|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 V
(próza)
Kettőezer-hét nyarán, amikor feleségemet elvesztettem annyira üresnek éreztem magam, hogy aludni sem tudtam esténként, hanem csak járkáltam a szobámban.
Nem találtam a helyemet sehol! Miközben a sírfeliraton gondolkodtam, hogy mi álljon a sírkövén, mert méltó sírkövet akartam kedvesemnek ekkor írtam a Katalin című versemet, ami a sírkőre is fel van vésve! Amikor megalkottam a verset, potyogtak a könnyeim, mert annyira fájt a hiánya és nem tudtam neki mondani, hogy mennyire szeretem. Az életünk történetét vettem alapul! Abból merítettem az ihletet. Aztán az egyik vers után jött a másik, ami róla, és az utána hagyott űrről szól, amit maga mögött hagyott. E közben észrevettem az élet értékeit is, és a hit erejét. Ekkor fordultam mélyen Isten felé! Közben megválasztottak az egyház képviselő rendes tagjává, és a sekrestyési feladatot kaptam! Mindennap egyre erősebbnek éreztem magam amióta az egyház tagja, vagyok. Másfelé is nyitott voltam, és ekkor születtek különböző verseim is, amit
Ti is ismertek. Egy másik irodalmi klub tagja is vagyok, itt helyben Bakonysárkányba. Nagyon jó kis csapat! A klubvezetőnk Vinkovics Lacibácsi,
Aki, a könyvtárosunk, és régebben történelem, magyar-szakos tanár volt itt az általános iskolában. Az érzéseimet írom, legyen jó, vagy rossz! fogadtun már vendégeket is több ízben. Közben vannak a szürke hétköznapok, amik mindig inspirálnak, és hozzák a maguk történetét, amik megihletnek. A fohászaimmal próbálom az embereket, Isten felé vezetni, akik még nem kötelezték el magukat, Istennek! Az isteni szeretet szépségét írom le olykor egy-egy versemben. Olykor az érzelmek is inspirálnak.(PL) Böbikémnek írtam az altató című versemet, amit ki is adtak! Ezért szeretek írni, mert erőt ad, és le tudom vezetni a feszültséget, ami bennem van, és nem utolsósorban az örömöt, amit az írás adni tud, és adhat
És ami boldoggá teszi az alkotót!
.
|
|
|
- május 09 2012 10:59:36
Kedves Ferenc!
Ez a vallomással is felérő írásod és őszinteséged nagyon megfogott.
Tiszta emberi érzéseidet vesd csak papírra! Részemről nagyon örülök, hogy ezáltal jobban megismerhetlek. A facebookon is olvasom vallási írásaidat, úgymond prédikációdat. Nekem is lelki felüdülést, olykor vígaszt jelentenek.
Csak azt mondhatom ez is egyfajta elhívás Istentől. 
Szeretettel olvastalak: Dellamama |
- május 09 2012 11:13:40
Kedves Ferenc!
Én ugyan nem vagyok vallásos, de tulajdonképpen nem is ez motivált most engem, hogy hozzászóljak prózádhoz. Eddig olvastam írásaidat attól függetlenül, hogy nem szóltam hozzá.
Ez az írásod azért különleges nekem, mert választ kaptam arra, hogy hogyan tud egy ember ennyire Isten felé fordulni - most nem Rólad beszélek, hanem volt egy ismerősöm, aki azután lett rettenetesen vallásos, miután elveszítette a szeretett lényt a férjét - azelőtt soha nem járt templomba, nem imádkozott, nem hitt Istenben. De amikor bekövetkezett a tragédia ezután fordult nála a kocka. Én ugyan ezt nem tudom megítélni, hiszen nem éltem át ilyet, éppen ezért véleményt sem mondok, hiszen tiszteletben tartom mindenkinek a hitét. Mindenki hisz valamiben, és a hit a lényeg.
És ez a prózád döbbentett rá arra, hogy tulajdonképpen amikor elveszítetted a feleségedet, rádöbbentél, hogy "mélyen isten felé kell fordulnod", mert találsz némi vigaszt.
Gratulálok és szeretettel olvastam prózádat.
Évi. |
- május 09 2012 12:15:20
Köszönöm kedves Dellamama,és neked is Varika,hogy itt voltatok és
megoszthattam veletek! Szeretettel:Ferenc |
- május 10 2012 18:18:18
Kedves Ferenc!
A hiány, a fájdalom - sok mindent kihoz a szívünk mélyéről. Persze, van akit mélyre, még mélyebbre taszít is. A hit felé fordulva megtalálhatjuk az utunkat, vagy nagyon magunkba fordulunk és elveszítjük mindennek az értelmét.
Köszönöm, hogy olvashattalak. Szeretettel: Szomorúfűz |
- május 10 2012 21:40:07
Kedves Szomorúfűz! Engem inkább feltölt az írás,és a hitem is,és nem utolsó sorban a gyermekeim! mindig találok valami kapaszkodót benne! A mikor szomorkodom egy kicsit,igaz olykor magam alatt vagyok,de amikor arra gondolok,hogy egyszer találkozom kedvesemmel az erőt ad nekem! Köszönöm,hogy itt voltál! Szeretettel:Ferenc.... |
- május 14 2012 20:04:04
Kedves Ferenc!
Szerintem is a legtöbben azért kezdtünk el írni, mert valamiben, vagy valakiben csalódtunk, valakit elvesztettünk, éheztünk a szeretetre, mert talán gyermekkorunkban nem kaptunk eleget belőle. Sokszor a fájdalom érzése hozza ki belőlünk a legszebb sorokat, de előfordul, hogy valami öröm ért éppen bennünket, amiben talán nem is reménykedtünk addig.
Az a jobbik eset, ha veszteségünkben Isten felé tudunk fordulni, mintsem Istentől elfordulni, mert az is megtörténhet!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- május 15 2012 06:53:28
ÍGY IGAZ KEDVES ZSUZSANNA! Isten felé kell fordulnunk,hogy megleljük a boldogságot és vigaszt! Örülök,hogy itt voltál!
Szeretettel:Ferenc |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. december 03. kedd,
Ferenc napja van.
Holnap Barbara, Borbála napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
