|
 Vendég: 70
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Na, az a Murphy, az a Murphy! Ami elromolhat...
 V
Na, az a Murphy, az a Murphy! Ami elromolhat... Nem hencegésből mondom, de két PC-m van. Egy régi szép időket megélt PIII-as, és egy - a kor állandóan növekvő követelményeihez alkalmazkodni próbáló PIV-es. (a gépész- és építészrajzok készítéséhez használom, mert az ezekhez mellékelt programok sajnos zabálják a memóriát, és nagy sebességet követelnek meg.). A két gép békességben megvan egymás mellett, megszakíthatatlan, rokoni háló köti össze őket. Az idősebbnek már nyugis az élete, nagy gyomrába gyűjti össze a fiatalabb által gyártott munkák végtermékét. Igaz, hogy néha azért kap egy kis emlékeztetőt a régi szép időkre, az unokám és az Igenem többórás pasziánszok levezetésére kényszerítik az aggot.
Nos, egy jó héttel ezelőtt épen együtt pedáloztunk a menővel, amikor kellett volna az öreg. Ekkor jött a kellemetlen meglepetés, nem láttuk többé a teherhordónkat, valahol elszakadt a háló. Haha! Mi az nekem, okleveles Mekk-mesternek egy kis hálószakadást összekötni. Nahát, gyorsan "tűt", "cérnát" és hamm! bekapom ezt a kis problémácskát. Úgy két óra múlva eszembe jutottak a hajdan történelemórán tanultak a világháborúkról; az elsőben azt ígérték a katonáknak, hogy mire lehullnak az őszi lombok otthon lesznek. A másodikban pedig egy villámháború volt tervbe véve. Ismerjük a végeredményeket. Úgy a harmadik óra végén, aztán, mint elődeink, én is kapituláltam. Megnéztem a pénztárcámat, és láttam, hogy egy PC-doki hívása a jelenlegi országos gazdasági helyzetünkhöz hasonló makróállapotot eredményez a családi költségvetésben, de nem volt más választásom.
Halló, halló doki bácsi, mikor tudna a kis betegünkhöz kijönni? Holnap után???. Na jó, akkor várjuk! Azért nem dolgoztam hiába, a sok próbálkozás közben tönkretettem az Internet-kapcsolatomat is. Na, majd a doki azt is meggyógyítja.
Jött a doki, fiatal őserő! Egy fél óra múlva meglett az Internet-kapcsolat, szívem kandallójában meleg tűz lobogott, kezdett szép lenni a világ! Aztán jött a háló. Eltelt egy óra. Semmi! Aztán eljöttenek a második órák, de nem jöttenek az eredmények. Zakó le, nem publikus szavak, végső csodafegyver, egy új hálókártya bevetése és jött a harmadik óra vége, világháborús eredménnyel. Rövid megbeszélés, valószínűleg a gép hibás, de majd utánanéz, mi lehet a hiba, telefonszám csere, doki balra el. Azóta sem hallottam felőle. Azért volt egy kis (kár) örömöm is, amikor az Igenemhez fordulva fölényesen kijelentettem: na, látod, ez sem tudta...
Maga kárán tanul az okos! Mivel ez utóbbiakhoz sorolom magam, a doki válla fölött leselkedve, sokat eltanultam a mesterségéből. Így másnap reggel elhatároztam, majd én megmutatom, hogyan kell a hálót szőni! És el is kezdtem. Amikor az Igenem meglátta, hogy miben mesterkedek, felsikoltott! Megint elszúrod az Internetet, - hangzott a félelmetes jóslat. Á… dehogy! Hangzott a fölényes válasz. Sohasem hittem a babonás jóslatokban, alig-alig valósult meg ezekből egy is, talán, - ha az emlékezetem nem csal- a Rigolettót megátkozó Monterone átka hozta meg a kívánt eredményt.
Tévedtem! Ha nem is rögtön, de délután már nem működött semmi a gépemen, természetesen az Internet sem. Ezután egy kombinatorikai játékba kezdtem. Példának vettem azt, hogy hányféle módon lehet a számokat sorba rakni 1-4 ig. Tabula-rázát csináltam és elkezdtem a játékot. Sajnálatos módon, itt a lehetőségek száma sokkal nagyobb volt, mint az előzőekben említett kis példámban. Igen csak benne jártam már az éjszakában, amikor a Sors elnézően rámmosolygott, legyen meg e szerencsétlennek az öröme, mondhatta magában és egyszerre csak működött a hálózat!!!
De az Internet az nem. Maradt tehát másnapra is munka bőven, de az Internet helyreállítása már könnyű ujjgyakorlatnak tűnt a hálózatépítéshez képest. Summa- summarum, délre helyreállt a rend, minden működött, a gép forgott, az alkotó megpihenhetett.
Föloldottam a magam számára elrendelt kijárási tilalmat és egy nagy, napsütéses sétát tettem és élvezettel szívtam magamba a friss, virágillatos levegőt.
|
|
|
- május 02 2012 20:15:09
Kedves András!
No látod, ez az a téma, amit ha megfeszülök sem értek. Nem azért mert Te nem jól írod meg a történetet - sőt, remekül - hanem halvány fogalmam sincs arról amit írsz. Az, hogy PCIII és PCIV, azt így nem nem értem, de úgy, hogy öreg és modern, úgy már igen.
Tulajdonképpen azt sem értem, hogy az "őserő" ugye meggyógyította, illetve helyre állította az internet kapcsolatot és fél óráig működött. Hát akkor mondjad Te kis huncut, mit csináltál közben, hogy egyszer csak vége szakadt. Mert tutira biztos vagyok benne, hogy Te alkottál valamit.
Teljes mértékben egyetértek Igeneddel olyan szempontból, hogy nyilvánvalóan ő ismer a legjobban és talán már "bebizonyítottad", hogy el is szúrhatod az internetet, bármennyire is fölényeskedtél.
A Tabula-rázát meg aztán végképp nem értem, de meg sem próbálom!
Hogy a "doki balra el", remélem tettél bizonyos lépéseket aziránt, hogy "megbüntesd", bár hogy ha felszívódott, maradt a káröröm, hogy ő sem tudta megcsinálni. Nos, ezt is értem.
Úgy caccperkábé nem tudtam meghatározni, hogy mennyi időt vett ez a művelet igénybe, de mivel a kijárási tilalmat önhatalmúlag feloldottad, nem volt kevés idő. Gondolom, Igenedtől megkaptad a kellő dicséretet és jutalmat - ne küldjek én is Neked egy csillagot? Van belőle, adok Neked, ha gondolod, nem vagyok irígy-.
Kedves András!
Összességében nagyon jól szórakoztam írásodon, melyhez szívből gratulálok. Már nagyon hiányoltam a stílusodat, a humorodat, és most én érzem úgy magam, hogy a krampusz szerepét töltöm be.
De nem baj, így jártam, legközelebb jobban figyelek, mint ahogy Te ellested a "doki" műveleteit.
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi |
- május 03 2012 01:41:23
KEDVES ÉVIKE!
Azt tudod alapállásból, mi a PC!
Hiii! És ha így írtam volna: PC*** és PC**** akkor nincs mese,
PC főhadnagy, PC százados !
Köszönöm, hogy olvastál, és szórakoztál is egy kicsit!
Szeretettel Andy |
- május 03 2012 03:49:28
Kedves András!
Most aztán gondolkodóba ejtettél de cefetül. Már csak azért is, mert a program nem engedte leírni azt a csúnya szót a pécék után. Most honnan a fenéből találjam ki, hogy mit akartál írni!? Úgy látom, hogy nincs mese, tanulnom kell, számítástechnikát (is) mert azt, hogy szoftver és hardver, tutira értem, de hogy mi a PC, nem hogy alapállásból nem tudom, de ha neki futok a falnak, azt érzem, de ettől még nem értem. De ígérem, hogy át fogom tanulmányozni a legnagyobb unokám tankönyveit, hátha...
Kedves Barátom! Sokat képzelsz Te rólam, még hogy alapállásból tudom...
No mindegy befejezem a hozzádszólásomat, elvonulok tanulni, mert a PC-t akkor is megtanulom, csak hogy nekem legyen igazam!
Szeretettel: PC főhadnagy (majd ha soron kívüli lesz az előléptetés, ennek feltétele a PC ismeretek megszerzése, amire nem sok reményt látok magamnál!) |
- május 03 2012 06:43:16
Kedves Andy!
Csak levelezgessetek egymással Évivel, addig én az írásodon és a kis párbeszédeteken is nagyon jól szórakozom!
Gratulálok kedves tollforgató társam, remek stílusban hozod a formádat! 
Dellamama |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
