|
 Vendég: 73
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 MM
Az Anyák Napja c. írásom folytatása, illetve Klárikájának a személyisége...
- Tündikém, áttanulmányoztad a szociopata személyiségű ember ismérveit? Tudod, tegnap megkértelek, akkor mondd légy szíves.- mondom neki és várok türelmesen amíg megissza az utolsó korty kávéját, cigizni most nem megy, mert roppant érdekli ez a téma, hogy vajon egyedül a kútfejemből milyen történetet kerekítek, mert suttyomban eldöntötte, hogy most nem segít.
- Persze, kedvesem, diktálom:
"Pszichológiai szempontból: Olyan torzult személyiségű ember, akinek sosincs lelkiismeret-furdalása. Legnagyobb problémája, hogy nem tudja magát beleélni különféle szerepekbe. Hazudozó, manipulálja a többieket, érzéketlen, felelőtlen."- idézi Tündi az olvasottakat és bal vállamra ugrik, de pici száját összecsücsöríti, nem szól többet.
- No mi van Tündikém, nem diktálsz?- vonom kérdőre.
- Nem kedvesem, egyedül kell megbírkóznod vele, ha már ezt a témát kitaláltad, hadd lássam fejlődés mutatkozik-e nálad előre, vagy csak visszafelé. Én speciel egyedül nem mertem volna e témakörbe lavírozni minden előképzettség nélkül, de ha te ilyen bátor vagy, hadd látom, illetve hadd olvasom.- mondja Tündi és hanyag eleganciával pöffeszkedik tovább ugrálva egyik vállamról a másikra közben.
(No jól van Tündi, most cserben hagysz? Nem baj, úgyis régen veszekedtünk már, legfeljebb leordítom a fejedet, ha nem sikerül, mert a szociopata is mindíg mást hibáztat mindenért.
Klárika egy jól menő cég ügyvezetője volt, csupa női alkalmazottal. Sikeres ember volt, de könyörtelen.
A számviteli osztályról hárman voltak GYED-en kisgyermeküket ápolandóan. Szinte egyszerre mentek el szülési szabadságra, így egyszerre is kellett (volna) visszajönniük a munkahelyükre dolgozni. Igen ám, csak Klárika eldöntötte, hogy nem veszi vissza a kismamákat, mert mi lesz, ha gyermekeik megbetegszenek, nincs nagyszülő, aki vigyázhatna gyarmekeikre, kiesnek a munkából, az neki nem kifizetődő.
Döntött! Kirúgja őket! Megteheti, már csak azért is mert övé is a cég, az ügyvezető igazgatóval pedig (aki a legfőbb tulajdonos) jó viszonyban van, igaz, hogy csak a franciaágyat osztja meg vele amikor olyan kedve van. Nem szerelem ez, nem is szeretet, hanem csak vágy, melyet időnkét kielégít. Hiszen mivel szociopata, nem tud szeretni senkit, érzéketlen, érzelmei nincsenek.
Egyik ilyen kielégülés után megszólal Péter.
- Kedvesem, panaszt tettek ellened a számviteli osztály dolgozói, hogy kirúgtál három kismamát, mert gyermekük született és nem tudtad összeegyeztetni sikerorientált éneddel.- mondta Péter, közben apró puszit adott (volna) Klárika mellbimbójára, de ő rettenetes erővel eltaszította magától a férfit. Dühbe gurult (mely szintén a szociopata személyiségzavarra vezethető vissza)
és kezdte magára cibálni melltartóját, bugyiját, szoknyáját, távozásra készen, de még dühösen odakiabált Péternek.
- Ez a döntés az én hatásköröm, én úgy döntök ahogy akarok, nem sok beleszólásod van, hiszen anyagilag én is tulajdonos vagyok a cégedben.
No majd adok én nekik, mit szövegelnek ellenem, ha úgy tetszik, kirúgom az összeset, nem lesz lelkiismeret-furdalásom.- ezzel becsapta maga mögött az ajtót.
Péter elgondolkodott. Ezt a nőt szereti Ő? Hiszen ez egy szörnyeteg. Nem tudja beleélni azoknak a kismamáknak a helyzetébe magát, mihez kezdenek most karjukkal a bölcsődés-korú gyermekeikkel? Nem, ez így nem jó, bármennyire vágyakozom Klári után, nem mondanám, hogy szerelmes vagyok belé, de jó vele a szex, de ennek a nőnek nincsenek érzései. Meg kell válnom tőle addig amíg nem késő.
Másnap délutánra összehívta a tulajdonostársakat, megbeszélték, hogy Klárikát "kifizetik", visszakapja a törzstőkét és időarányosan a nyereséget is kifizetik neki és megválnak tőle.
Így is történt, Klárika nem esett kétségbe, hiszen hazudozó is volt (ez is egy ismérve a szociopatának) már régen kacsintgatott másik KFT. felé, úgyhogy ott már tárt karokkal várták.
A kismamák visszamehettek dolgozni, tovább folyt a számviteli osztály munkája békességben, egymás tiszteletben tartásával és megbecsülésével. |
|
|
- május 05 2012 09:59:01
Kedves Évi!
Most van egy kis időm, láttam megjelent az ígért írásod. Alaposan utánanéztél a szociopaták ismérveinek. Én igen sok magyar szót ismerek ezekre az emberekre vonatkoztatva:
Önző, szívtelen, embertelen, bunkó,, hideg, nincs benne szánalom, sem megértés...és így tovább.
Ezzel a viselkedésével csak az emberek utálatát megvetését vívja csak ki ez a nő. Klárika nem tud szeretni sem. Én is ismertem ilyen nőt, már nincs a családunkban szerencsére. Karrierista, egoista, megalomániás, abnormális és szexmániás volt, hogy az ilyen divatos idegen latin-eredetű szavakat használjam.
Az írásod nagyon tetszett! Neked nagyobb tapasztalatod van az emberséges viselkedésből, ez ki is tűnik abból ahogyan ezt az írást befejezted!
Barátnőm ez igazán jó téma: 
Ölel: Marika |
- május 05 2012 10:45:11
Kedves Marika!
A hozzászólásod előtt a férjem volt az első kritikusom, mindíg véleményezi írásaimat, és amikor befejezte az olvasást, kijelentette, hogy a végkifejlet egy mese. Már pedig azért, mert ilyen nincs ma a valóságban, hogy a tulaj ennyit foglalkozik a beosztottakkal, vagyis elvétve, ha akad ilyen. Természetesen cefetül megsértődtem rá, de egy kis gondolkodás után rájöttem, hogy igaza van. Ez a rózsaszínre festett "leányszobámban" született elképzelés, no meg a pozitív életszemléletem. De aztán közös nevezőre jutottunk - kénytelen volt-, hogy itt a lényeg a torzult személyiség "megtárgyalása".
Igazad van a magyar nyelv csodálatos, sokféleképpen ki lehet fejezni ezt az embertipust.
Az az igazság, hogy én eddigi életem során - rózsaszín leányszoba, vagy optimista életszemléleten innen és túl - emberséges emberekkel hozott össze a sors, akár munkahelyen, akár családban, akár barátságok terén, szóval úgy összességében.
Egyetlen női "főnököm" volt, akinek ugyan nem volt gyermeke, pedig már akkor 4o éves volt, de nem volt szociopata. A többiek férfiak voltak, azok pedig mind jó "főnökök", tudod, megint a férfipárti szól.
Kedves Marika!
Nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártál és értékes véleményeddel kiegészítetted kicsi "förmedvényemet".
Baráti szeretettel és öleléssel: Évi.  |
- május 08 2012 04:24:11
Kedves Vikikém!
Nagyon örülök Neked, kedves véleményednek és jó munkát kívánok a kertészkedéshez.
Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy valahogyan be kell fejeznem az előző prózámat, mert maradtak ott elvarratlan szálak, amit én kifejezetten utálok! Ha valamibe belekezdek, szeretem befejezni oly' módon, hogy az értelmes legyen és az én stílusomban íródjon.
Tündinek átadtam az üzenetedet, illetve hallotta, olvasta, mert sasol ám, amikor válaszolok Neked, oitt van mindenhol, de nem fél, mert tudja, hogy nélküle egy pipafüstöt sem érek!
De szerencsére nem él vissza vele, úgyhogy megtartom jövőre is.
Nagyon szépen köszönöm kedves Viki, hogy időt szakítottál rám!
Szeretettel: Évi. |
- május 09 2012 08:43:52
Kedves Külső olvasóim!
Nagyon szépen köszönöm, hogy átléptem a négyszázas határt, amit NEKTEK köszönhetek.
Szeretettel gondolok Rátok "ismeretlenül" is.
Jó egészséget kívánok MINDENKINEK aki olvas!
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
