 20:36:28
Kedves Viki!
Nagyon köszönöm olvasásodat. Szeretettel: Szomorúfűz